2025 júliusában összesen 42 árverési napon hirdettek meg állami tulajdonú földeket országszerte. Az árverések célja a helyi agrárvállalkozások földhöz jutásának elősegítése volt, ám az eredmények erősen vegyes képet mutatnak. Míg több térségben százmilliós nagyságrendű adásvételek jöttek létre, addig sok kisebb parcella érdeklődés hiányában nem kelt el.



Kiemelkedő tranzakciók

Hajdú-Bihar vármegyében több száz hektár talált gazdára. A legnagyobb eladások közé tartozott:

  • 147 hektár föld, több mint 1,15 milliárd forintért,
  • 139,5 hektár, közel 694 millió forintért,
  • 53 hektár, 255,8 millió forintért,
  • 35,8 hektár, közel 300 millió forintért.

Fejér vármegyében is több százmilliós ügyletek születtek:

  • 139,7 hektár 410,8 millió forintért,
  • 83 hektár 315,9 millióért,
  • 113 hektár 453,6 millióért,
  • 97 hektár közel 460 millióért.

Veszprém vármegyében két jelentősebb ügylet zajlott:

  • 23,4 hektár 36,3 millióért,
  • 33 hektár 51,7 millióért.

Baranyában több közepes méretű föld kelt el:

  • 32 hektár közel 49 millióért,
  • 20,8 hektár 33 millióért,
  • 12,9 hektár 46,5 millióért.

Zala vármegyében 22 hektár talált gazdára 28,8 millió forintért.

Bács-Kiskunban 12 hektár kelt el 24,1 millió forintért.


terulet

Fotó: Pixabay

Eredménytelen árverések

Jelentős számú parcella nem talált vevőre:

  • Budapesten a XVII. kerületben meghirdetett 10,5 hektár,
  • Győr-Moson-Sopronban Bőny, Fertőd és Rábakecöl összesen több mint 70 hektárja,
  • Veszprémben a 9 földrészletből 7,
  • Baranyában több pellérdi, mágocsi és birjáni terület,
  • Bács-Kiskunban a 13 meghirdetettből 12,
  • valamint kisebb mértékben Nógrád, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben is sok árverés zárult sikertelenül.

Trendek és következtetések

  1. Kettős piac: a nagyobb, jó fekvésű földekért élénk verseny alakult ki, a kisebb, kevésbé értékes parcellák iránt viszont alig volt érdeklődés.
  2. Árszintek: a sikeres ügyletek döntő többsége 20–120 millió forint közötti árakon zárult, de több helyen 300–1150 milliós vételárak is előfordultak.
  3. Megyék közötti eltérések: Fejér, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok voltak a legaktívabbak, míg Budapesten, Győr-Moson-Sopronban és több dunántúli megyében a legtöbb parcella gazdátlan maradt.
  4. Birtokkoncentráció: egyes térségekben ugyanaz a vevő több nagyobb földrészletet is megszerzett, ami tovább erősíti a földpiac koncentrációját.


A júliusi földárverések azt mutatják, hogy a magyar földpiacon továbbra is a nagyobb, egybefüggő és jó minőségű területek iránt van kereslet, míg a kisebb parcellákra alig akad érdeklődő. A magas árakon elkelt földek jelzik, hogy a tőkeerős gazdálkodók és befektetők tovább erősítik jelenlétüket, ami hosszabb távon a birtokstruktúra átalakulásához vezethet.

Forrás: foldalap.am.gov.hu

Indexkép: Pixabay