A paulownia, más néven császárfa, kiri vagy harangfa az utóbbi években a klímaváltozás „csodafájaként” került reflektorfénybe. Rendkívül gyors növekedése, könnyű feldolgozhatósága és sokoldalú felhasználhatósága miatt sokan energetikai célokra is ideálisnak gondolják. De vajon valóban jó választás lehet tűzifaként, vagy csupán egy modern mítoszról van szó?

Magas fűtőérték – de csak papíron

Első pillantásra a paulownia lenyűgöző adatokkal rendelkezik. Fűtőértéke kilogrammonként 5,5 kWh, ami meghaladja a legtöbb hagyományosan használt tűzifáét – például a tölgy (4,2 kWh/kg) vagy a bükk (4,0 kWh/kg) értékeit. Ez alapján akár energiaóriásnak is tekinthetnénk.

Csakhogy a valóságban nem csak a fajlagos fűtőérték számít, hanem a fa sűrűsége is. A paulownia rendkívül könnyű: levegőn szárítva mindössze kb. 300 kg/m³, ami kevesebb, mint a fele a tölgyének. Köbméterre vetítve így már messze nem olyan kedvező a kép: a paulownia fűtőértéke mindössze kb. 1.238 kWh/rm, ami még a fűznél is alacsonyabb.

Gyors láng, kevés parázs

A paulownia sajátossága, hogy alig tartalmaz gyantát, hamutartalma alacsony (0,5%), és lobbanáspontja közel 400 °C. Ez azt jelenti, hogy a fa nehezen gyullad, de ha egyszer lángra kap, gyorsan leég és kevés parazsat képez.

Míg a keményfák – például a bükk vagy a tölgy – hosszan tartó, egyenletes hőt adnak, a paulownia inkább „gyors hőtermelő”, amely rövid ideig fűt és nem képes tartós meleget biztosítani. Egyedüli tüzelőként ezért nem ajánlott, de más fafajtákkal vegyesen használva kiegészítő szerepet kaphat.

Nyár vagy paulownia?

A paulowniát gyakran a szintén könnyű nyárfával hasonlítják össze. Bár papíron a paulownia fajlagos fűtőértéke magasabb, a gyakorlatban a nyár alacsonyabb lobbanáspontja (kb. 270 °C) miatt könnyebben gyullad és praktikusabb a gyors begyújtásokhoz. A paulownia inkább olyan helyzetekben lehet hasznos, ahol kiegészítő fűtésre vagy gyors száradású, könnyen kezelhető fára van szükség.

Logisztikai hátrányok

Mivel a paulownia köbméterre vetítve kevesebb energiát ad le, a felhasználónak több fát kell tárolnia és kezelnie ugyanakkora hőmennyiség eléréséhez. Ez logisztikai és gazdasági szempontból is hátrány. Bár a fa gyorsan szárad és alacsony maradék nedvességtartalmú, a tárolási kapacitásigénye jóval nagyobb, mint a hagyományos keményfák esetében.

Mítosz helyett realitás

A paulownia gyors növekedése és sokoldalú faanyaga kétségkívül értékes, különösen bútoripari és építőipari felhasználásra. Energetikai célokra azonban csalódást okoz: a fűtőérték mítosza inkább a súlyadatok félreértelmezéséből fakad.

Következtetés: a paulownia nem a jövő tűzifája, inkább egy modern mítosz, amely legfeljebb kiegészítő szerepet tölthet be vegyes tüzelésű rendszerekben.

Forrás: Agrarheute

Indexkép: Pixabay