Egyebek között ez a sommás és valljuk be, fájdalmas megállapítás is elhangzott ma az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletága AgrárTrend Index bemutató eseményén. Az ennek kapcsán kiadott sajtóközlemény itt olvasható, de mellett még számos más fontos információ is elhangzott, melyek – ahogy a print újságírás világában mondani szokták – nyomdafestékért kiáltanak.

A mezőgazdaságnak újra kell fogalmaznia önmagát

Bevezetőjében Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletág ügyvezető igazgatója például az Európa-szerte zajló gazdatüntetések kapcsán azt mondta: úgy látják, egyfajta ébredés tapasztalható mostanság a kontinensen, a mezőgazdaságnak újra kell fogalmaznia önmagát. Európának el kell döntenie, hogy a jövőben a tömegtermelés és az európai élelmezés lesz a fókuszban, vagy olyan piacot építünk fel, melybe a tömegtermékeket importáljuk, mi pedig csak a legmagasabb minőségű élelmiszerekkel foglalkozunk.

MHB

Hollósi Dávid: Egyfajta ébredés tapasztalható mostanság a kontinensen, a mezőgazdaságnak újra kell fogalmaznia önmagát – fotó: Horváth Attila

A szakember arról is beszélt: a magyar agráriumban az agrár Széchenyi Kártya Program az ágazat legsikeresebb finanszírozási programja, mely a nehézségek közepette is töretlenül fejlődik, bővül. Ennek kapcsán rámutatott: aki akar, az június végéig még átszerződhet a kedvezményes kamattámogatott termékre. Hollósi Dávid szerint a magyar piacon körülbelül 12500 kártyát tartanak nyilván, ebből az MBH Bank részesedése 80 százalék, azaz piacvezetők. A konstrukció a kis- és középtermelők, a kisgazdaságok legfontosabb finanszírozási forrása ez.

Szót ejtett a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramról is, mely szerinte jelentős szereppel bír az élelmiszeripar fejlesztésében. Az ügyvezető szerint a jövőben is fontos, ha úgy tetszik, stratégiai szerep juthat a hitelprogramnak, mert egyetértés van abban, hogy a magyar mezőgazdaság csak úgy lehet versenyképes, ha a megtermelt árut, terményt, állatot nem külföldre értékesítjük, hanem élelmiszernek dolgozzuk fel, s elsősorban a hazai fogyasztásra építünk. Nincs más út, s ezt ma már sokan látják. Másrészt arról sem szabad megfeledkezni: a kormány eltökélt célja, hogy 2024-ben a hitelezés visszatérjen a korábbi szintre, az ágazat több hitelhez jusson hozzá, mint amennyit vissza bír fizetni.

Előkészületben egy kamattámogatási program

Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár-élelmiszeripari Elemzési és Kompetencia Központ stratégiai elemzője kiemelte: a magyar gazdák is kezdenek rájönni arra, hogy az árakra vajmi kevés ráhatásunk van, a költségeinkre annál inkább, ezért annak csökkentésére és a hozamnövelésre kell koncentrálni. Aki időben lépett és technológiát váltott, annak "működik" az új rendszer, de aki még a következő években is a régi szemlélet szerint akar termelni, az menthetetlenül elveszik, mert egyszerűen nem éri meg neki. Sajnos, ez azt is jelenti, hogy a kicsik lemorzsolódnak – hacsak nem kapcsolódnak be valamilyen integrációba, ezekből ma már egyre több működik: tegyük hozzá, nem is rosszul. A szakember a különböző termékpályákat is bemutatta, melyből kiderült: tavaly a szántóföldi növénytermesztés volt a legkevésbé kijövedelmeződő, sőt: 2023 volt az első olyan év, amikor ágazati szinten veszteségesnek mutatkozott. (Érdekességként megemlítette, hogy bár a búza komoly mélyrepülést produkált árban, a növénytermesztők közül mégis a búzatermelők a legoptimistábbak, aminek alapvetően az az oka, hogy búzára egész egyszerűen mindig szükség lesz; olyan napi fogyasztási cikkek alapanyaga, amelyek iránt nem csökkent a fogyasztói kereslet.) 2020-ban azonban az állattenyésztés járt ugyanebben a cipőben, akkorra a magas terményárak miatt az állattartók száma 60 százalékkal csökkent. Évről évre változik tehát, melyik ágazatnak jobb/rosszabb a helyzete, rendkívül fontos ezért az alkalmazkodóképesség és a változó tényezők helyett az állandó elemekre való odafigyelés.

Az idei év egyébként szerinte nem lesz könnyű, átmeneti lesz, de legalább kiszámítható, kiegyensúlyozott és tervezhető. A pályázatok pedig mindenképpen javítják a "közhangulatot".

MHB

Héjja Csaba: A magyar gazdák is kezdenek rájönni arra, hogy az árakra vajmi kevés ráhatásunk van, a költségekre annál inkább – fotó: Horváth Attila

Könnyebb lesz előleghez jutni

Dr. Mezei Dávid, az MBH Bank Agrár-élelmiszeripari Elemzési és Kompetencia Központ agrár- és uniós kapcsolatok vezetője rámutatott, a KAP Stratégiai Terv beruházási pályázatainak első csomagja elérhetővé válik már idén, a másik fele pedig jövőre, összesen 60 körüli jogcímen várható meghirdetés. Jó hírként közölte, hogy a beruházási pályázatokhoz/hitelekhez kötődően a Bankszövetség és az Agrárminisztérium egy kamattámogatási programot készít elő. Ez a tervek szerint kedvező, kitermelhető kamatszínvonalat nyújt majd az érintetteknek. Ennek mértéke a teljes támogatási összeg 10 százaléka is lehet. Szintén örömteli fejlemény, hogy az új pályázati kiírásokból a dísznövénytermesztés is részesül, ami öröm számára, mert valamiért eddig ez a szektor méltatlanul kevés figyelmet kapott, holott rendkívül exportképes és magas hozzáadott értéket termel. A Hollósi Dávid által elmondottakhoz kapcsolódva jelezte, hogy az élelmiszeripar is jelentős fejlesztési forrást kap, ami mindenképpen üdvözlendő. A finanszírozást illetően szintén jó hír, hogy könnyebb lesz majd előleghez jutni, egy bizonyos összeghatárig nem kell hozzá biztosíték, ez nagy segítség lehet azok számára, akik nehezen tudják előteremteni az önrészt.

MHB

Dr. Mezei Dávid: A Bankszövetség és az Agrárminisztérium kamattámogatási programot készít elő – fotó: Horváth Attila

Végül újságírói kérdésekre válaszolva Hollósi Dávid egyebek közt azt mondta: nagyon fontos, hogy 2030-ig a magyar agrárium szereplői "megtanuljanak" uniós támogatások nélkül termelni, mert nem tudni, hogy azt követően milyen dotáció működik majd, ha lesz egyáltalán. Elképzelhető, hogy egyetlen euro sem várható, erre kell készülnie mindenkinek. A támogatásra épülő termelés lassan a múlté lesz.

Indexkép: Pixabay