Szokatlan és komoly károkkal járó ragadozótámadás történt néhány héttel ezelőtt Kazincbarcika külterületén: a rendelkezésre álló információk szerint farkasok támadtak egy juhállományra, ráadásul mindössze néhány száz méterre a város lakott részétől. A támadásban csaknem egy tucat juh pusztult el, a történtekről pedig kamerafelvétel is készült.
Az esetről elsőként a helyi 3700PontHu számolt be rendőrségi forrásra hivatkozva. A támadás információik szerint egy hétvégi házas, külterületi részen, a Szabó Suzuki környékén történt, ahol nemcsak időszakosan tartózkodnak emberek: több ingatlanban életvitelszerűen is élnek.
Először még azt sem akarták elhinni, hogy farkasok voltak
A történet egyik legérdekesebb része éppen a helyszín. A beszámolók szerint a bejelentés után a rendőrök kezdetben maguk is kétkedve fogadták, hogy valóban farkasok támadhattak a juhokra, hiszen a pusztítás nem egy távoli, lakott területektől elzárt hegyi legelőn történt, hanem Kazincbarcika belterületének közvetlen közelében.
A kételyeket azonban a beszámolók szerint egy kamerafelvétel oszlatta el. A támadást kamera rögzítette, a felvételeket – állítólag – a rendőrök is megtekintették. Több, az esetet feldolgozó hírforrás is ugyanezt az információt közölte, ugyanakkor a kamerafelvételt nem találtuk meg a világhálón, ami furcsa.
A hírek szerint a ragadozók jelentős veszteséget okoztak a juhállományban: csaknem egy tucat állat pusztulhatott el. A gazdának ez nemcsak érzelmi, hanem komoly anyagi veszteséget is jelenthet, hiszen egy tenyésztett juh értéke önmagában sem feltétlenül tükrözi azt a hosszabb távú gazdasági kiesést, amelyet egy állomány megtizedelése okozhat.
Észak-Magyarországon már nem meglepetés a farkas
Az ügy minden bizonytalansága ellenére maga a farkas jelenléte az Északi-középhegységben már korántsem számít rendkívüli jelenségnek. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság évek óta célzottan kutatja a területen élő farkaspopulációt.
A térségben kialakult farkaspopuláció természetvédelmi szempontból jelentős, a szakemberek pedig rendszeresen követik az állatok mozgását és szaporodását. Az Aggteleki Nemzeti Park környékén több farkasfalka is jelen van, ezért a nagyragadozó felbukkanása a térségben önmagában nem számít rendkívüli eseménynek.
A kazincbarcikai eset jelentőségét éppen ezért nem elsősorban az adja, hogy farkast észleltek Borsodban, hanem az, hogy egy farkasfalka ilyen közel került a város lakott területéhez, és haszonállatokat támadott meg.
A nagyragadozó és az állattartás konfliktusa
A farkas visszatérése természetvédelmi szempontból fontos folyamat, ugyanakkor a nagyragadozó jelenléte az állattartók számára komoly kihívást jelent. A juhok, kecskék és más, legelőn tartott állatok megfelelő védelem nélkül könnyű zsákmányt jelenthetnek egy falkának.
A konfliktus különösen akkor válhat súlyossá, amikor a ragadozók rendszeresen ugyanazon a területen mozognak, és megtanulják, hogy az emberi környezet közelében is könnyen hozzáférhető zsákmányt találhatnak.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a farkas „emberre vadászó” állattá válna. A faj természetes viselkedésének fontos része az ember elkerülése, és egy haszonállatok ellen végrehajtott támadásból önmagában nem következik, hogy az állatok emberekre is támadnának.
Kell-e félniük a környéken élőknek?
A mostani eset érthetően aggodalmat kelthet azokban, akik a város szélén vagy az erdős területek közelében élnek. Különösen igaz lehet ez azokra, akik rendszeresen kutyát sétáltatnak, kerékpároznak vagy gyalog közlekednek a külterületi részeken.
A szakmai megközelítés azonban nem a pánikkeltés, hanem az elővigyázatosság. A farkas alapvetően kerüli az embert, ezért egy ilyen támadás önmagában nem jelent közvetlen veszélyt a település lakosságára. Ezt a mostani esetről beszámoló források is hangsúlyozzák.
Más kérdés azonban az, ha valaki rendszeresen olyan területen tartózkodik, ahol farkasok is mozognak. Ilyenkor érdemes figyelni a környezetre, a háziállatokat pedig nem célszerű felügyelet nélkül szabadon engedni olyan helyeken, ahol nagyragadozó jelenlétét már igazolták.
A juhok védelme egyre fontosabb lehet
A kazincbarcikai támadás az állattartók számára mindenekelőtt arra hívhatja fel a figyelmet, hogy a nagyragadozók jelenlétével számolni kell. A legelőn tartott juhállomány védelmében fontos szerepet kaphatnak a megfelelően kialakított kerítések, a villanypásztorok, az éjszakai biztonságos elhelyezés és – ahol indokolt – a megfelelően képzett őrzőkutyák.
A megelőzés jelentősége különösen nagy olyan térségekben, ahol a farkasok tartósan jelen vannak.
A cél ugyanis nem a nagyragadozó eltávolítása, hanem az, hogy a védett faj és az állattartás között kialakuló konfliktusokat a lehető legkisebb kárral lehessen kezelni.
Fokozottan védett fajról van szó
A szürke farkas (Canis lupus) Magyarországon fokozottan védett faj, ezért az állattartók vagy a lakosság nem léphet fel vele szemben önkényesen. A farkas elejtése, befogása vagy szándékos zavarása szigorú természetvédelmi szabályok alá esik. A faj természetvédelmi értéke 250 ezer forint egyedenként.
Ez különösen fontos annak fényében, hogy egy állattartó számára egy farkastámadás jelentős gazdasági kárt okozhat, miközben az állat jogi védelme továbbra is fennáll. A két szempont között ezért csak megfelelő szakmai és hatósági keretek között lehet egyensúlyt teremteni.
Nem az a kérdés, hogy van-e farkas, hanem hogy hogyan kezeljük a helyzetet
A Kazincbarcika közelében történt támadás egy újabb példája annak, hogy a nagyragadozók jelenléte már nem kizárólag a távoli erdőségek ügye. A farkasok olyan területeken is megjelenhetnek, amelyek közel vannak az emberi településekhez, miközben az állattartók legelői és karámjai is egyre gyakrabban kerülhetnek a mozgásterükbe.
A mostani eset ugyanakkor nem indokol pánikot. Sokkal inkább arra hívja fel a figyelmet, hogy a farkas jelenléte mellett az embereknek, a természetvédelemnek és az állattartóknak egyaránt alkalmazkodniuk kell az új helyzethez.
Kazincbarcika esetében pedig különösen figyelemre méltó, hogy ezúttal nem egy távoli hegyi legelőn történt a támadás, hanem néhány száz méterre a város lakott részétől. A csaknem egy tucat elpusztult juh pedig azt mutatja, hogy a nagyragadozók közelsége az állattartók számára már nagyon is kézzelfogható probléma lehet.
Illusztráció: Pexels
