A francia baromfitermelők nemcsak az orosz-ukrán konfliktus következményeit nyögik, a gyorsan terjedő H5N1 madárinfluenzával is meg kell küzdeniük. Az állomány 5 százaléka máris odaveszett. Mindez lehetőség a konkurenseknek és további tőrdöfés a recsegő-ropogó francia termelésnek - olvasható az agraragazat.hu cikkében.

baromfitelep

Franciaországban eddig több mint 1370 madárinfluenza kitörést észleltek – fotó: pixabay.com

Franciaországban eddig 16 millió madarat öltek meg

"A baromfiszektor minden ágazata komoly nyomás alá került Franciaországban, így a hízott szektor is  Nem nehéz megjósolni, hogy baromfiszektoruk évtizedes leépülése most nagyobb sebességre fog kapcsolni. Ez piacot jelent "- írja az ERSTE Agrár Szemle a hírhez kapcsolódó kommentárjában.

Franciaországban eddig több mint 1370 madárinfluenza kitörést észleltek, emiatt összesen 16 millió madarat öltek meg. Ebből 11 milliót Bretagne-ban és az ország nyugati részén. Figyelmeztető jel az is, hogy importból származik a csirkehús fele, és rohamosan zsugorodik a tojáskülkereskedelmi többletük is.

A franciák két vakcinával megkezdték a kacsák madárinfluenza elleni oltásának tesztelését, aminek az eredményét az év végéig megosztják majd a többi EU tagállammal.

A baromfiinfluenza európai túlsúlya kezd áthelyeződni a tengerentúlra

Nagy területen érintetté vált az USA és Kanada -  fertőzött vadmadarakat már a teljes keleti part és az összes északi állam területén találtak, amelyek a haszonállat-állományt is egyre nagyobb területen fertőzik meg. Eddig: 34 államban, 37 millió baromfit írtottak ki emiatt.

A megoldás még messze van, hiszen egy kompozit vakcina kifejlesztéséhez a saját bevallásuk szerint is legalább még öt évre van szükségük. Természetesen addig is el lehet és el kell kezdeni a közös erőfeszítéséket az Állat-egészségügyi Világszervezet (OIE) szabályainak megváltoztatására.

A vakcinák használatára ugyanis az OIE súlyos kereskedelmi szankciókat szab ki. Mivel a probléma jellege globális, ezért a tervezett intézkedéseknek is azoknak kell lenniük, hiszen a kereskedelmi korlátozások a vírus terjedésének nem tudják az útját állni.

Az USA-ban dolgoznak egy, a vírusnak ellenálló genetikailag módosított csirkefajta létrehozásán is.

Minden a kisebb üzemek felé mutat

Fórián Zoltán vezető agrárszakértő véleménye szerint, a hatalmas amerikai üzemméreteknek most gátat vet a HPAI. Minden a kisebb üzemek felé mutat: a fogyasztói igény, az állatjólét és a járványvédelem egyaránt.

Ez magasabb termelési költségeket, de egyúttal magasabb hozzáadott értéket is jelenthet majd odaát, amire az európai baromfiszektornak fel kell készülnie.

baromfitelep

Minden a kisebb üzemek felé mutat: a fogyasztói igény, az állatjólét és a járványvédelem egyaránt – fotó: pixabay.com

Magyarországon újra tarol a járvány

Hazánkban újra - immár harmadjára - tarol a járvány. Most a három „hagyományos" megye mellett súlyos károkat okoz Szabolcsban is, komoly fenntarthatósági kérdéseket felvetve akkor, amikor a költségemelkedések miatt amúgy is feszültség uralkodik a szektorban.

Vajon végre össze tud-e fogni a szakma annak érdekében, hogy a járvány periodikus visszatérésének megelőzésére hatékony intézkedések történjenek? Kezdve ezt a fertőzések eredetének azonosításától, a hullák elszállításán át, egészen a vakcinázással kapcsolatos EU-s lépésekig az ENSZ-ben, vagy a távol-keleti piacokon.

Az idő nem fogja megoldani a helyzetet, mindenki súlyos károkat szenved el. Bár a lúdtartók száma 2020-ban kevesebb, mint fele volt a 2010. évi számláláskor mértnek - a kacsa- és pulykatartók száma pedig a harmadára esett - a dél-alföldi telepsűrűség még mindig melegágya lehet a járványnak.