A silózási veszteségekről már olvashattak a tömörítés vonatkozásában. Most a silótetőben és az oldalfalakon bekövetkező romlás és az ebből következő veszteségek lesznek a fókuszban. Meg lehet-e előzni, vannak-e hatékony és korszerű technológiák? Igen, vannak.

A silótető/oldalfalak romlása és az általa okozott gazdasági ár

A legnagyobb mértékű veszteséget általában a silótetőn, az oldalfalakon és a nyitott silófalon bekövetkező romlás okozza (1. ábra). Gyenge silózási technológia mellett elérheti a 18%-ot is a romlási veszteség, míg jó technológiai fegyelemmel 3%-ra csökkenthető a veszteség mértéke. Gazdasági szempontból óriási a különbség.

szilázs

Vegyünk egy példát, amikor 20 cm romlott réteget találunk a silófólia alatt, amit ki kell dobni. A romlott silótető alapanyagát megtermesztettük, betakarítottuk, behordtuk, silóztuk, tároltuk, kézi erővel eltávolítottuk és kihordtuk a trágyatárolóba, majd tárolás után a szántóföldre. A tejtermelés szempontjából teljesen feleslegesen, de nagy munkabér-, üzemanyag-, gépamortizáció- és anyagköltséggel terhelten.

Nézzünk egy kukoricaszilázs-példát:

Silótér kapacitása 2500 tonna (250 vagon): 20 m sz. és 60 méter h.
A romlott anyag térfogata 20 m x 60 m x 0,2 m = 240 m3
A romlott anyag tömege240 m3 x 700 kg/m3 = 168 tonna
A romlott anyag értéke - VESZTESÉG 5 000 000 Ft/év (2023, Közép-M.; 30 Ft/kg)
Elmaradt HASZON (pl. árukukoricára fordítható) 10 ha terület (2022 HU: 17 t/ha átlag termésátlag)

Vegyünk példaként egy kisebb méretű depót, amiben lucernaszilázst tárolunk:

Silótér kapacitása – 1300 tonna (130 vagon): 20 m sz. és 50 méter h.
A romlott anyag térfogata20 m x 50 m x 0,2 m = 200 m3
A romlott anyag tömege200 m3 x 650 kg/m3 = 130 tonna
A romlott anyag értéke - VESZTESÉG6 500 000 Ft/év (2023, Közép-M.; 50 Ft/kg)
Elmaradt HASZON (pl. el lehetett volna adni a szénáját)22 ha terület (6 t/ha átlag termésátlag, 1. kaszálásra)

A gyakorlatban számos telepen már a múlté a 20 cm-es silótető, mert belátták, hogy veszteséget termel, gond van vele (le kell takarítani etetés előtt), és jó technológiával el lehet érni a 100%-os etethetőséget. Az 1. táblázatban azt foglaltam össze, hogy hogyan alakul vékonyabb silótető esetében a veszteség és az elmaradt haszon értéke.

A rossz silótakarás okozta kár és elmaradt haszon a silótető vastagságának függvényében

Silótető cm

5

10

15

20

30

40

Térfogat, m3 (silótér: 20x50 m)

50

100

150

200

300

400

Súly, tonna (tömörség: 700 kg/m3)

35

70

105

140

210

280

Gazdasági kár (MFt és kidobtuk)

silókukorica (2023 - 30 Ft/kg)

1,1

2,1

3,2

4,2

6,3

8,4

lucerna (2023 - 50 Ft/kg)

1,8

3,5

5,3

7,0

10,5

14,0

Termőterület (elmaradt haszon)

silókukorica (30 tonna/ha szilázs)

1,2

2,3

3,5

4,7

7,0

9,3

silókukorica (2022: 17 tonna/ha szilázs)

2,1

4,1

6,2

8,2

12,4

16,5

lucerna (6 tonna/ha szilázs, 1. kaszálás)

5,8

11,7

17,5

23,3

35,0

46,7

Látható tehát, hogy jelentős veszteséget tudunk okozni azzal, ha hagyjuk romlani a silótetőt. Ennek megelőzése összetett feladat.

A silótető romlásának megelőzése

Az oxigén bejutásának mértéke a falközi silók felületi tömörségétől, a műanyag fólia áteresztőképességétől és a takarási folyamat gyorsaságától függ, ami gyenge technológia esetében a szilázs felső régiójának aerob romlását eredményezheti. A kukoricaszilázs különösen érzékeny az aerob romlásra, ha oxigénnek van kitéve. A kukoricaszilázsban a tejsavat lebontó élesztőgombák az elsődleges romlást okozó mikroorganizmusok, bár az ecetsavbaktériumok és a penészgombák is okozhatnak aerob romlást (Spoelstra et al. 1988). Ezt kell megelőzni.

tető

Jelentős veszteséget tudunk okozni azzal, ha hagyjuk romlani a silótetőt – A szerző felvételei

A silótetőn mérhető romlás megelőzésének kulcsa a kezünkben van.

A silótakarás 4 pontja az alábbi:

1. A felületi tömörség: ha laza a felső réteg, akkor a fólia alatt is romlani fog.
2. A gyors takarás: lehetőleg 4 órán belül, tehát még aznap.
3. A korszerű dupla-takarófólia: jelentős a különbség az olcsó egyrétegű és a drágább, de korszerűbb, kétrétegű takarófólia hatékonysága között (oxigén kizárása)
4. A fólia fixálása (gumiabroncsokkal teljes felületen vagy kavicszsákkal parcellaszerűen duplafólia esetében).

Az oldalfalak védelme

A silótető mellett az oldalfalak védelme is kiemelt jelentőségű a romlási veszteségek csökkentése szempontjából. Ennek alappillére, hogy a siló oldalfalát ne töltsük magasabbra, min a betonfal, mert akkor az laza lesz. Továbbá az oldalfalakat hagyományos fóliával le kellene takarni, majd a silózást követően visszahajtani a szilázs felületére a fóliát. Erre megy rá a takarófólia két rétegben. A silótető domború kellene hogy legyen, az oldalfalak felé lejtve.

Az oldaltakarással megakadályozhatjuk, hogy a betonfal és a szilázs között befolyjon a víz vagy fellevegősödjön a szilázs. A víz így a fólia és a betonfal között fog lecsorogni. A széleken a fóliát kavicszsákokkal érdemes fixálni, mert a gumiabroncs nem illeszthető jól a falhoz.

takarás

takarás

Az oldaltakarással megakadályozhatjuk, hogy a betonfal és a szilázs között befolyjon a víz vagy fellevegősödjön a szilázs – A szerző felvételei

A gyors takarás jelentősége

A silófedés gyorsasága is kritikus pont. A silótető egy nagy 'táptalajnak' tekinthető, mivel adott a meleg, a levegő, a nedvesség és a cukor, ami a legtöbb aerob mikroorganizmusnak elég a rendkívül gyors szaporodáshoz. Minél tovább hagyjuk állni a silótetőt, annál több élesztő-penészgomba és aerob baktérium szaporodik el. Majd a silótető zárásakor ezen mikroorganizmusok inaktív állapotba kerülnek, 'elszundítanak'.

Amikor viszont kinyitjuk a silódepót, akkor a silótetőn és a silófalon is hirtelen 'felébrednek' ezen káros mikroorganizmusok, és nagy sebességgel kezdenek el szaporodni, közben kényelmesen elfogyasztják a tejsavat, ezzel megemelik a kémhatást, kaput nyitva a többi, romlást okozó gombának és baktériumnak (2 táblázat).

A késői takarással tehát csökkentjük a silótető és a silófal aerob stabilitását, azaz gyorsabban fog romlani. Így lehet például Aspergillus gombát 'előtenyészteni', majd továbbszaporítani a silótetőn és a silófalban, aminek meg is lesz az eredménye: nő az aflatoxin koncentrációja a szilázsban.

A késői silótakarás hatása a stabilitásra és az élesztőkre (Uriarte et al., 2001)

Azonnali takarás

Késői

takarás

pH nyitáskor

3.7

3.7

pH 4 nappal később

3.6

8.0

Tejsav nyitáskor (% sza.)

4.5

4.9

Tejsav 4 nappal később (% sza.)

4.4

0.3

Tejsavhasznosító élesztők nyitáskor, log10 CFU/g

4.9

5.7

Tejsavhasznosító élesztők 4 nappal később, log10 CFU/g

8.2

9.4

Aerob stabilitás, óra

113

65

A fóliák különböző generációinak története: generációváltás

Az Egyesült Államokban (Kansas államban) 17 éve 127 falközi és kazalsiló felmérése során a felső 46 cm-es rétegben az alábbi veszteségeket mérték (Berger és Bolsen, 2006):

• 36-52% volt a szárazanyag-veszteség takaratlan silótérben és
• 14-28% között volt a szárazanyag-veszteség egyrétegű silótakarás esetében a 100-150 µm vastag polietilénből készült (hagyományos) fóliával borított silóterek esetében.

Tehát a fóliatakarásra szükség van, ezt már évtizedek óta látjuk. De a veszteség mértéke tovább csökkenthető, ha korszerűbb fóliákat alkalmazunk.

A fóliatípusok nagy változáson mentek keresztül az elmúlt évtizedekben az oxigénáteresztés vonatkozásában. A vegyipar újabb és újabb megoldásokkal állt elő (2. ábra) mind az oxigénáteresztés, mind a veszteségek csökkentésének hatékonysága terén.

ábra

1. generáció: Milyen legyen tehát a fólia? Már 20 évvel ezelőtt leírták, hogy a szabványos polietilén fólia vastag és merev (nem tapad a felületre), ráadásul átjárható az oxigénnel szemben, és így nem akadályozza meg teljesen az oxigén bejutását a szilázs felső rétegébe (O'Kiely és Forristal, 2003).

2. generáció: A romlás mértékét jelentősen csökkentő kétrétegű (vagy 3 rétegű) takarás ma már nem számít újdonságnak. Az alsó réteg egy vékony, de lépésálló és korszerű fólia, ami ráadásul a melegedő silótetőn tovább lágyul, így szinte 'légmentesen' rá tud feküdni a felületre, követve annak egyenetlenségeit. Ezt szinte nem is kellene lenyomni gumiabroncsokkal, csak az UV-sugárzástól és a mechanikai sérülésektől kell védeni egy második réteg fóliával.

fólia

A szabványos polietilén fólia nem akadályozza meg teljesen az oxigén bejutását a szilázs felső rétegébe – A szerző felvétele

Olasz kutatók megállapították, hogy mezőgazdasági üzemi körülmények között, Olaszországban

• egy speciális, ko-extrudált oxigéngátló (OB) kétrétegű fóliatakarás esetében (125 µm vastagság, 100 cm3/m2/24 óra/1 bar) a felső 40 cm-es rétegben a szárazanyag-veszteség 10% volt (Borreani és mtsai, 2007);
• a hagyományos polietilén fólia esetében a szárazanyag-veszteség sokkal nagyobb volt (38% - 180 µm vastagság, 990 cm3/m2/24 óra/1 bar).

Azt is megállapították, hogy a falközi silók szélein (oldalfal, silótető) a penészgombák koncentrációja alacsonyabb volt a ko-extrudált oxigéngátló (OB) fóliatakarás alatti szilázsban, mint a hagyományos fólia alatt. Hozzátették, hogy még akkor is további javulást mutatott a kukoricaszilázs stabilitása a silótér szélein az OB-fólia hatására, amikor megfelelő volt a silózási menedzsment (gyors töltési sebesség, nagy tömörség, megfelelő ütemű kitárolás és hatékony szilázsadalékokat használtak).

Mert nem a technológiai hibák kompenzálása a cél, hanem egy jó silózási technológia mellett a veszteségek további csökkentése, takarmány- és pénztakarékosság.

3. generáció: A következő fóliageneráció az ultravékony, de lépésálló fólia lett. Kedvező hatást mutattak ki az extra vékony, 45µm vastagságú OB-fóliával végzett vizsgálatok mind a fű-, mind a kukoricaszilázsban. Gyakorlatilag nem találtak látható felületi penészt vagy romlást, és az etethetetlen szilázs is kevesebb volt a háromszorosan ko-extrudált, vékony OB-fóliával lezárt silók esetében, összehasonlítva az egy- és kétrétegű standard és vastagabb (125 µm vastagságú) polietilén fóliával lezárt silókkal szemben (Wilkinson és Rimini, 2002). Az OB-fólia hatékonyabb a szabványos polietilénfóliánál mind a silók tetején, mind pedig az oldalfalain.

Egy amerikai kísérletben 240 napig falközi silókban tárolt kukoricaszilázs és nedves kukorica esetében azt tapasztalták, hogy az OB-fóliával lezárt silókban gyakorlatilag nem volt látható elszíneződés vagy felületi romlás (a mintákat a felszíntől 0-15, 15-30 és 30-45 cm-re vették négy helyen, az egyes vizsgálati területek szélességében). A szabványos fóliával lezárt silóterekben azonban látható volt penészesedés és aerob romlás, különösen a kukoricaszilázs felső 30 cm-es rétegében (Bolsen és Bolsen, 2006).

Úgy gondolom, hogy minden évben embert próbáló feladat a silózásra felkészülni, azt fegyelmezetten és konstruktívan végrehajtani. De jön a kukorica silózása, ami a fő silózási szezon Magyarországon, ahol kis hiba is nagy kárt tud okozni.