Kína január 1-jétől jelentős, 55 százalékos pótlólagos vámot vetett ki az éves kvótát meghaladó marhahúsimportra. Az intézkedés elsősorban az Egyesült Államokat és más nagy beszállító országokat érinti, ám háttere gyökeresen eltér a korábbi vámháborús lépésektől. Miközben Kínában túlkínálat alakult ki marhahúsból, addig az Egyesült Államokban és Európában egyre kevesebb az állat, az árak pedig meredeken emelkednek. A döntés következményei így messze túlmutatnak az amerikai–kínai kapcsolatokon, és a nyugati gazdák, valamint a fogyasztók számára is kedvezőtlen jövőt vetítenek előre.

Túlkínálat Kínában, hiány Nyugaton

A kínai marhahúspiac sajátos helyzetbe került az elmúlt években. A kormányzat aktívan támogatta a hazai termelés bővítését, miközben a nemzetközi import sem lassult. Ennek eredményeként jelentős készletek halmozódtak fel, az árak pedig olyan mértékben estek, hogy az már a helyi termelők jövedelmezőségét veszélyezteti. Peking most elsősorban az ő védelmükben lép, és a túlzott import visszafogásával próbál egyensúlyt teremteni a piacon.

Ezzel szemben az Egyesült Államokban és Európában éppen az ellenkező folyamatok zajlanak. A marhaállomány csökken, a kereslet viszont nem mérséklődik, ami az árak drasztikus emelkedéséhez vezetett. A magas árak azonban nem hoztak megnyugvást a termelőknek, akik mindkét kontinensen elégedetlenek, miközben a fogyasztók is egyre nagyobb terheket viselnek.

marhahús

Kína január 1-jétől jelentős, 55 százalékos pótlólagos vámot vetett ki az éves kvótát meghaladó marhahúsimportra – Fotó: Pixabay


Vámok és geopolitika árnyékában

A most bejelentett kínai védintézkedés 2026. január 1-jén lépett hatályba, és három évig marad érvényben.

Az országspecifikus kvóták korlátozzák a vámmentesen behozható mennyiségeket, az ezeket meghaladó importra pedig a meglévő tarifákon felül újabb vám rakódik. Az Egyesült Államok esetében az első évben 164 ezer tonna marhahús fér bele a kvótába.

A döntés nem választható el az amerikai–kínai kereskedelmi feszültségek újbóli erősödésétől. Washington az elmúlt időszakban szigorította a kínai iparágakat érintő korlátozásokat, különösen az elektromos járművek és a tisztaenergia-ellátási láncok területén. Peking erre magasabb vámokkal és szigorúbb exportellenőrzésekkel reagált, elsősorban a mezőgazdasági termékeket célozva. A helyzet sokak szerint a 2018-as kereskedelmi háború óta nem látott bizonytalanságot hozott vissza a globális piacokra.

Az amerikai marhahús eltűnése a kínai éttermekből

A vámok hatása már most kézzelfogható. Pekingben és más nagyvárosokban több amerikai stílusú étterem kénytelen volt átalakítani kínálatát, mivel az amerikai marhahús ára a vámok miatt gyakorlatilag megfizethetetlenné vált. Egyes helyeken az eddig kizárólag amerikai alapanyagot használó konyhákat ausztrál import váltja fel, ami jól mutatja, milyen gyorsan képesek a globális ellátási láncok alkalmazkodni – és egyben azt is, milyen gyorsan szorulhatnak ki egyes termékek a piacról.

Az amerikai marhahús havi mintegy 125 millió dollár értékű exportja Kínába a teljes kétoldalú kereskedelemben ugyan csekély tétel, ám szimbolikus jelentősége óriási. Ami most a pekingi étlapokról eltűnik, az előrevetíti, mi történhet több ezer más termékkel is a Csendes-óceán két partja között.

Európa kilátásai sem kedvezőek

A kialakuló globális mintázat alapján Kína viszonylag kedvező pozícióba kerülhet: egyszerre tudja védeni termelőit és mérsékelni a fogyasztói árakat. A Nyugat ezzel szemben nehéz helyzetben van.

Az Egyesült Államokban az importvámok csökkentésével próbálják enyhíteni az árnyomást, Európában pedig a Mercosur-megállapodás körüli viták jelzik, hogy a gazdák és a politikai döntéshozók között továbbra sincs konszenzus. A jelenlegi folyamatok alapján sem a termelők, sem a fogyasztók nem számíthatnak gyors megkönnyebbülésre.

Forrás: vg.hu
Indexkép: pixabay.com