A húszik további támadásokat helyeztek kilátásba a hajók ellen, Irán pedig elítélte a nyugati ellenakciót, egyre több a geopolitikai kockázat, aminek következtében a Brent-olaj hordónkénti ára tartósan 80 dollár fölé emelkedhet – írta az Index, mely a kilátásokról Santo Martint, a Makronóm Intézet vezető elemzőjét kérdezte. A szakember nem ígért semmi jót, mint mondta, ha a konfliktus kiszélesedik, akár ezer forintnál is többe kerülhet hazánkban egy liter üzemanyag.
Mint rámutatott: az egyre jobban kiszélesedő közel-keleti konfliktus részeként az Irán által támogatott jemeni húszi lázadók támadásai ellehetetlenítik a vörös-tengeri kereskedelmi hajózást, zavart okozva egy teljes kontinens ellátási láncaiban. Az igazi veszélyt azonban az jelenti, ha a válság tovább terjed a Hormuzi-szorosra, amelyen keresztül ma a tengeri olajkereskedelem 30 százaléka bonyolódik.
A Hormuzi-szoros érintettsége esetén akár 70-80 százalékos áremelkedéssel is lehet számolni, az ökölszabály szerint 1 százalékos termeléskiesés a világpiacon rövid távon 10 százalékos áremelkedést indukálhat. Ezzel az ezer forintot is elérheti Magyarországon egy liter üzemanyag ára.
Ha a hajóknak kerülni kell, azért mindannyian nagy árat fizetünk – forrás: Pixabay
Az elemző szerint a Hormuzi-szoros lezárására talán nem kerül sor, de van itt más probléma is. Rámutatott: a tengeri szállítmányozásban a világon 9 elsődleges fojtópont van, amely kritikus jelentőségű. Lezárásuk esetén a teljes útvonal járhatatlanná válik, nincs más életképes és célszerű alternatívájuk, így az adott fojtópontot uraló politikai szereplő uralhatja a világban zajló kereskedelmi folyamatokat. A kilencből öt pedig – Boszporusz, Hormuzi-, Malaka-, Szuez és a Báb el-Mandeb szoros – geopolitikailag instabil területeken található.
Ezek a hatások Európában és Magyarországon is érezhetők már: a Tesla berlini és a Volvo genti gyára és a Suzuki esztergomi üzeme is ideiglenes leállást jelentett be a meghosszabbodott szállítási idő miatti alkatrészhiányra hivatkozva.
A támadások óta jelentősen megnőttek a biztosítási és szállítási költségek, utóbbi főként az Afrikát megkerülő, jóval hosszabb alternatív útvonal miatt: az Ázsiából Észak-Európába történő konténeres áruszállítás ára már meghaladja a 4 ezer dollárt, ami 173 százalékos ugrás a december közepén kezdődött elterelésekhez képest. A Shell és a BP olajipari óriásvállalat is megerősítette, hogy tartályhajóik elkerülik a Vörös-tengert, amelynek kapcsán a Shell vezérigazgatója rövid távon legalább 5-10 százalékos áremelkedést prognosztizál.
"Természetesen" az európai finomítók járhatnak a legrosszabbul... – forrás: Pixabay
Ugyanis a Vörös-tengeren húzódik a legfontosabb tengeri útvonal Európa és Ázsia között, az európai kereskedelem mintegy 40 százaléka ezeken a vizeken halad át. A Szuezi- és Bab-el-Mandeb szorosok globálisan is stratégiai fontosságúak, mert ezeken keresztül halad a világ gabonakereskedelmének 8 százaléka, a tengeri kereskedelemben forgalmazott kőolaj 12 százaléka és a világ cseppfolyósított földgáz kereskedelmének 8 százaléka.
A világ legnagyobb hajózási vállalatainak többsége már átirányította hajóit az Afrika déli csücskénél lévő Jóreménység-fok felé, ami lassítja a szállítást és további 6000 kilométerrel hosszabbítja meg az útvonalat. Ha a Vörös-tengeren tapasztalható problémák miatt a konténerszállító hajóknak továbbra is Afrikában kell megkerülniük az útvonalat, annak inflációnövelő hatásai is lehetnek – jelezte a szakértő.
Ha pedig a konfliktus tovább terjed a Perzsa-öbölre (itt halad át a globális tengeri kőolajkereskedelem 20-30 százaléka), akkor az európai finomítóknak komoly áremelkedéssel kell szembenézniük. Ugyanakkor a drágulás nem csak az energiahordozókat érinti: más árucikkekre, a kávéra, a szójára, a nikkelre és a pálmaolajra is hatással lesz.
A megoldást a fojtópontok és a hajók védelme jelentheti, melyben az érintett regionális hatalmak, Amerika, Európa és a növekvő befolyású Kína is aktívan részt vesz.
