Mivel 2025. december 23-án hatályát vesztette agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szakterületeken a szakértői tevékenység végzésének feltételeiről szóló 1/2010. (I. 14.) FVM rendelet, így felmerült a kérdés, hogy ágazati vadkárszakértők nélkül maradunk? A válasz röviden: nem!
A NAK tájékoztatása szerint az ágazati szakértői szerepkör megmarad, csak – a jogalkotói szándékkal összhangban – az adminisztráció alakul át. Az ágazati szakértés nem szűnik meg, csak a Pest Vármegyei Kormányhivatal által vezetett központi névjegyzék és az abba történő felvétellel járó adminisztrációs teher.
Akkor ki végezhet ezentúl vadkárfelmérést?
A jelenleg is hatályban lévő, a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (Vtv.) 89/A. § (1)-(3) bekezdései alapján – ha a szakértő igénybevételéhez jogkövetkezmény fűződik – szakértőként olyan személy járhat el, aki vagy igazságügyi szakértő vagy a miniszter által rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel rendelkezik és megfelel az ott (miniszteri rendeletben) meghatározott egyéb feltételeknek.
Aki a vadgazdálkodási ágazathoz kapcsolódóan szakértői tevékenységet kíván folytatni, erre irányuló szándékát be kell, hogy jelentse a vadászati hatóságnak. A bejelentett szakértőkről a hatóság nyilvántartást vezet, megkeresés esetén a szakértő tevékenység ellátására vonatkozó jogosultságának igazolására adatot szolgáltat.
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet (Vtv. vhr.) 83. § (1) bekezdése alapján: „Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kárfelmérést az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló miniszteri rendeletben vagy az agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szakterületeken a szakértői tevékenység végzésének feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott szakirányú végzettséggel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező személy végezhet.”
2025 végén megszűnt a korábbi szakértői rendelet, de ez nem jelenti a vadkárszakértés végét. A jogosultsági feltételek megmaradnak, a nyilvántartási rendszer azonban átalakul – Fotó: Pixabay
Az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló 9/2006. (II. 27.) IM rendelet (Kompetenciarendelet) alapján az igazságügyi szakértői névjegyzékbe vételhez – egyéb feltételek teljesítése mellett – az alábbi szakképesítések veendők figyelembe:
- Mezőgazdasági vadkár esetén:
- okleveles agrármérnök vagy
- vadgazda mérnök vagy
- vagy vadgazdálkodási szakmérnök.
- Erdei vadkár esetén:
- okleveles erdőmérnök vagy
- vadgazda mérnök vagy
- vagy vadgazdálkodási szakmérnök.
Fontos tudni, hogy míg az 1/2010. (I. 14.) FVM rendelet korábban a fenti területeken felsőfokú vadgazdálkodási szakirányú végzettséget írt elő (ld. Vtv. vhr. 8. sz. melléklet I. pont), az igazságügyi szakértőkre vonatkozó Kompetenciarendelet szűkíti a figyelembe vehető végzettségek körét.
Hogyan tovább?
A változás lényege tehát, hogy kevesebb a legyen "papírmunka", de egyúttal a szakmai felelősség is nő az ágazati szakértőkön. Az ágazati szakértőknek maguknak kell figyelniük arra, hogy megfelelnek-e a fenti képesítési feltételeknek, tevékenységüket bejelentsék a területileg illetékes vármegyei vadászati hatóságnak, szükség esetén pedig ágazati szakértői jogosultságukat igazolják a kirendelő hatóságok vagy a bíróságok előtt (pl. a bejelentést tudomásul vevő hatósági határozattal).
Míg az 1/2020. (I. 14.) FVM rendelet alapján a Pest Vármegyei Kormányhivatal nyilvánosan közzétette országos szinten az igénybe vehető agrárszakértői névjegyzéket, feltételezhető, hogy ezeket a nyilvántartásokat a vármegyei kormányhivatalok, mint vadászati hatóságok egyedileg fogják majd kezelni.
A jogértelmezés a mindenkori jogalkalmazó feladata és felelőssége. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény alapján a NAK állásfoglalás kibocsátására nem jogosult, ezért a fenti tájékoztatásban foglaltakra a természetes és jogi személyek jogvitájukban nem hivatkozhatnak, azaz nem használhatóak fel peres és közigazgatási eljárás során állásfoglalásként, sem jogértelmezésként, sem pedig szakvéleményként.
A NAK továbbra is törekszik segíteni a gazdálkodókat és a szakembereket: a honlapunkról letölthető Vadkárkalauz, a falugazdász-hálózatunk támogatást nyújt a vadkármegelőzési feladatokról és a tisztességes vadkárrendezéshez szükséges lépésekről, annak érdekében, hogy a kárrendezési folyamatok 2026-ban is zökkenőmentesen működjenek.
Forrás: NAK
Indexkép: pixabay.com
