Miért érdemes foglalkozni a takarmányanalitikával – még a kötelező vizsgálatokon túl is?

Az állat akkor „teljesít jól” – legyen szó tejről, húsról vagy szaporulatról –, ha azt kapja, amire valóban szüksége van. A mai haszonállataink gyakorlatilag olyanok, mint a sportolók élvonala - ők az állattenyésztés „olimpikonjai”. Olyan genetikai háttérrel rendelkező egyedeket tenyésztünk, amelyek a lehető legnagyobb teljesítményre képesek. Ahhoz viszont, hogy ez a teljesítmény valóban meg is valósuljon, nem elég „csak etetni” őket. Ahogy egy olimpiai bajnok sem zsíros kenyéren készül a versenyre, úgy ezeknek az állatoknak is pontosan összeállított, célzott takarmányadagra/étrendre van szükségük.

De honnan tudjuk valójában, hogy mi van a takarmányban?

Ránézésre senki sem tudja megmondani, hogy mennyi benne a fehérje, az energia, vagy hogy esetleg van-e benne valami, ami árthat az állatnak. Talán jól néz ki, nem dohos, nem büdös – de ez messze nem jelent biztosítékot a minőségre. Ha a takarmányadag már az állat előtt van, és elkezdi felvenni, onnantól nincs visszaút. Ha gond van – hiányzik belőle egy fontos tápanyag, vagy éppen toxint tartalmaz –, azt már csak akkor vesszük észre, amikor csökken a takarmányfelvétel, csökken a termelés, romlik az állatok kondíciója. Ha probléma van, akkor keresni kell az okokat. Ez azonban, tekintettel a takarmánynövények és az állati emésztés bonyolult rendszerére, nem olyan egyszerű. A takarmányanalitika pontos képet ad arról, hogy mit is adunk az állatnak – még mielőtt baj lenne belőle. Ahogy egy sportolónál sem találgatjuk, mit egyen, hanem pontos étrendet kap, úgy az állatoknál is csak akkor valósíthatjuk meg a genetikai potenciáljukat, ha pontosan tudjuk, mit esznek, és az valóban kielégíti az igényeiket.

A kötelező vizsgálatok – például mikotoxinok vagy káros anyagok ellenőrzése – természetesen fontosak. De ezek csak a minimumot jelentik. Ha igazán jól akarod irányítani a gazdaságodat, akkor tudnod kell, hogy a takarmányod milyen beltartalmi értékekkel bír. Mennyi benne a fehérje, a rost, az energia? Mennyit hasznosít ebből az állat? Nincs-e benne valami, ami visszafogja a termelést?

Ha csak néhány százalékos eltérés van a takarmány táplálóanyag-tartalmában, már az is elég lehet ahhoz, hogy csökkenjen a tejhozam vagy megnőjön a takarmány-felhasználás. Ezek a kis különbségek összeadódnak hónapról hónapra, év végére pedig komoly veszteséget jelenthetnek – miközben egy időben elvégzett, jól irányzott vizsgálat segíthetett volna időben észrevenni a problémát. A takarmányanalízis nem költség, hanem befektetés. Ha pontos adatokat kapsz, könnyebben össze tudod állítani az optimális takarmányadagokat, elkerülheted a hiányt vagy a túletetést, és nem utolsósorban: egészségesebb, jobban termelő állománnyal számolhatsz.

Kjeldahl nyers fehérje-meghatározó készülék – fotó: Agroinform.hu

Mi az a weendei analízis, és miért fontos a gyakorlat számára is?

Laboratóriumi körülmények közt a takarmányokban lévő táplálóanyagok meghatározása klasszikus analitikai módszerekkel történik (weendei analízis), ahol a különböző kémiai karakterű táplálóanyag-csoportok mennyiségét és egymáshoz viszonyított arányát kapjuk meg.

A weendei analízis a takarmányokat hat alapvető összetevőre bontja:

• Szárazanyag: Megmutatja, mennyi a víztartalom, vagyis mennyi a valódi táplálóanyag egy adagban.

• Nyersfehérje: Az állatok izomépítéséhez és anyagcseréjéhez szükséges fehérjék mennyiségét mutatja.

• Nyerszsír: Az energiában gazdag zsírokat jelenti.

• Nyersrost: A növényi sejtfalakat alkotó rostokat méri – fontos az emésztés szempontjából.

• Nyershamu: Az ásványi anyagok mennyiségét mutatja – ami megmarad, ha a takarmányt elégetik.

• Nitrogénmentes kivonat: Ide tartozik a könnyen emészthető szénhidrátok többsége, mint a cukrok és keményítők.

A vizsgálatok eredményeiből -– figyelembe véve a táplálóanyagok biológiai hasznosulását – a takarmány táplálóértéke pontosan kiszámítható. A weendei analízis elvégzése vegyszereket, szaktudást és időt igényel, ezért az eredmények nem állnak rendelkezésre azonnal – a vizsgálat több napot is igénybe vehet. Cserébe azonban (ha a mintavétel megfelelő) olyan megbízható és pontos adatokat kapunk, amelyek értékes segítséget nyújtanak a szakembereknek a takarmányozás és az állattenyésztés megtervezésében.

Mi az a NIR-módszer, és miért fontos a gyakorlat számára?

Hívhatnánk mesterséges szemnek is a technikát. Ez maga a tudományos fantasztikum! Ugyanis a vizsgálathoz nem kellenek vegyszerek, időigényes módszerek, “csak” ránéz egy berendezés a takarmányra, és már érkeznek is az adatok. Az infravörös sugárzást 1800-ban fedezték fel, de alkalmazása csak az 1950-es években, kémiai analízisre való önálló használata pedig még később, az 1980-as években kezdődött. A NIR-technika (infravörös közeli tartományú színképelemzés) labormódszerként való fejlesztését tehát 40 éve kezdték el, de napjainkban már az egyik leggyakrabban alkalmazott metódus takarmányok táplálóanyag-tartalmának, emészthetőségének és egyes termékek tisztaságának ellenőrzésére.

A száraz darált mintára ’ránéz a mesterséges szem’, a NIR-berendezés – fotó: Agroinform.hu

A megfeleltetés módszerét alkalmazza a NIR-technika, ami hasonló a bűnügyi nyilvántartások felépítéséhez. A színkép az ujjlenyomathoz hasonlóan egyedi, ezért alkalmas a takarmány azonosítására és jellemzőinek meghatározására. A példánál maradva, a bűnügyi helyszínen megtalált ujjlenyomatot szkennelik, elektronikus formában rögzítik, majd egy ujjlenyomat-adatbázisban megkeresik a hozzá hasonlót.

Ha találnak egyezést, akkor kinyílik egy másik adatbázis, az adott személy adataival. Nagyon hasonló a NIR-technika. A takarmány színképéhez hasonlókat keres a szoftver a színkép-adatbázisban, majd amikor megtalálja a hasonlót/hasonlókat, akkor kinyílik egy másik adatbázis, melyben az adott takarmánynak a kémiai módszerekkel meghatározott paraméterei találhatóak. A színkép-adatbázis és a referenciamódszerekkel meghatározott kémiai adatbázis létrehozása óriási időbeli és anyagi befektetés.

Ezek a kukoricaszemek bizony nem fognak megemésztődi! Ezért kell a CSPS-mérés – fotó: Agroinform.hu

Gyors: egy teljes minta színképelemzéséhez körülbelül 20 másodperc szükséges. A “száraz” NIR esetében azonban a laborban leszárítjuk és ledaráljuk a mintát, hogy minél pontosabb legyen az eredmény. De még így is rendkívül gyors az eredményközlés (24-48 óra alatt kész).

Széleskörű: a klasszikus weendei analízis mellett a keményítő-, a cukortartalom, a különböző fehérje- és rostfrakciók, a nitráttartalom, az erjedési paraméterek, a dinamikus bendőmodell paraméterei… sőt a rostemészthetőség, a szerves anyagok emészthetősége is megkapható 24-48 órán belül a NIR-technikával. Az emészthetőségi adatokat csak a NIR technika képes ilyen gyorsan és költséghatékonyan megadni. Ez miért fontos? Egy hét késés a betakarításban olyan mértékű emészthetőség-csökkenést eredményezhet, ami súlyos milliókban mérhető gazdasági kárt okoz, vagy milliókkal csökkenti a várható hasznot. A paraméterek száma olyan jelentős (20-30 adatról van szó takarmányonként), hogy az eredményeket csomagokban közli a laboratórium az adott takarmányra jellemzően. Így a felhasználónak nem kell keresgetnie, hogy mely adatok fontosak egy adott takarmány esetében, mert azokat a szakemberek előre kiválogatták már. Mi a hasznuk ezen adatoknak? Például a fizikailag hatékony NDF (peNDF) segítségével olyan halálos kimenetelű betegség előzhető meg, mint az oltógyomor-áthelyeződés. Csökkenthető a bendőacidózis előfordulása, és így a tőgygyulladás és a sántaság kockázata is. A szemroppantottság mérőszáma (CSPS) segít a járvaszecskázó szemroppantó hengereinek beállításában, hogy a kukoricaszilás keményítője a bendőben a bendőmikrobák számára hozzáférhető legyen. Ezzel óriási gazdasági kártól óvjuk meg a tehenészetet, mert a keményítő nem a bélsárban fog “landolni”. A dinamikus bendőmodell adatai pedig már nemcsak azt alapozzák meg, hogy a takarmányadag mennyiségi szempontból egyensúlyban legyen (a fehérje-cukor-keményítő-rost mennyisége), de az időbeli szinkronitást is megmutatja. Mivel az is fontos, hogy egyszerre legyen jelen a szükséges mennyiség mindenből, hogy a mikrobák hatékonyan tudjanak szaporodni.

Költséghatékony: A színkép- és a kémiai referencia adatbázisok felépítése rendkívül költséges. Ha azonban már létrejött, akkor az adatok keresését és megfeleltetését egy szoftver automatikusan el tudja végezni, amit nem terhel a vegyszer- és extra bérköltség.

Pontosság: Minden NIR-eredmény pontos? Sajnos nem. Az adatok pontossága attól függ, hogy a háttéradatbázis milyen méretű, azaz mennyi adat található benne. Minél nagyobb méretű az adatbázis, annál pontosabb és értékesebb adatot kapunk átlagos, vagy az átlagostól eltérő minták esetében egyaránt. A gyakorlat számára ma már elegendő pontossággal rendelkeznek a nagy nemzetközi hálózatok NIR-eredményei, de aggályosak lehetnek a kisebb méretű adatbázissal működő NIR-készülékek adatai. Fontos megjegyezni, hogy a NIR-mérés során minimálisra csökken az emberi tényező, mert nincs hatása a laboráns tudásának, felkészültségének vagy az eszközök állapotának a mérési eredményekre.

Összehasonlíthatóság: Sajnos sok esetben a különböző laborok eredményei nem összehasonlítatóak még ugyanarra a takarmánymintára vonatkozóan sem. A laboreredmények közötti különbségeket leggyakrabban nem a NIR-módszer okozza, hanem az, hogy a kémiai referencia adatbázisban alkalmazott módszerek különböznek egymástól (például a keményítőtartalmat meg lehet határozni polarimetriásan és fotometriásan is). Ezért érdemes mindig ugyanazon NIR-laborba vinni a mintákat, hogy ne okozzon zavart a háttéradatbázis kémiai módszertani különbözősége.

In Time – On Farm: A NIR-technika óriási előrelépés volt  a laboranalitikában, mert lehetővé vált az „in time” eredményközlés. Ezzel egyúttal szerepet is váltott a laboreredmény: már nemcsak ellenőrzésre vagy tervezésre lehet használni az adatokat, de a döntés előkészítésére is a betakarítás során. Megérkeznek az adatok a telefonra, és már indulhatnak is a kaszák, vagy át lehet állítani a járvaszecskázót a szántóföldön – azonnal. És a fejlődés nem áll meg. A NIR továbbfejlesztett változata az, amikor már laboratóriumra sincs szükség a mérésekhez. A “nedves” NIR esetében ugyanis a berendezés hordozható, és akár a gazdaságban mi magunk is elvégezhetjük a méréseket a telepi takarmányokból a silódepóban, a falban vagy az etetőúton! Járvaszecskázókra, keverő-kiosztó kocsikra, silómaró adapterekbe is építenek be ma már mobil NIR-berendezéseket. Így lehetővé válik, hogy a betakarításra kerülő zöld anyagot vektorosan (helyazonosan), vagy a bemért, keverés alatt álló napi takarmányadagot rendszeresen monitorozzuk. Tehát jobban ki tudjuk szolgálni a tejelő teheneink igényét, amelyek cserébe több tejet adnak A heterogenitás miatt azonban a jelenleg alkalmazott mobil berendezések és kalibrációk még kevésbé pontosak, kevesebb paraméterrel dolgoznak, mint a “száraz” NIR esetében a laboratórium. De a mobil mérésé a jövő.

A profi mintavétel az alapja a jó mérési eredménynek! – fotó: Agroinform.hu

A világon kevés cég rendelkezik elegendően nagy és megbízható adatbázissal. Az USA-ban, Hollandiában vannak olyan nagy magán kutatólaboratóriumok, amelyek képesek voltak a háttéradatbázist létrehozni és azóta is folyamatosan fejleszteni. Ezen laboratóriumok pedig világméretű hálózatokat működtetnek úgy, hogy úgynevezett szolgáltató szatellit-laboratóriumokat hoznak létre, melyeknek csak a helyi minta fogadása, a színkép létrehozása és a kész adatsor kézbesítése a feladata. Az USA-ban, Hollandiában lévő központi adatbázis és a helyi szatellit-laboratóriumok között pedig szoftver automaták tartják a kapcsolatot.

Ne feledkezzünk meg az ásványi anyagokról sem. A kalcium, a foszfor, a magnézium, a nátrium és a kálium, valamint a szelén mérésével olyan betegségeket lehet megelőzni, mint az ellési bénulás, az istállótetánia, a magzatburok-visszamaradás, a szubklinikai hipoklacémia. Tehát nagy teljesítményű gazdasági állataink egészségét, hosszú hasznos élettartamát szolgálja a labormérési eredmény. Ez pedig mind alapja a várható haszonnak.

Miért érdemes foglalkozni a takarmányanalitikával? Mert jövőnk és jövőbeli döntéseink is adatalapúak.

Szerzők: Dr. Süli Ágnes (SZTE MGK Takarmányvizsgáló Laboratórium vezető) – Dr. Orosz Szilvia (laboratóriumigazgató ÁT Kft.,Takarmányanalitikai Laboratórium)

Indexkép: Agroinform.hu

Ez a cikk a Takarmányozás innovatívan Agroinform TechMag-ban jelent meg. A TechMag az Agroinform új, interaktív magazinja, amit itt tudsz végiglapozni, az előző számokat itt olvashatod el.

Agroinform TechMag 2025/6