Ha a talaj állapotáról beszélünk, akkor a mezőgazdaság az egyik legnagyobb károkozó. Talajélet nélkül azonban olyan pusztulás következhet be a mostanában egyre szélsőségesebb időjárás miatt, hogy ezt már a gazdaság és ilyen módon a gazdálkodók is megérzik – írja a greendex.hu.
A talajmegújítás, a talajélet támogatása nem új keletű
Magyarországon csak az utóbbi egy évtizedben vetette meg lábát a regeneratív mezőgazdaság, és általa egy teljesen új szemlélet. Szabó Attila, a Talajmegújító Gazdák Egyesületének elnöke beszélt részletesen arról, hogy mit érdemes tudni róla.
Az Egyesület azt a célt tűzte ki maga elé, hogy küzd az elsivatagosodás megelőzéséért, és meghonosítja, elterjeszti a talajépítő gazdálkodást Magyarországon. Mit jelent ez?
A regeneratív mezőgazdaság jellemzője, hogy a természet mintáit veszi alapul. Igaz, hogy nagyipari körülmények között nem lehetséges a mélymulcsos kertészkedés, de a talajépítés enélkül is megoldható, ha tisztában vagyunk azzal, hogyan csináljuk.
A gyakorlatban az alábbiakat alkalmazzák:
- Nincs szántás, fizikai, biológiai és kémiai bolygatás, csökkentik a műtrágyák és a növényvédő szerek használatát is.
- Kiemelt szerepet kap a talajtakarás, amit főként növényzettel oldanak meg. Ezzel nemcsak javítják a talajt, hanem megvalósulhat a vízmegtartás, a gyomelnyomás és a tápanyagok felhalmozása is, ráadásul a talajerózió elleni védelemről is gondoskodnak.
- Nagy hangsúlyt kap a növények sokféleségének növelése, lényeges szempont a gazdag faji összetétel.
- A növények gyökérzetét hosszú ideig a talajban hagyják, így életteret és stabilitást biztosítanak a mikroorganizmusoknak, aminek hatására fejlődik a talajélet.
- Az állattartás szorosan összekapcsolódik a növénytermesztéssel, az állatok tápanyagot biztosítanak a talaj számára, így a növények számára is.
A regeneratív mezőgazdaság jellemzője, hogy a természet mintáit veszi alapul – fotó: pixabay.com
Miért kellene ezt a gyakorlatba is alkalmazni?
A tapasztalt gazdák régóta érzik, hogy szükség lenne a változásra, mert a régóta használt mezőgazdasági gyakorlatok ellehetetlenítik a talajhasználatot, veszélyeztetve az élelmiszertermelést. Szabó Attila elmondta, hogy a regeneratív mezőgazdaság gyakorlata az egyetlen, amely hatékonyan tud reagálni az egyre jobban elhatalmasodó gazdálkodási problémákra. A szemlélet alkalmazásával megakadályozhatjuk a talajélet romlását, a degradációt, emellett visszaállítjuk a kis vízköröket, takarást adhatunk a talajnak, megköthetjük a vizet.
Ennek eredményeképpen nemcsak visszaépül az ökológiai rendszer, hanem olyan mértékben fejlődik a talaj állapota, hogy az sokkal eredményesebb gazdálkodást tehet lehetővé. Ez azért is fontos, mert azon problémák, melyeket a talajt kizsigerelő mezőgazdálkodás előidézett, már 100 éve jelen vannak, és eddig nem történt semmilyen változás. Mostanáig.
Az élelmiszertermelés intenzitása, az élelmiszerek minősége kizárólag csak a természethez való visszakapcsolódással őrizhető meg, ez az egyetlen út, amellyel mérsékelhetők a klímaváltozás hatásai.
Kiemelt szerepet kap a talajtakarás, amit főként növényzettel oldanak meg – fotó: pixabay.com
A gazdák és a szemléletrendszer: vajon hajlandóak változtatni?
Szabó Attila szerint hatalmas a nyomás a gazdálkodókon, mert ők is folyamatosan érzékelik: egyre nehezebb a régi módszerekkel eredményesen termelni. Elsősorban nem az ökoszisztéma leromlása a mozgatórugó, hanem a gazdasági és a piaci helyzet teljes átalakulása.
A mezőgazdaságban is akkor érzékelhető csak jelentős változás, – hasonlóan más területekhez – ha már nagy a probléma, és valós, érzékelhető gondokkal kell megküzdeni.
A gazdákat a gazdasági és a piaci problémák összeérése készteti arra, hogy szemléletet váltsanak, így egyre többen és többen nyitnak majd a talajmegújító gazdálkodás felé, és igyekeznek minél több szempontot alkalmazni a gyakorlatban is. Most még nagyon sok a kérdőjel. Már önmagában a művelés nélküli gazdálkodás gondolata is megrökönyödést válthat ki, sokan nem tudják a talaj használatát művelés nélkül elképzelni.
Mindenhol vannak problémák
A nehézségek a legtöbb kontinensen jelentkeznek, de Európában különösen gyakoriak. A TMG elnöke szerint más kontinenseken sokkal előrébb járnak a regeneratív szemléletmód technológiái.
Ennek az a magyarázata, hogy az itthon és EU-szerte nyújtott támogatások miatt a gazdák egyszerűen nincsenek rákényszerítve arra, hogy szembesüljenek a problémával, és arra megoldást keressenek.
A segítségnyújtás és az anyagi juttatások által a gazdálkodók „alvó üzemmódba" kapcsoltak, mondhatni, homokba dugták a fejüket – fogalmazott az elnök, hozzátéve, hogy Európa voltaképp átaludta az elmúlt 30–40 évet.
Észak-Amerikában sokkal előbb szembesültek a klímaváltozás hatásaival, így már jóval előbb cselekedniük kellett. Tavaly óriási megdöbbenést keltett hazánkban is az a tömegkatasztrófa, amelyet az M1-es autópályán a porvihar okozott. Ez egy olyan mindenki által érzékelhető esemény volt, ami sokakat nemcsak elgondolkoztatott, hanem cselekvésre is ösztönzött.
Más kontinenseken a támogatási rendszer hiánya a gazdálkodókat változtatásokra ösztönözte, hiszen nem térítette meg a terményárak romlását senki, így lépni, változtatni kellett. Így merült fel a kérdés: hogyan termelhetnének hatékonyan kisebb költségek mellett? Ezzel ellentétben itthon ezt a kérdést soha nem tették fel, hiszen a rendszer segítette a gazdálkodókat a nehéz aszályos években is.
A TMG elnöke szerint más kontinenseken sokkal előrébb járnak a regeneratív szemléletmód technológiái – fotó: pixabay.com
Hogyan képes működni a regeneratív mezőgazdaság több ezer hektáron?
Amíg nagyjából nyilvánvaló, hogyan lehet kis területen talajt építeni (komposztálással, mélymulcsolással, védősávok létesítésével stb.), addig elég nehéz elképzelni, miként működhet ez több ezer hektáron. Amerikában a kezdeti „próbálkozások" óriási területeken zajlottak.
Tízezer hektárokon gazdálkodtak a talajmegújító szemléletrendszert követve úgy, hogy a földben maradt minden szármaradvány, teljesen elhagyták a művelést, mezővédő sávokat alakítottak ki, és az állattartást is integrálták.
Az elv tehát a gigantikus méretű területeken is hasonlóan működik. Segítségével a talajban élő, a talajéletet elősegítő rendszerek fokozatosan visszaépülnek, helyreáll a növények egészségi állapota, nő az immunitásuk, sokkal csekélyebb mértékben van szükség a növényvédelemre. Az egészségessé váló talajélet meghatározza az egész rendszert, mozgatja és fejleszti azt. Olyan erősebb, és ellenállóbb növényeket teremt, amelyek felülkerekedhetnek a klímaváltozás hatásain is.
A talaj helyreállítása hosszú folyamat. Az egészséges szint elérése után már inkább csak a talaj fejlesztése történik, az pedig sokkal hatékonyabb gazdálkodást hozhat magával.
Monokultúra és vegyszerek nélkül?
A talajmegújító gazdálkodás során a monokultúra helyett társas kultúrákat alkalmaznak: virágzó védősávokat, takarónövényeket telepítenek, ezek 8, 10 vagy akár 20 komponensűek is lehetnek. Mivel mindig a terület mikroklímájához, adottságaihoz, talajtípusához alkalmazkodnak, így a kialakításuk hosszabb folyamatot feltételez.
Mindenki a maga rendszerét alakítja ki aszerint, hogy mit képes létrehozni, amit a terület enged. Az ökoszisztéma helyreállítása mellett annak a kiszolgálása is célok között szerepel, emiatt nem egy egyszerű folyamatról beszélünk, hiszen egy dél-alföldi gazda teljesen más körülményekkel találkozik, mint egy dunántúli gazdálkodó. Van, ahol erdős védősáv is kialakítható, de van, ahol csak a virágok alkalmazása lehetséges. Ehhez egyaránt ismerni kell a területet, a talajt és a klímát.
