A Hungexpón tartott csütörtöki megnyitón a tárcavezető kiemelte, hogy a magyar vadgazdálkodás és vadászat egyszerre keleti és nyugati örökség, világraszóló hungarikum és olyan sajátos érték, amelyet kötelességünk megőrizni és továbbfejleszteni. A cél, hogy a fenntartható gazdálkodás szemléletét minél szélesebb körben, különösen a jövő generációival is megismertessük.
„A szemléletformálásban továbbra is kiemelt feladat, hogy ráirányítsuk a figyelmet a természetgazdálkodás jelentőségére, a hagyományos vadászati módok megőrzésére és vadászati kultúránk sokszínűségére”
– tette hozzá a miniszter.
Az eredmények tekintetében a miniszter konkrét adatokkal is szolgált. A 2024-2025-ös esztendőben 1451 vadászterületen 328 ezer nagyvadat, mezei nyúlból és fácánból pedig összesen 559 ezer példányt hasznosítottak a gazdálkodók. A vadászati évben a trófeabírálat is jelentős volt, összesen 72 800 trófeát bíráltak el. Ezen belül a vadfajok aránya stabilitást mutat: az őzagancsok 56 százalékkal továbbra is az élen állnak, a második helyen pedig a gímszarvasagancsok következnek 31 százalékkal.

Fotó: Fekete István
A vadászattal és vadgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok kapcsán Nagy István elmondta, az új rendelkezések egy új, a gyakorlati életben jobban és szilárdabban helytálló vadgazdálkodási és vadászati tevékenységet tesznek lehetővé. Emellett segítik a hazai vadgazdálkodás minőségi fejlesztését, a hivatásos vadászok szakmai munkáját és a természetszerető sportvadászok tevékenységét is.
„A természet csodákkal lát el minket, a mi felelősségünk pedig az, hogy az egyensúlyt fenntartsuk és tovább adjuk az utánunk jövő generációk számára. Erre teremt remek lehetőséget a 32. FeHoVa kiállítás is”
– hangsúlyozta az agrártárca vezetője.
Indexkép: Fekete István