A 2023-as év volt a legmelegebb a feljegyzések kezdete, vagyis az 1850-es évek óta, 2024-ben pedig a felmelegedés átlépheti a 1,5 Celsius-fokos küszöböt – jelentette be az Európai Unió Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálata – írja az infostart.hu.
"Nem tudjuk elég gyorsan megnövelni a megújulóenergia-termelő kapacitásokat ahhoz, hogy az iszonyúan növekvő energiaéhségünket tiszta energiaforrásból ellássuk" – mondta az ENSZ Kormányközi Éghajlatvédelmi Testületének alelnöke, Ürge-Vorsatz Diána az InfoRádióban és arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2023-as év sok szempontból meghaladott minden eddigi rekordot.
Az üvegházhatású gázok folyamatosan növekvő mennyisége jelenti az alapvető problémát – fotó: pixabay.com
"Először nem tűnik soknak ez a közel másfél fok, de ha arra gondolunk, hogy a civilizáció története során az éghajlat nagyon stabil zónában volt, egy Celsius-fokos sávból nem mozdult ki, akkor ez azt mutatja, hogy elhagytuk azt az éghajlatot, amelyre a civilizáció, az élelmiszer-ellátó rendszer, a városaink, az infrastruktúránk, az emberi vagyonunk, az országhatáraink alapultak. Hatalmas stresszt jelent az, hogy egy teljesen új klímába kezdünk lépni" – mondta a klímakutató.
Ürge-Vorsatz Diána elmondta, hogy nem maga a melegedés a probléma, hanem az általa okozott szélsőséges időjárási jelenségek gyakoribbá, intenzívebbé válása, hosszabb időtartama, illetve új területeken történő megjelenése. Példaként a villámárvizeket, az aszályokat, az emberi életeket követelő áradásokat említette.
Nem maga a melegedés a probléma, hanem az általa okozott szélsőséges időjárási jelenségek gyakoribbá, intenzívebbé válása – fotó: pixabay.com
"A klímával kapcsolatos mutatók olyan értékeket mutattak, amiket még soha nem mértünk, nem is láttunk, és nagyon messze vannak az eddig mért értékektől, még a klímakutatók is kapaszkodva, kétségbeesve reagáltak ezekre az értékekre" – érvelt a szakértő.
Az üvegházhatású gázok folyamatosan növekvő mennyisége jelenti az alapproblémát, de a tavalyi év globális felmelegedését az úgynevezett El Nino-jelenség is meglódította. Mint ahogy a klímakutató magyarázta, az olyan óceánáramlási páros, mint az El Nino és a La Nina, néhány évenként indul be, befolyásolva a világ klímáját.
A hatása nem csekély, például a déli féltekén beinduló és néhány hónapig tartó El Nino-hatás önmagában levesz három százalékot az Egyesült Államok nemzeti össztermékéből, ami az érintett óceánparti országokban elérheti akár a tíz százalékot is.
Tavaly különösen erős volt El Nino-jelenség, de más hatások is közrejátszottak a hőmérséklet-emelkedésbe – a vulkáni tevékenység, a hajózás által kibocsátott szennyezőanyagok –, de a szakértő szerint összességében ez mind mérsékelt hatású, az összmelegedés legnagyobb felelőse továbbra is az emberi tevékenység.
.jpg)
Az El Nino és a La Nina, néhány évenként indul be, befolyásolva a világ klímáját – fotó: pixabay.com
A globális felmelegedés mértéke és tempója arra figyelmeztet bennünket, hogy most már nem elég áttérnünk a megújuló energiaforrásokra, hanem jóval kevesebb energiát kellene előállítanunk és felhasználnunk, viszont Ürge-Vorsatz Diána szerint ezt nem jeleni feltétlenül azt, hogy a fogyasztást is vissza kell fogni.
Mint fogalmazott, nagyon sok olyan módszer létezik, amivel a jólétet növeljük, miközben csökkentjük az energiaigényt. Példaként hozta fel az úgynevezett 15 perces városokat, ahol ahhoz nem kell autóba ülni, hogy a munkába, iskolába eljussunk, ügyeket intézzünk, bevásároljunk. A nulla energiaigényű épületeket is megemlítette, ahol a legnagyobb hidegben is csak minimális fűtési energia kell ahhoz, hogy jó hőkomfort alakuljon ki.
"Nagyon sok olyan megoldás van, ahol még tudunk jobban élni, kevesebb energiából, és ez az, amit át kell gondolnunk, mert nem tudjuk elég gyorsan megnövelni a megújulóenergia-termelő kapacitásokat ahhoz, hogy az iszonyúan növekvő energiaéhségünket tiszta energiaforrásból ellássuk" – jelentette ki, majd hozzátette, ráadásul ezeknek is vannak környezeti hatásai, nincs igazán tiszta energia, mert amikor energiát használunk, abból mindig lesz környezeti hatás.
"Emiatt fontos megállítani az energiaigény folyamatos növekedését, úgy kell tudnunk megtanulni növelni a jólétet, hogy az energiaigényeket ne növeljük tovább" – mondta.
