Hiába esik átlagban 500 mm csapadék, ha a felét hagyjuk elpárologni

Vízmegtartás a tájban – jelenleg a legfontosabb nemzetstratégiai, biztonságpolitikai, szuverenitásvédelmi kérdés, mely témakörben tartottak sajtótájékoztatót a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Campusán, augusztus 26-án. A rendezvényen dr. Gyuricza Csaba, az egyetem rektora hangsúlyozta, hogy a XXI. század mezőgazdaságának sikere vagy kudarca a vízen múlik. Az eseményen felszólalt Hubai Imre mezőgazdaságért felelős államtitkár és Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója.

Az aszály elleni küzdelem kapcsán dr. Gyuricza Csaba kiemelte, hogy a víz korlátozottan áll rendelkezésre, a klímaváltozás egyre aggasztóbb méreteket ölt.

Ma nem az a kérdés, hogy mikor lesz aszály, vagy, hogy lesz-e aszály, hanem az, hogy hogyan tudunk ellene védekezni, hogyan tudunk alkalmazkodási stratégiákat kidolgozni

– szögezte le.

Rámutatott arra is, hogy a közvélemény általában az aszály elleni védelmet többnyire az öntözéssel kapcsolja össze. „A mezőgazdasági vízgazdálkodás sokkal többről szól. Öntözésről akkor szabad beszélni és gondolkodni, hogyha mindent megtettünk a természetes körülmények között a talajba kerülő nedvesség, csapadék megvédésével, megőrzésével, vagy a veszteség minimalizálása terén” – jelentette ki dr. Gyuricza Csaba.

Hangsúlyozta, hogy éppen ezért alapvetően egy szemléletváltásra, tudatformálásra van szükség ahhoz, hogy a társadalom – benne a gazdálkodói és döntéshozói oldalakkal együtt – elfogadja, hogy a 20-30-40 évvel ezelőtti módszerek már nem alkalmazhatóak sablonszerűen a mezőgazdaságban. A MATE rektora rávilágított arra is, hogy ma Magyarországon a talajba kerülő nedvességnek közel fele odavész.

„Hiába esik átlagban 500 mm csapadék itthon, olyan, mintha csak 250 mm lenne, a másik fele elillan a légkörben. Az első feladat tehát az, hogy tudatosítsuk mindenkiben, hogy technológiai oldalon mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a vízveszteséget, a párolgási veszteséget csökkentsük. Forgatás nélküli, szántás nélküli műveléssel, talajfelszíni borítással” – mondta.

 Dr. Gyuricza Csaba – fotó: MATE

Dr. Gyuricza Csaba hozzátette, hogy természetesen nagyon sok más módja van a tájgazdálkodásnak, hiszen a mezőgazdasági vízgazdálkodást komplexen, rendszerben kell kezelni. Kifejtette, azzal, hogy a vizet visszatartjuk a tájba, nemcsak vizet vezetünk a táblákhoz, nemcsak javítjuk az öntözés feltételeit, hanem a talajvízszintet is tudjuk emelni.

„A MATE olyan innovatív megoldásokat, megelőzési stratégiákat javasol és dolgoz ki, amelyek az ágazat minden területén alkalmazhatók. Nemrégiben hoztuk létre Karcagon a Nemzeti Éghajlat- és Tájkutatási Központot, ami összefogja azt a tudást, ami a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen rendelkezésre áll. A magunk részéről továbbra is maximálisan partnerek vagyunk a kormányzat számára abban, hogy segítsük az aszály elleni védelmet és a klímaváltozás elleni küzdelmet” – húzta alá.

 Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója – fotó: MATE

Ilyen kevés víz nagyon régen érkezett Magyarországra

– mondta Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója, aki a helyzet súlyosságának érzékeltetésére szemléltette, hogy 2015-ben még a 100 éves statisztika függvényében nézték azt, hogy kicsit aszályosodik a térség.

„2020-ban már az utóbbi 30 év átlagait néztük, mert annyira elütöttek a 100 éves átlagtól, hogy szembetűnő volt, és azt kell, hogy mondjam, az idei évben az utolsó öt év átlagát nézzük, hogy milyen vízhiányos területeink vannak. Idén a februári hókészlet a Kárpátokban és az Alpokban nulla milliméter volt. Abszolút nem volt felhalmozott hókészlet.” Hozzáfűzte azt is, hogy természetesen a tapasztaltakkal egyidejűleg a vízgazdálkodás stratégiája is megváltozott, alkalmazkodva az új kihívásokhoz. „Azt gondolom, hogy az ágazatunk az irányváltást megtette. Jól látható beruházások fognak megkezdődni a közeljövőben” – húzta alá.

Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára – fotó: MATE

Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára szerint a szemléletváltás azért is kiemelten fontos, mert immár nem az árvizek és a belvizek idejét éljük, hanem egyre gyakoribbak az aszályok. Mint rámutatott, az elmúlt hat gazdasági évből öt év aszályos volt. Az óriási, 9 köbkilométer nagyságú talajvíz-veszteséget érzékeltetve úgy fogalmazott, hogy 4,5 Balatonnak megfelelő vízmennyiség hiányzik ma a talajainkból.

„Magyarország kormánya azzal is igyekszik támogatni idén a gazdálkodók öntözési projektjeit, és egyáltalán a klímaváltozással való eredményes küzdelmüket, hogy immár harmadik esztendeje idén is térítésmentes az öntözővíz és minden mezőgazdasági vízhasználat” – mondta a tárca államtitkára, majd részletezte azokat a döntéseket és erőforrásokat, amelyek az ágazat támogatására állnak rendelkezésre. Kiemelte, hogy a vízmegtartásra az Agrárminisztérium már az elmúlt években is nagyon komoly figyelmet fordított, együttműködve a vízügyi ágazattal. Szólt arról a szeptemberben kezdődő öntözésfejlesztési pályázatról is, amelyek keretösszege csaknem 67 milliárd forint.

Forrás, indexkép: MATE

Ez a megjelenés a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel történt együttműködés keretében jött létre.