Az Aggteleki Nemzeti Park kiemelt feladatának tekinti a térség páratlan vizes élőhelyeinek megóvását és rekonstrukcióját. E célból indult el egy jelentős projekt, amelyet Rácz András, az Agrárminisztérium államtitkára nyitott meg ünnepélyesen. Az eseményen hangsúlyozta: ezek az élőhelyek számos ritka és védett faj otthonai, így megőrzésük alapvető természetvédelmi érdek.
Karsztvidéki kincsek veszélyben
Az Aggteleki-karszt térség különleges biológiai sokféleséggel bír, ahol még a kis területű vizes élőhelyek is biodiverzitási szigetekként funkcionálnak. A klímaváltozás és az emberi beavatkozások azonban egyre nagyobb fenyegetést jelentenek, így a meglévő élőhelyek védelme és helyreállítása kiemelten fontos feladat.
Több mint 600 milliós fejlesztés indul
A frissen elindított projekt az Európai Unió több mint 605 millió forintos támogatásával valósul meg, és 61,4 hektárnyi területet érint. A fejlesztés kiterjed a Jósvafői Tengerszem-tóra, a Jósva-forráscsoport területére, az Aggteleki Kardos-tóra, a Bacsó-nyak-alji mocsárra, valamint a Keleméri Mohos-tavakra.
A Tengerszem-tó újjászületése
A Jósvafői Tengerszem-tó, amelyet eredetileg 1939-ben energiatermelési célból hoztak létre, mára jelentősen feltöltődött. Az új projekt célja a tó eredeti vízmélységének és nyílt vízfelületének visszaállítása, az üzemvízcsatornák és vízesések helyreállítása, valamint a part menti környezet rendezése. A völgyzáró gát megerősítése nemcsak a vízvisszatartást javítja, hanem a denevérek számára is kedvezőbb élőhelyet biztosít.
Fotó: Vermes Tibor
Mohos-tavak: ritka lápok védelme
A Keleméri Mohos-tavak országos és nemzetközi szinten is egyedülálló tőzegmohalápjai különleges növény- és állatvilágnak adnak otthont. A vízmegtartás érdekében vízelvezető árkokat zárnak le, szigetelnek, és védőtöltéseket alakítanak ki.
Kardos-tó és Bacsó-mocsár: újra nyílt vízfelületek
A Kardos-tó és a Bacsó-nyak-alji-mocsár eredetileg záportározóként szolgáltak, de idővel feltöltődtek és elnádasodtak. A mostani fejlesztések során eltávolítják a nádirtást akadályozó fákat és cserjéket, megtisztítják a mocsaras területeket, így újra nyílt vízfelületek alakulhatnak ki. Ezzel több védett faj – mint például a lápi szitakötő, a vöröshasú unka, a dunai tarajosgőte vagy a foltos szalamandra – élőhelyét teszik ismét alkalmassá.
Monitoring és szemléletformálás
A projekt része a vízminőség-ellenőrzés kiépítése a Tengerszem-tónál és a Jósva-forrásnál, valamint élővilág-monitorozási tevékenységek beindítása. Emellett nagy hangsúlyt kap a Natura 2000 területek bemutatása és a lakosság szemléletformálása is, hogy a természetvédelmi értékek hosszú távon fennmaradhassanak.
Milliárdos támogatással valósul meg több fejlesztés
Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága összesen több mint 3,3 milliárd forint támogatást nyert el a Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretében, amellyel hat jelentős projekt valósulhat meg a térségben.
Országos összefogás a vizes élőhelyekért
A „Vizet a tájba” program keretében eddig már 13 ezer hektárnyi nemzeti parki területen történt meg a vízkészletek védelme. Az egész országban egyre nagyobb jelentőséget kap a vizes élőhelyek helyreállítása, és a kezdeményezés számos szakembert, intézményt és közösséget kapcsol össze. Az együttműködés példaértékű: a nemzeti parkok, az Országos Vízügyi Főigazgatóság és számos szakmai szervezet közösen dolgozik a természetes vizek védelméért – zárta gondolatait Rácz András.
Indexkép: Vermes Tibor
