Az EU korábban a termelésének több mint tizedét (13%-át) exportálta elsősorban Kínába, Dél-Koreába, Hongkongba, Japánba – ma ez már a múlté. Az utóbbi években a külpiacok visszaesése mellett a belső kereslet is csökkent, így nagy kérdés, hogy ez az ágazati depresszió meddig folytatódik és ebből a folyamatból a magyar sertéságazat vajon tud-e profitálni – olvasható a Magyar Állattenyésztők Szövetségének a cikkében.

sertés

Van, ahol tudatosan csökkentik az állományt – fotó: freepik.com

Csökken az állomány és a vágások száma is

Tavaly év elején többen írtak arról, hogy a sertéságazat lehet a 2023-as év nyertese. Ha a minden eddiginél magasabb élőállat-felvásárlási árakat, valamint a takarmány- és energiaköltségek csökkenését vesszük figyelembe, akkor ez igaz is lehetne. Ennek ellenére azonban folyamatosan csökken a sertésállomány  (-15%) és a vágások száma is (-8,5%).

Százalékos arányban a legnagyobb „vesztesnek" Dánia számít, ahol egy év alatt csaknem 20%-kal csökkent a vágásszám, de minden tagállamban megfigyelhető, hogy csökkent a levágott sertések száma - írja az allattenyesztok.hu.

A német termelés visszaesése is látványos méreteket öltött

Különösen látványos a vágásszámok visszaesése az unió korábbi legnagyobb termelője és exportőre, Németország esetében. Az elmúlt három évben nem volt olyan hónap, amelyben a havi vágásszámok ne maradtak volna el az előző év számaitól.

A németek nem titkoltan elkötelezték magukat az állomány csökkentése mellett: a kormány 2030-ig drasztikusan, a korábbinak szinte a felére akarja csökkenteni a sertésállományt. A többi állattenyésztési ágazatnál is a leépítés a cél – olvasható a cikkben.

Élesedhet a verseny

Sokan reagálnak úgy az európai, különösen a német állománycsökkenésre, hogy ez jó hír lehet a hazai sertéstartóknak, hiszen az uniós piacon csökken a (túl)kínálat, ez pedig jó hatással lesz a hazai árakra. Nem vitatva a kínálati eltolódás hatását az árakra, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége óva int mindenkit attól, hogy azt gondolja, mostantól könnyebb lesz!

A német ágazat átalakulásának rostáján vélhetően a hazai átlagnál jóval hatékonyabb, állatjóléti és járványvédelmi szempontból szigorúbb előírásoknak megfelelő cégek fognak fennmaradni. Ha idehaza nem figyelünk, és nem készülünk fel ezekre a változásokra, akkor a hazai ágazat számára öt év múlva a jelenleginél nehezebb versenyben kell majd helytállnia. Ezért senkit sem biztatnak azzal, hogy az uniós termelés korábban bemutatott nagyméretű csökkentése már garantálja a következő évek egyensúlyát és nyugodt fejlődését – írják a cikkben.