A munkahelyi hőstressz mára valós fenyegetéssé vált Magyarországon, és nemcsak egészségügyi, hanem jelentős gazdasági kockázatokat is hordoz. Az a kérdés, hogy a vállalatok és döntéshozók képesek-e időben reagálni a forró jövő kihívásaira.
A hőség nem csak a trópusokon jelent problémát
A WHO és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) friss jelentése szerint a hőstressz mára világméretű társadalmi problémává nőtte ki magát.
A dokumentum szerint több mint 2,4 milliárd ember dolgozik olyan körülmények között, ahol a hőmérséklet átlépi a biztonságos határt. A hatások súlyosak: évente közel 23 millió munkahelyi sérülés és majdnem 19 ezer haláleset köthető közvetlenül a hőséghez.
A hőség káros egészségügyi hatásait a világ népességének fele már közvetlenül megtapasztalja – az ENSZ szerint. Az érintettek fáradtságról, kiszáradásról, krónikus betegségek súlyosbodásáról és hőség okozta halálozásokról számolnak be. Bár a probléma túlmutat a munkakörnyezeten, a gazdasági következmények leginkább a termelés világában jelentkeznek.
A szervezet nem bírja a tartós hőséget
A hőstressz nemcsak kényelmetlenséget, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. Az emberi test működése csak egy bizonyos hőmérsékleti tartományon belül optimális. A meleg növeli a kiszáradás, a hőguta és a szív-érrendszeri panaszok kockázatát. A WHO szerint különösen veszélyeztetettek a fizikai munkások, az idősek és a krónikus betegek.
A leginkább érintett szektorok közé tartozik a mezőgazdaság és az építőipar, ahol a dolgozók gyakran közvetlen napsütésnek vannak kitéve. De a zárt ipari csarnokokban sincs minden rendben, ha a hűtés vagy a szellőztetés hiányos.
A túlzott meleg nemcsak testi problémákat okoz, hanem mentálisan is megterheli a munkavállalókat: a fáradtság és dekoncentráció növeli a balesetek esélyét, ami hosszabb távon az egészségügyi és biztosítási kiadások emelkedéséhez vezethet.
.jpg "hőség")
A hőség káros egészségügyi hatásait a világ népességének fele már közvetlenül megtapasztalja – fotó: pexels.com
Dollármilliárdos veszteségeket okoz a hőség
A túlzott hőség nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági szempontból is komoly problémát jelent. Az ILO adatai szerint évről évre nő a hő miatt elveszített munkaórák száma, ami összességében több száz milliárd dollárnyi kiesést okoz globálisan. A legforróbb napokon a termelékenység akár 10–15 százalékkal is csökkenhet.
Magyarországon különösen az építőipar és a mezőgazdaság szenvedi meg a hőséget.
A nyári hónapokban a munkások teljesítménye jelentősen visszaesik, főként a déli órákban. Egy 2022-es magyar agrárkutatás szerint a hőhullámok alatt mind a gépi, mind a kézi munka lelassul, ami az inputanyagok drágulásával együtt súlyos pénzügyi terhet jelent a gazdáknak. Mindez rontja a vállalkozások versenyképességét, és egyértelművé teszi: a hőstressz kérdését nem lehet figyelmen kívül hagyni.
Bár a hőstressz problémája régóta ismert, a klímaváltozás felgyorsulása miatt ma már sürgető megoldásokat követel. Egyes cégek már kísérleteznek rugalmas munkarenddel, amely lehetővé teszi, hogy a legmelegebb órákban szüneteljen a fizikai tevékenység. Mások klimatizált pihenőhelyeket biztosítanak vagy kötelezővé teszik a rendszeres folyadékbevitelt.
Magyarországon a munkavédelmi előírások kimondják: „24 °C feletti hőmérsékletnél a munkáltatónak gondoskodnia kell megfelelő mennyiségű ivóvízről, valamint szükség esetén pihenőidőről és árnyékolt hely biztosításáról.” A szabályozás azonban nehezen ellenőrizhető, főként a kisebb cégeknél. Ugyanakkor több hazai nagyvállalat már bevezetett hőségriadó-protokollokat, amelyek extrém hőmérséklet esetén azonnali munkaleállást írnak elő. Ez ugyan átmeneti termeléscsökkenéssel járhat, de hosszú távon segíti a munkaerő megtartását és csökkenti a balesetek számát.
Magyarország különösen érzékeny térség
A Kárpát-medencét a klímaváltozás az átlagosnál erősebben sújtja. Az Országos Meteorológiai Szolgálat szerint az elmúlt két évtizedben megduplázódott a hőségnapok száma, és a hőhullámok is hosszabbak lettek. Emiatt a magyar munkavállalók egyre gyakrabban kerülnek hőstresszes helyzetbe.
A hőség elsősorban a társadalom legkiszolgáltatottabb rétegeit érinti: az idénymunkásokat, közmunkásokat, alacsony jövedelmű családok tagjait. Ők gyakran kénytelenek a legforróbb napokon is dolgozni, ráadásul klimatizált környezet hiányában. Ez nemcsak egészségügyi, hanem társadalmi szinten is súlyos következményekkel jár, és növeli a társadalmi feszültségeket. Bár városi szinten – például Budapesten – próbálkoznak hűsítő pontokkal és zöldfelületek növelésével, ezek a munkahelyeken csak korlátozottan érvényesülnek.
A hőstressz tehát egyszerre fenyegeti az emberi egészséget, a gazdasági stabilitást és a társadalmi egyensúlyt. Többé nemcsak egészségügyi kérdésről beszélünk, hanem arról, hogyan lehet megőrizni a munkaerő teljesítményét a változó klímában.
A WHO és a WMO legújabb ajánlásai egyértelműen hangsúlyozzák: a hőstressz kezelését nem lehet tovább halogatni. A munkáltatók és döntéshozók felelőssége közös, hogy olyan megoldásokat vezessenek be, amelyek egyszerre biztosítják a dolgozók biztonságát és a gazdaság működőképességét. Ma már nem az a kérdés, hogy érint-e minket a hőség, hanem az, hogy milyen gyorsan tudunk hozzá alkalmazkodni.
Forrás: esgsummit.hu
Indexkép: pexels.com
