Az aranyszínű sárgaság fitoplazma, más néven flavescence dorée olyan járványszerű méreteket öltött Magyarországon, amelyre a szakma is riadtan tekint. Az idei évben a 22 borvidékből 15 területen igazolták a jelenlétét, a fertőzött szőlőterületek nagyságát pedig már több ezer hektárra becsülik. A betegség olyan ikonikus termőhelyeket is elért, mint a Szentgyörgyhegy vagy a Somló – miközben egész családi pincészetek küzdenek fennmaradásukért.

A Bussay-pince tragédiája

A zalai Csörnyeföldön gazdálkodó Bussay Dorottya és Kiss Tamás szőlőit az elsők között tarolta le a fertőzés. Először a tramini tőkéik pusztultak el, majd a pinot noir, végül szinte minden más fajta is. Egyedül a merlot bizonyult ellenállóbbnak, és néhány olaszrizling-tőke bírja még a nyomást. „2025-ben a település nagy része elesett, nekünk a jövő évtől nincs egy tőke szőlőnk sem, mindent ki kell vágnunk” – írta Bussay Dorottya a Pannon Bormíves Céh tagjainak címzett levelében.

A gazdák már évek óta jelezték a problémát, ám – mint mondják – érdemi segítséget, kártalanítást nem kaptak. „Hiába mondogattuk minden fronton, hogy baj van, segítség nincs, üres dűlők és üres pincék vannak” – fogalmazott a borász.

Hogyan pusztít a betegség?

Az aranyszínű sárgaságot egy fitoplazma nevű kórokozó okozza, amelyet az amerikai szőlőkabóca terjeszt. A fertőzött tőkék levelei sárgulni kezdenek, majd elszáradnak, végül az egész növény elpusztul. Ellenszer egyelőre nincs, legfeljebb a vektor elleni védekezéssel lehet lassítani a terjedést.

A tapasztalatok szerint a fertőzés rendkívül gyorsan skálázódik: ahol egy évben még csak néhány beteg tőke van, ott két év múlva már több száz lehet.

A probléma súlyosságát jól jelzi, hogy a Nébih már 2013-ban kimutatta a betegséget Lentihegyen, ám átfogó intézkedések híján mára a fertőzés szinte megfékezhetetlenné vált.

A kormány és a szakma előtt álló kihívások

A borászok szerint azonnali, országos szintű intézkedésekre van szükség, beleértve a kutatási programokat, a rendszeres monitorozást, a szaporítóanyag-ellenőrzést és a gyors reagálású kártalanítási rendszert. A szakemberek arra figyelmeztetnek: a járvány nem csupán helyi gond, hanem az egész magyar borkultúra fennmaradását fenyegeti.

Új utak keresése

Miközben a beteg szőlőültetvényeket kivágják, egyes borászok alternatív megoldásokban gondolkodnak. Csörnyeföldön például olajfák telepítésébe kezdtek, amelyek a klímaváltozás miatt ígéretesebbnek tűnhetnek a térségben. Ez azonban csak kényszerű kísérlet, nem valódi pótlása annak a kulturális és gazdasági veszteségnek, amit a szőlők elhalása jelent.

„Most mindenhonnan ez folyik”

A szakma egyre hangosabban figyelmeztet: ha a védekezés nem lesz összehangolt és határozott, a fertőzés kritikussá válhat. A legrosszabb forgatókönyv szerint a magyar borvidékek jelentős része évek alatt szinte teljesen elveszítheti szőlőültetvényeit.

Ahogy Kiss Tamás fogalmazott: „Most mindenhonnan ez folyik, csak számunkra már későn.”

Forrás: 444

Indexkép: Facebook/Bussay Pincészet