Damian Murawiec, egy tapasztalt gazda nem kertel: 2025 volt pályafutása egyik legnehezebb éve. A Poznańban megrendezett Gazdák és Agráripar Tizedik Fórumán arról beszélt, hogy milyen kihívásokkal szembesült – a rekordmagas inputköltségektől az időjárási szélsőségekig, és mindezek tetejébe még ott lebeg a Mercosur-megállapodás árnyéka is.
Kukorica: csak nullszaldó hozható ki – jó évjáratban is
Murawiec részletes számításokat osztott meg a fórumon: elmondása szerint hektáronként közel 4800 zlotyt (kb. 432 000 forint) költött kukoricatermesztésre, beleértve a gépek értékcsökkenését, adókat, biztosításokat és bérleti díjakat is.
Mivel az északi régióban a kukorica nedvességtartalma extrém magas – 38-45% között mozgott –, csak akkor tudott nullszaldót elérni, ha hektáronként legalább 14 tonna hozamot ért el.
A szárító az egyetlen menekülőút
A gazda szerint a túlélés egyik kulcsa a saját szárítóberendezés lehet. A szárítási költségek ellenére is 50-80 zloty (kb. 4 500–7 200 forint) plusz profit realizálható tonnánként – ez egy átlagos hozammal számolva hektáronként akár több tízezer forint veszteségcsökkenést is jelenthet.
illusztráció – Fotó: Shutterstock
Más növények?
Murawiec szerint alternatívát jelenthetne a cukorrépa vagy egyes hüvelyes növények termesztése, de ezeknél is bizonytalan a jövő. A cukorrépa tonnánkénti ára a legutóbbi tárgyalások után is csupán 32 euró (kb. 12 000 forint) maradt, ami kevés a jövedelmezőséghez.
A hüvelyesek – bár magasabb támogatások járnak – az időjárásnak való extrém kitettség miatt kiszámíthatatlanok.
Repce: csoda helyett kompromisszum
A repce hosszabb vetésforgót igényel, és hektáronként legalább 3,2 tonna hozam szükséges ahhoz, hogy az aktuális, 2000 zloty/tonna (kb. 180 000 forint/tonna) áron nullszaldó elérhető legyen. Aki szerencsés, és eléri a 4 tonnás hozamot, ott már lehet minimális nyereség – de ez csak jó talajjal és technológiával lehetséges.
A bérleti díjak tovább súlyosbítják a helyzetet
Murawiec hangsúlyozta, hogy a bérleti díjak gyakran 2000–3000 zloty/hektár (180 000–270 000 forint/hektár) között mozognak, miközben a bevételek stagnálnak vagy csökkennek. Ez azt jelenti, hogy sok gazda még hektáronként is 2 000–3 000 zloty (180 000–270 000 forint) veszteséggel számolhat.
Nem elég a „réspiac” és a „feldolgozzuk magunk” hozzáállás
Bár elismeri az egyedi megoldásokban rejlő lehetőségeket, mint a saját feldolgozás és közvetlen értékesítés, Murawiec úgy véli, hogy ezek csak ideiglenes menekülőutak. A piacok gyorsan telítődnek, és a verseny kiéleződik, így ezek sem jelentenek hosszú távú megoldást.
Uniós döntések mögé bújik a minisztérium
A gazda szerint a lengyel Mezőgazdasági Minisztérium gyakran hárít azzal, hogy „Brüsszel dönt mindenben”, miközben bizonyos esetekben – mint a dohánytermesztésnél – bizonyíthatóan lehetett eredményeket elérni megfelelő érdekképviselettel.
Lengyel agrárexport: az ország gazdaságának motorja
Murawiec kiemelte, hogy a lengyel élelmiszerexport az ország teljes kivitelének 15%-át adja. 2024-ben ez 53,5 milliárd euró (kb. 20 000 milliárd forint) volt, és 2025 első félévében már 28,2 milliárd eurót (kb. 10 560 milliárd forint) tett ki. Ezért is követeli, hogy a mezőgazdaság stratégiai ágazatként kapjon védelmet.
Összegzés: a jövedelmezőség határán
A tapasztalt gazda beszámolója rávilágít arra, hogy a lengyel mezőgazdaság szereplői hatalmas nyomás alatt dolgoznak – az időjárás, a piac és a politika egyaránt próbára teszi őket. A nullszaldó eléréséhez már 14 tonna kukorica kell, a repce és cukorrépa ára alacsony, és a vetésforgó lehetőségei szűkülnek. Murawiec szerint a gazdák nem szlogeneket várnak, hanem konkrét, cselekvésre kész politikát – nemcsak Varsóban, de Brüsszelben is.
Forrás: wrp.pl
Indexkép: Shutterstock
