Az Európai Bizottság rendkívüli egyeztetésre hívta össze az Európai Unió mind a 27 tagállamának mezőgazdasági miniszterét, hogy az utolsó pillanatban megszerezze a politikai támogatást az EU és a dél-amerikai Mercosur-blokk közötti szabadkereskedelmi megállapodáshoz. A 25 éve tárgyalt egyezmény sorsa napokon belül eldőlhet, az aláírásra akár január közepén sor kerülhet – ha sikerül megtörni az ellenállást.

Francia–olasz fék, gazdatüntetések árnyékában

A megállapodás elfogadását jelenleg elsősorban Franciaország és Olaszország blokkolja. A két ország tavaly decemberben azzal indokolta elutasítását, hogy Brüsszel nem adott kellő garanciákat az európai gazdák védelmére.

A legnagyobb félelem az, hogy a Mercosur-országokból – Brazíliából, Argentínából, Uruguayból és Paraguayból – érkező olcsó mezőgazdasági termékek, elsősorban a marhahús és a cukor, letörik az uniós árakat és versenyhátrányba hozzák az európai termelőket.

A háttérben mindeközben több tagállamban gazdatüntetések zajlanak, amelyek tovább szűkítik a politikai mozgásteret. A mostani rendkívüli agrárminiszteri találkozó célja egyértelmű: elsősorban Olaszország meggyőzése, mivel Franciaország álláspontja továbbra is határozottan kritikus.

Brüsszel engedményeket ígér – kérdés, elég lesz-e

A tárgyaláson az Európai Bizottság részéről az agrár-, a kereskedelmi és az egészségügyi biztos is részt vesz. Diplomáciai források szerint Brüsszel pénzügyi és szabályozási garanciákat kínálhat a bizonytalan országoknak. Napirendre kerülhet az importellenőrzések szigorítása, különösen a növényvédőszer-maradékokra és az állategészségügyi előírásokra vonatkozóan.

Fontos téma lesz az uniós közös agrárpolitika (KAP) jövője is. A bizottság várhatóan ígéretet tesz arra, hogy a következő hétéves költségvetési ciklusban megmarad a 6,3 milliárd eurós agrárválság-kezelési alap, amely a piaci sokkok enyhítését szolgálja. Több tagállam attól tart, hogy a kohéziós és agrárforrások összevonása a mezőgazdaság rovására történne.

Minősített többség kell – Németország és Spanyolország az élen

A Mercosur-megállapodást erőteljesen támogatja Németország és Spanyolország, a bizottság pedig azon dolgozik, hogy összegyűljön a szükséges minősített többség: legalább 15 tagállam támogatása, amelyek az EU lakosságának 65 százalékát képviselik. Ha ez sikerül, az aláírásra akár január 12-én sor kerülhet, a döntő szavazás pedig már pénteken megtörténhet.

Brüsszel szerint az egyezmény stratégiai jelentőségű: részben pótolhatja az amerikai importvámok miatt visszaeső európai exportot, valamint csökkentheti az EU Kínától való függőségét, különösen a kritikus nyersanyagok terén.

Magyar és visegrádi ellenállás: „a gazdák érdekei az elsők”

Lengyelország és Magyarország továbbra is ellenzi a megállapodást. Nagy István agrárminiszter közösségi oldalán hangsúlyozta: a visegrádi négyek agrárminiszterei egységesen lépnek fel Brüsszelben a gazdák érdekeinek védelmében.

Nagy István

Nagy István agrárminiszter – Fotó: Facebook

„Közösen védjük meg a gazdák érdekeit. Jogosak a termelők aggályai – kiállunk mellettük” – fogalmazott a miniszter, hozzátéve: az élelmezésbiztonság nem válhat a mindennapi politikai játszmák részévé.

Politikai próbatétel az EU számára

A Mercosur-alku körüli egyeztetés messze túlmutat egy kereskedelmi megállapodáson. A szerdai rendkívüli ülés politikai lakmuszpapír is: megmutatja, hogy az Európai Unió képes-e úgy érvényesíteni globális kereskedelmi érdekeit, hogy közben nem áldozza fel saját mezőgazdaságát és vidéki társadalmait.

Az olasz álláspont kulcsfontosságú. Római források szerint Olaszország nem elvi alapon utasítja el a megállapodást, de szigorú garanciákat vár a „reciprocitás” elvére – vagyis arra, hogy az importtermékekre ugyanazok a környezetvédelmi és egészségügyi szabályok vonatkozzanak, mint az uniós gazdákra.

Hogy ez elegendő lesz-e az ellenállás megtöréséhez, az a következő napokban dől el – de egy biztos: az uniós agrárium jövője most Brüsszel tárgyalóasztalainál forog kockán.

Forrás: Világgazdaság

Indexkép: Pexels