A régóta az agrárirányításban, a támogatási szegmensben tevékenykedő szakembert nemrég nevezték ki az Agrárminisztérium új államtitkárává, illetve a Közös Agrárpolitika pénzügyi alapjaiból és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások kifizetésének felgyorsításáért felelős kormánybiztossá. Mint azt az Agroinformnak adott exkluzív interjújában elmondta: a gazdák gazdasági helyzetének stabilizálásában hisz, aminek elengedhetetlen részei az agrártámogatások, ezért a támogatási rendszer gyorsítása és egyszerűsítése a legfőbb célja.
Vidékről, vidéki szemlélettel
Bár jogi végzettséget szerzett, a mezőgazdaság iránti elköteleződés már korán megmutatkozott. 2007-től a MAGOSZ jogi tanácsadójaként segítette a gazdák érdekképviseletét, többek között Budai Gyula és Jakab István munkáját. „Kisparaszti családból származom. Nagyapám gazdálkodott, amíg az akkori rendszer hagyta. Onnan ered minden, ami a látásmódom meghatározza – a gazdaszemlélet, a gyakorlati tapasztalat és az elhivatottság."
A szakmai ranglétrán folyamatosan lépkedett felfelé: 2012-ben a Vidékfejlesztési Minisztérium stratégiai főosztályvezetőjeként, majd 2014-ben az Irányító Hatóság vezetőjeként, később az MVH elnökeként, végül tanácsadóként a piaci oldalon dolgozott. Az uniós források kezelése minden aspektusát megtapasztalta: a programírástól a kiíráson át a bírálatig, a kifizetésig és ellenőrzésig.
„Kevés ember mondhatja el magáról, hogy dolgozott vezetőként a rendszer minden kulcsszereplőjénél – az irányító hatóságnál, a kifizető ügynökségnél, a minisztériumnál és a háttérintézményeknél is. Sőt, három évig agrártanácsadóként működve a piaci oldalt is belülről láttam. Ez most kormánybiztosként nagyon hasznos számomra."
Kormánybiztosi feladat: gyorsabb és egyszerűbb támogatás
Új pozíciójában a szakember legfőbb célja a kifizetések és pályázati bírálatok gyorsítása, illetve a szabályozás egyszerűsítése, de mint azt hangsúlyozta: nem a precizitás rovására. Az első két év tapasztalatai után – miután új szabályozási ciklus indult – mára beérett a rendszer, mely lehetőséget teremtett a folyamatok racionalizálására. Viski József szerint hetekben mérhető gyorsulást lehet elérni az uniós kifizetésekben, de ennél is fontosabb a kiszámíthatóság.
„A gazdának az a legfontosabb, hogy tudja, mikor és milyen feltételekkel jut a pénzéhez" – mondja. Célja, hogy az évi 5–700 milliárd forint támogatást kezelő rendszer hatékonyabban és egyszerűbben működjön, a 2000 hivatali dolgozó – aki az agrár közigazgatás valamely területén tevékenykedik – valamint az agárgazdasági kamara munkatársainak munkája összehangoltabbá váljon és a gazdák is könnyebben boldoguljanak.
Külön figyelmet kapnak a beruházási támogatások, ahol az államtitkár szerint elmaradások vannak. A cél az, hogy a 2024 őszén benyújtott pályázatok első körös döntései a nyártól kezdődően megszülessenek, és év végére valamennyi, tavaly ősszel és idén tavasszal benyújtott pályázat sorsa el legyen döntve – legyen szó állattartó telepekről, feldolgozóüzemekről, öntözésfejlesztési beruházásokról vagy kertészeti üzemekről.
A szaktárca forrás-átcsoportosításokkal és új pályázatokkal válaszol a piaci és járványügyi kihívásokra: a precíziós géppályázat idei hirdetésének elhalasztásával felszabaduló kereteket az állattartók támogatására fordítják – iStock
Mint elmondta, a szaktárca forrás-átcsoportosításokkal és új pályázatokkal válaszol a piaci és járványügyi kihívásokra: a precíziós géppályázat idei hirdetésének elhalasztásával felszabaduló kereteket az állattartók támogatására fordítják, amitől azt remélik, hogy erősödni fog az állattartó telepek állatbetegségek iránti ellenállósága, bővülhetnek a kapacitások, illetve a szintén fókuszba helyezett feldolgozóiparnak nagyobb mennyiségű hazai alapanyagot tudnak biztosítani mind az állattenyésztés, mind a növénytermesztés fejlesztése révén. Ezáltal nagyobb exportalap is képződhet. Az újonnan megnyíló, az állattartó telepek járványvédelmi rendszereinek fejlesztését szolgáló, önállóan támogatható pályázat hamarosan elérhető lesz – jelenleg a társadalmasítása zajlik –, júniusban megjelenik és visszamenőleges elszámolást is lehetővé tesz.
Beruházási pályázatok: jelentős gyorsítást terveznek
A 2021-es gyakorlathoz képest, amikor 4–6 hónapon belül döntések születhettek, most lényeges késések tapasztalhatók. Az államtitkár célja, hogy a 2024 őszén benyújtott állattartó-telepi, kertészeti és élelmiszeripari pályázatok esetében nyárra és őszre megszülessenek a döntések.
Kisfeldolgozók esetében február óta folyamatosan születnek meg a támogatói döntések és a nyárra valamennyi kérelem el lesz bírálva.
Élelmiszeripari pályázatokban júniustól kezdődően, kertészeti, üvegház és hűtőház pályázatban júliustól kezdődően tervezik az első döntéseket, állattenyésztésnél pedig legkésőbb szeptember–október a megcélzott határidő.
Állatbetegség, túligénylés, kivárás
A döntések elhúzódását részben a gazdák kivárása is okozza, különösen az állattartóknál, ahol a száj- és körömfájás betegség miatt sokan még az elnyert támogatások megvalósításánál is nehézségekbe ütköznek. A járványügyi kockázatok, a kivitelezők belépési nehézségei és a bankok által emelt kockázati felárak csökkentették a beruházási kedvet. Ezeket a nehézségeket a kormány különböző döntéseivel igyekszik kezelni.
A kertészeti, üvegház és hűtőház pályázatban júliustól kezdődően tervezik az első döntéseket – forrás: Pixabay
Eközben a tavalyi felhívásoknál rendkívüli túligénylés mutatkozott: az állattartóknál ötszörös, a feldolgozó üzemeknél is sokszoros túljelentkezés volt jellemző. Ezért kell sort keríteni a precíziós géppályázat idei felfüggesztése révén felszabadult források már említett átirányítására.
Viski József szerint jobb egy meg sem hirdetett pályázat, mint egy olyan, amit kiírnak, dolgoznak vele a gazdák, költenek a tervekre és számolnak a támogatásokkal a terveik között, de jelentős részük végül nem nyer támogatást. A túligénylés kezelése érdekében a kormánybiztos célja, hogy a beadott pályázatok döntő többsége – a 2020-2021-es pályázati dömpinghez hasonlóan – támogatást kapjon – szemben a mostani keretek és igények alapján látható aránnyal, ahol csak minden negyedik - ötödik pályázat jutna csak forráshoz.
Ezért a programokon belül többletvállalással számolnak, illetve az elmúlt program végrehajtásának tapasztalatai alapján azzal is, hogy a kihelyezett támogatások egy része végül visszakerül, akár projekt-meghiúsulás, akár visszalépés miatt. Ezeket az összegeket új pályázati kiírásokba irányítják majd
Az idei évben a precíziós pályázat nem lesz elérhető, de a visszaáramló források függvényében esetleg 2026-ban vagy 2027-ben megnyílhat. Akinek ilyen irányú beruházási tervei vannak, annak azonban nem javasolja, hogy erre a pályázatra várjon. Viski József úgy véli, a pályázati rendszer „együtt él" az aktuális gazdasági és piaci környezettel, ahhoz folyamatosan alkalmazkodik, a gazdák többségének szempontjait figyelembe véve.
A szabályozásban nem akarunk „túlteljesíteni"
Az államtitkár-kormánybiztos hangsúlyozza: nem az a cél, hogy kontroll nélkül menjenek ki a támogatások, de az sem, hogy Magyarország szigorúbb szabályozást alkalmazzon, mint amit az EU előír. Példaként említi, hogy ha az EU 3 százalékos ellenőrzést kér bizonyos terület- vagy állatlétszám alapú jogcímnél, akkor ne legyen 5 vagy 6 százalék itthon az ellenőrzések aránya – ez ugyanis többlet adminisztrációt és terhet jelent a gazdáknak. A cél a nemzetközi példákhoz igazodó, arányos, és a kötelező minimumszinten tartott ellenőrzési gyakorlat.
Kamattámogatás és ötéves biztonság az AKG/ÖKO révén
Újdonság a kamattámogatási rendszer, amellyel a gazdák a beruházási pályázataikhoz felvett hitelek kamatait uniós forrásból részben kiválthatják. Emellett a megnövelt AKG és ÖKO programok révén a tervek szerint közel 2 millió hektár mezőgazdasági terület részesül 5 éven át kiszámítható támogatásban az alaptámogatásokon felül.
„Ez nemcsak környezetvédelmi haszon, hanem gazdasági stabilitás is az agrárium szereplőinek" – emelte ki.
Magyarország jól áll az uniós források felhasználásában
– A 2014–2020-as Vidékfejlesztési Program forrásait teljes mértékben lehívtuk, a 2021–2022-es átmeneti évek támogatásainak elszámolása is jól halad. Jelenleg a közel 3000 milliárd forintnyi Vidékfejlesztési Programból idén még 250–300 milliárdot kell kifizetni – ezek a folyamatok elsőbbséget élveznek a forrásvesztés elkerülése érdekében – zárta mondandóját Viski József.
Indexkép: AM
