Szekszárdon tartott szőlővédelmi napot a BASF május közepén. Pintér Tamás, a BASF kertészeti ágazatának vezetője elmondta, hogy a BASF-ből hamarosan kiválik egy önálló Agro divízió, amelyet külön is bevezetnek a tőzsdére, bár az továbbra is az anyacég tulajdonában működik tovább. Ezért 2027. január 1-jétől Magyarországon is kiválik a BASF Hungária Kft.-ből az Agro részleg, és önálló szervezeti egységként, a megszokott szakmai gárdával dolgozik tovább. Pintér Tamás beharangozott egy új rovarölő készítményt is, amelyik már az engedélyeztetés szakaszában jár, és remélhetőleg 2029-től az amerikai szőlőkabóca ellen is bevethető lesz Magyarországon.
Idén ismét lehet lisztharmatfertőzés
Dr. Füzi István növényorvos a szőlő növényvédelmi aktualitásairól számolt be. Mint elmondta, a járványhelyzetek dinamikája jelentősen megváltozott az utóbbi években. 36 éves megfigyelési adatsora alapján a járványos évek száma fokozatosan csökkent. Az első 12 éves periódusban még hét súlyos lisztharmat-járványos év fordult elő, a másodikban négy, míg az utolsó 12 évben már csak egyetlen igazán kiugró év volt: 2014. A botritisz esetében a jelentősebb járványok a 2014–2016 közötti időszakra koncentrálódtak, míg peronoszpórából az utóbbi tíz évben lényegében két komolyabb év emelhető ki: a 2019. és a 2023. évi. A feketerothadás ugyan jelen van, de jelenleg még nem érte el azt a fertőzési szintet, amely a borvidékek többségén meghatározó problémává tenné.
Dr. Füzi István – Fotó: Agroinform
A nagy, pusztító lisztharmat-járványok tehát ritkábbá váltak. De mi okozta a 2014-es berobbanást? Akkoriban már április 30-án megjelentek az első tünetek, miközben a virágzás csak május 24-én kezdődött. Ez közel 24 napos időablakot biztosított a gombának a felszaporodásra. Idén a fertőzés kialakulásának időjárási feltételei több alkalommal is kedvezően alakultak a kórokozó számára. Az első jelentősebb aszkospóra-szóródás április 20-án történt, amikor 7–9 órás levélnedvesség alakult ki, és a hőmérséklet tartósan 10 °C fölött maradt. A helyzetet tovább súlyosbította a május 7–8-i időjárás, amikor 12, illetve 20 órán át nedvesek voltak a levelek, az átlaghőmérséklet pedig 14–16 °C volt.
Láttunk azonban már olyat, hogy a kedvező feltételek ellenére nem robbant be a fertőzés. Ilyen volt a tavalyi év is. Tavasszal négy alkalommal is rendkívül kedvező fertőzési feltételek alakultak ki, mégsem lett baj belőle. A magyarázat a rendkívül enyhe és csapadékos márciusban keresendő.
Már a fakadás előtt nyolc alkalommal történhetett aszkospóra-szóródás, amikor még nem volt megfelelő lombfelület a fertőzéshez. A spórák jelentős része így „elhasználódott”, mielőtt fertőzni tudott volna
– magyarázta a szakember. Az eredmény szinte példátlan lett: 2900 vizsgált levélből egyetlen tünetet sem találtak.
Az előadás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a lisztharmat ma már nem kizárólag az aszkospóráival telel át. Egyre jelentősebb szerepet kap a rügyekben áttelelő micélium is. A 2014 utáni években folyamatosan nőtt az úgynevezett „zászlós hajtások” száma, amelyek a micéliumos áttelelés tipikus tünetei. Az idei évben a januári tartós fagyok valamelyest gyérítették az áttelelő micéliumot, de nem érték el a kritikus -15,5 °C-os küszöböt, amely jelentősebb pusztulást okozott volna.
A tavalyi felmérések szerint egyetlen tőkén akár 2–6 millió kleisztotécium (termőtest) is képződhetett. A vizsgálatok alapján a júliusi időszakban alkalmazott Revyona®-kezelések hatékonyan gátolták ezek kifejlődését. Hasonló hatás érhető el rendszeres kénes védekezéssel is, különösen augusztus végétől szeptemberig, 2–3 hetes fordulókkal.
A szakértő szerint az idei év egyértelműen a járványveszélyes kategóriába sorolható, ezért a technológiai fegyelem és az előrejelzésre alapozott növényvédelem döntő jelentőségű lesz a termésbiztonság szempontjából.
A következő hetekben különösen fontos lesz:
- a virágzás előtti fungicides kezelések pontos időzítése,
- az ültetvények rendszeres monitoringja,
- valamint a fertőzési gócok korai felismerése.
Az idei év járványkilátásait és a védekezés lehetőségeit járták körbe az előadók – Fotó: Agroinform
Szőlőkabóca: a lárvastádiumban kell elcsípni
Az elmúlt években a szőlő aranyszínű sárgasága (Flavescence dorée) és annak fő vektora, az amerikai szőlőkabóca a magyar szőlőtermesztés egyik legsúlyosabb növényvédelmi problémájává vált. Dr. Hoffmann Péter fejlesztőmérnök szerint a következő években a kabóca elleni védekezés ugyanúgy a szőlőtechnológia alapköve lesz, mint a lisztharmat elleni védelem. Az idei évben már május 13-án megjelentek az első lárvák. Ez meghatározza a teljes védekezési stratégia időzítését is.
A szőlőben több fitoplazmás eredetű sárgaságbetegség ismert, közülük a legjelentősebb a Stolbur fitoplazma és a Flavescence dorée. A két betegség tünetei gyakorlatilag nem különböztethetők meg szabad szemmel, a pontos azonosításhoz molekuláris biológiai vizsgálat szükséges. A fitoplazmák sejtfal nélküli, baktériumszerű szervezetek, amelyek a növény háncsszöveteiben élnek. A Flavescence dorée különösen veszélyes, mert gyógyíthatatlan betegség: a fertőzött tőkéket rendszerint ki kell vágni. A tünetek közé tartozik a késői fakadás, a virágzatok torzulása és leszáradása, a bogyók zsugorodása, valamint a jellegzetes háromszög alakú levélsodródás. Fehér fajtákon sárgulás, vörös fajtákon vörösödés figyelhető meg. Súlyos esetben a vesszők nem fásodnak megfelelően, gumiszerűek maradnak, ami téli fagykárt okozhat. A szakember szerint különösen érzékeny fajta például a Chardonnay.
A Flavescence dorée terjedésének 60%-áért az amerikai szőlőkabóca felel. Ez a faj kizárólag szőlőn táplálkozik, ezért rendkívül hatékony vektora a betegségnek. A fertőzött szaporítóanyag a terjedés további 40%-áért felelős.
A kabóca tojás alakban telel át a fás részek kéregrepedéseiben. A nőstények 45–50 napig élnek, és általában 60–70 tojást raknak, de akár 100–120 tojás is előfordulhat. Az enyhe telek kedveznek az áttelelésnek: csak -15 °C alatt csökken jelentősen a tojások túlélése. A lárvák kezdetben aprók, 1–1,5 mm-esek. Öt lárvastádium ismert. A szakmai ajánlások szerint az L1–L2 stádiumban végzett védekezés a leghatékonyabb, mert ekkor a lárvák még nem fertőzőképesek.
Szőlőkabóca-lárva a levélen – Fotó: iNaturalist
A fitoplazma felvétele után körülbelül egy hónap szükséges ahhoz, hogy a kabóca terjeszteni tudja a betegséget. A május 13-i lárvakelést alapul véve ez nagyjából június 13-ig tartó védekezési időablakot jelent.
A kabóca elsősorban a levelek fonákán tartózkodik, mivel ott közelebb találhatók a szállítóedények. Ez a permetezéstechnológiát is meghatározza: megfelelő fedettség nélkül nincs hatékony védekezés. Kiemelt szerepe van a törzstisztításnak, a hajtásválogatásnak és a permetezőgép pontos beállításának.
A védekezésnek négy alapvető eleme van:
- egészséges szaporítóanyag használata,
- a fertőzött tőkék eltávolítása,
- folyamatos monitoring,
- rovarölő szeres védekezés.
A fertőzött tőkéket gyökérzettel együtt kell eltávolítani, mivel a fitoplazma a gyökérzetben telel át. A felhagyott ültetvények és az elvadult tőkék különösen veszélyes fertőzési forrást jelentenek. A szaporítóanyag-kezelésben jelenleg a termoterápia a legfontosabb módszer. Ennek során az oltványokat 52 °C-os vízben 45 percig kezelik. Az olaszországi tapasztalatok szerint ez akár 99%-os hatékonyságot is biztosíthat.
A jelenlegi készítmények elsősorban a lárvák ellen hatékonyak. Az ökológiai termesztésben használható hatóanyagok közé tartozik a spinozád, az azadiraktin (neemfa), a piretrin és a narancsolaj. A konvencionális készítmények döntő többsége piretroid típusú rovarölő szer. A szakirodalmi vizsgálatok alapján a deltametrin bizonyult a leghatékonyabbnak, ezt követte a lambda-cihalotrin, majd a tau-fluvalinát. A piretroidok hatása azonban 30 °C felett jelentősen csökken, ráadásul a túlzott használat rezisztencia kialakulásához vezethet.
A méhvédelem különösen fontos kérdés. Számos készítmény csak méhkímélő technológiával használható, különösen virágzás idején vagy virágzó gyomnövények jelenlétében. A szakember felhívta a figyelmet arra is, hogy a rovarölő szeres kezelések jelentősen csökkenthetik a ragadozó atkák állományát. A szakmai ajánlás szerint a dél-dunántúli borvidékeken célszerű virágzás előtt egy első, majd virágzás után egy második lárva elleni kezelést végezni, szükség esetén pedig később imágó elleni védekezést is beiktatni. Az aranyszínű sárgaság visszaszorítása csak összehangolt térségi védekezéssel, következetes monitoringgal és a fertőzött növények gyors eltávolításával lehet eredményes.
Peronoszpóra: járványos évek és rezisztenciakockázatok
Végül Vizer Bence kertészeti szaktanácsadó ismertette a vállalat aktuális szőlővédelmi stratégiáját. Mint elmondta, a BASF kertészeti tudásközpontja, a Defenso rendszer ma már országos szintű előrejelző hálózatként működik. A rendszer 51 meteorológiai és szőlővédelmi állomásból, valamint 26 almavédelmi meteorológiai állomásból áll, de 2026-tól regionális szintű szőlővédelmi előrejelzés is elérhetővé vált. Az előrejelzés szerepe különösen felértékelődött az elmúlt évek időjárási szélsőségei miatt. A primer fertőzések időzítése, a kórokozók fejlődési állapota és a kezelési időpontok optimalizálása ma már alapvető eleme a gazdaságos növényvédelemnek.
2026 áprilisa 1901 óta az egyik legszárazabb április volt, ezért a peronoszpóra kialakulásának valószínűsége csekély. A szakember hangsúlyozta: járványos években különösen fontos a nagy hatékonyságú, ugyanakkor magas rezisztenciakockázatú készítmények tudatos alkalmazása. Ide sorolta többek között az oxatiapiprolin hatóanyagot, illetve az eradikatív, „tűzoltó” jellegű készítményeket. A BASF álláspontja szerint peronoszpóra ellen nem indokolt túl korán megkezdeni a permetezéseket. A szakmai ajánlás egyértelműen preventív szemléletű. A készítményválasztást két fő tényező befolyásolja: a fertőzési nyomás, valamint a szőlő növekedési intenzitása.
Peronoszpóra tünetei – Fotó: Shutterstock
Delan® 700 WG: erős kontakt alaptechnológia
Korai fejlődési szakaszban a BASF technológiájának alapját a kontakt hatású Delan 700 WG jelenti, amelynek hatóanyaga a ditianon. A készítmény erős kontakt védelmet biztosít, különösen rövid hajtású állapotban. Amennyiben a szőlő intenzív korai növekedést mutat, a vállalat a Delan® Pro alkalmazását javasolja, amely egy kálium-foszfonáttal kiegészített kombináció.
Enervin® Pro: új generációs bogyóvédelmi megoldás
Az előadás egyik legfontosabb újdonsága az Enervin Pro bemutatása volt. A készítmény a korábbi Enervin továbbfejlesztett változata, amelyben a „Pro” jelölés a kálium-foszfonát-tartalomra utal az alap hatóanyag, az ametoktradin mellett.
A kálium-foszfonát egy valódi szisztemikus komponens, részben kuratív tulajdonsággal, amely nemcsak fungicid hatással bír, de a növény immunreakcióját is aktiválja. Az ametoktradin (Initium®) pedig légzésgátló hatásmechanizmusú, nem azonos hatáspontú a klasszikus strobilurinokkal, ezért rezisztenciatörésre különösen alkalmas. A hatóanyag depókat képez a levél viaszrétegében, mélyhatású aktivitással rendelkezik. A kijuttatott hatóanyag mintegy 45–50%-a a levélszövetbe és kutikularétegbe ágyazódik be, ami rendkívüli esőállóságot biztosít.
Az Enervin® Pro alkalmazása:
- dózis: 3,2 liter / 10 000 m² lombfalfelület,
- maximum: 4,2 liter/ha,
- évente legfeljebb 2 kezelés,
- élelmezés-egészségügyi várakozási idő: 35 nap.
A készítmény nem rendelkezik munkaegészségügyi várakozási idővel.
Lásd még a témában: Elkerülhető a pusztítás: új szerekkel vághatunk vissza az aranyszínű sárgaságnak.
Indexkép: iNaturalist.
