A napraforgó- és a kukoricapiac jelenlegi helyzetéről, a változó klimatikus időjárási feltételek mellett folyó talajművelés és a víz interaktív hatásáról, továbbá a hatékony agrotechnikai elemekről volt szó a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság, valamint a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar által szervezett idei, immáron a XXVIII. Kukorica- és Napraforgótermesztési Tanácskozáson.

– Huszonnyolc év hosszú idő a mezőgazdaságban és a felsőoktatásban, számos körülmény, mint az éghajlat, a technológia, a vetőmag, a növénynemesítés módszere egyaránt nagyot változott. Napjainkban egyebek mellett lépést kell tartanunk a klímaváltozással, a gazdasági és a piaci környezet változásával. Ezen folyamatok meghatározzák és nagyban befolyásolják a kukorica- és napraforgótermesztés hatékonyságát is. A hazai felsőoktatásban egyre inkább visszaszorul a növénynemesítés. Intézményünk azonban kitart az ágazat és a vetőmag szektor fejlesztése mellett, mivel hiszünk a jövedelmezőségében – mondta a XXVIII. Kukorica- és Napraforgótermesztési Tanácskozás megnyitóján Harsányi Endre.

A Debreceni Egyetem agrár- és élelmiszertudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettese, az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság főigazgatója kiemelte: az egyetem célja, hogy előremutató legyen a hazai agrár felsőoktatásban és kutatásban, éppen ezért hamarosan bemutatják a növénytermesztés mellett az élelmiszermérnöki képzéshez kapcsolódó egyetemi precíziós fejlesztéseket.

Debreceni Egyetem

Harsányi Endre, a Debreceni Egyetem agrár- és élelmiszertudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettese – fotó: Debreceni Egyetem

Juhász Péter, a Bunge Zrt. beszerzési vezető helyettese a napraforgópiac jelenlegi helyzetéről tartott előadásában arról beszélt, hogy az orosz- ukrán konfliktus már nem rángatja a nemzetközi és hazai kukorica- és napraforgó piacot. Az orosz területeken rekord mennyiségű 19, 2 millió tonnás napraforgó termést várnak. Ukrajna a terméshozam elmaradását jelentős, több mint 400 – 450 ezer hektárral növelve a napraforgó termőterületek bevonásával kompenzálta.

A nemzetközi napraforgó piacon megfigyelhető a termelés növekedése, amely enyhülést hoz a kínálati oldalon. Ennek hatására pedig várhatóan emelkedni fog az olajosmag-feldolgozás és az elérhető olajok mennyisége is. Ez tompíthatja az európai olajárakat, viszont az össz napraforgómag-termelés elmarad a várttól, ezért továbbra is jelentős mértékű importra kényszerül az európai piac. A piaci ár növekedése csak rövidtávon várható 

– összegezte Juhász Péter.

Debreceni Egyetem

 XXVIII. Kukorica- és Napraforgótermesztési Tanácskozás – fotó: Debreceni Egyetem

Petőházi Tamás, az Országos Gabonatermesztők Szövetségének elnöke szerint a 2022-es történelmi aszályt követően 2024-ben és idén is jelentős károkat okozott a kukoricatermésben a szárazság, a hőstressz, a légköri aszály és a csapadékhiány. A termésbecslési előrejelzések alapján ebben az évben a 752 ezer hektárnyi termőterületen 4,1 millió tonna kukoricára számítanak a szakemberek. Területi megoszlásban a régiókban változó lesz a termésátlag, 4,1-7 tonna/ha között mozog majd.

A hazai etanolüzemek kapacitása mintegy 2,5 millió tonna. Az ellátásukhoz a lengyel kukorica importja lehet a megoldás. Lengyelországban pár éve még 500-600 ezer hektáron termesztettek kukoricát, tavaly már 1,6 millió hektáron, míg az idén már 2,2 millió hektár van bevetve. Látható, hogy az éghajlatváltozás északra tolja a termelést. A szövetségünk egyik partnere például Szentpétervár mellett termeszt kukoricát és üzemi körülmények között 9 tonnás termésátlagot tudott elérni

– fejtette ki Petőházi Tamás.

Vad Attila, a DE Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepének igazgatója szerint a megváltozott klimatikus viszonyok kikényszerítik egyebek mellett a vetésszerkezet átalakítását. Az aszályos periódusok számának növekedésével nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy a felszínre jutó csapadék minél jobban le tudjon szivárogni a talajba. A megfelelő talajművelés megválasztásához figyelembe kell venni a forgatásos, illetve a forgatás nélküli talajművelés előnyeit és hátrányait, a művelési eszközök, mint a kultivátorok, talajlazítók használatát.

A víznél, a növénytermesztésben központi szerepet betöltő környezeti tényezőnél nincs ma fontosabb. 2022-től immár negyedik éve nagyon súlyos aszályos, vízhiányos helyzet áll elő a szántóföldi növénytermesztésben. Változnak a klímafeltételek, amelyek az ország bizonyos területein olyan kedvezőtlen helyzetet teremtenek, amely a kapásnövények, így a kukorica és a napraforgó termesztését megkérdőjelezik. Megváltoztak az ökonómiai és az agronómiai feltételek, a biológiai alapok és a technológiai feltételek is. A napraforgó és kukoricatermesztési konferencia idén is olyan aktualitásokkal foglalkozik, amelyek nagyon súlyosan érintik a magyar gazdákat a mindennapi gyakorlatban

– hangsúlyozta a szakmai rendezvényen Pepó Péter.

A Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) Növénytermesztési, Nemesítési és Növénytechnológiai Intézet professor emeritusa szerint lehetséges a kedvezőtlen klímahatások tompítása, azonban agronómiai szempontból sokkal nagyobb kihívást jelent az extremitások növekedése, tehát a két csapadékhullás között eltelt idő, amely egyre hosszabb. Növényfiziológiai szempontból 8-10 nap után újabb csapadéknak kellene érkeznie, ez 2022 és 2025 között azonban 20 és 30 nap között volt. Ezen folyamat enyhítésére olyan adaptációs technológiákat kell alkalmazni, mint a megfelelő termőhely-, illetve fajtamegválasztás, valamint a hatékony agrotechnikai elemek-, továbbá növényvédelmi eszközök alkalmazása.

A DE Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság, valamint a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növénytudományi Intézete szakmai konferenciája gyakorlati bemutatóval zárult az egyetem Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepén.

Forrás, indexkép: Debreceni Egyetem