Jelentősen egyszerűsödnek a trágyázásra és nyilvántartásra vonatkozó előírások a nitrátérzékeny területeken: az agrárminiszter rendelete lehetővé teszi, hogy a gazdák vetés hiányában is kijuttathassanak nitrogéntrágyát a szármaradványok lebontása érdekében – a papíralapú adminisztrációs kötelezettségek egy része pedig megszűnik.
Uniós irányelv alapján, a hazai gyakorlat javításáért
A 91/676/EGK tanácsi irányelv alapján Magyarországon is kötelező a mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védekezés. A most módosított cselekvési program célja, hogy egyszerre szolgálja a környezetvédelmi előírásokat és a termelők versenyképességét. A változások a nitrátérzékeny területeken gazdálkodók napi gyakorlatát érintik.
A 30/2025. (VII. 22.) AM rendelet módosítja az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet szabályait, és egy új lehetőséget is megnyit:
- A szármaradványok lebomlásának elősegítése érdekében a jövőben vetés nélkül is kijuttatható nitrogéntrágya, meghatározott mennyiségben.
- Ez különösen fontos lehet a nyári–őszi átmeneti időszakban, amikor a talaj-előkészítés, a szárbontás és a következő vetésre való felkészülés egyszerre zajlik.
Mikor engedélyezett a trágyázás vetés nélkül?
Az új szabály szerint könnyen oldódó nitrogéntrágyát betakarítás után is ki lehet juttatni akkor is, ha nincs vetés, amennyiben azt a szármaradványok lebontására használják, és betartják a 3. számú melléklet C) pontjában meghatározott hatóanyag-mennyiségi korlátot.
Továbbra is engedélyezett a trágyázás abban az esetben, ha 15 napon belül vetés történik, és:
- a kijuttatott hatóanyag mennyisége nem haladja meg az indokolt szintet,
- a vetett növény kellő talajfedettséget biztosít.
Egyszerűsödik az adminisztráció – megszűnik egy előírás
A rendelet a gazdálkodási környezet egyszerűsítését is célozza: hatályon kívül helyez egy korábbi, papíralapú nyilvántartási előírást is, amely eddig kötelező volt a termelők számára.
Ez a dereguláció csökkenti az adminisztratív terheket, és lehetőséget ad arra, hogy a digitalizáció előrehaladtával az adatszolgáltatás hatékonyabb és korszerűbb módon történjen.
A változás célja: környezetvédelem és versenyképesség egyensúlya
A módosítás célja, hogy a magyar mezőgazdaság rentábilis működését segítse, miközben megfelel az uniós környezetvédelmi szabályozásnak. Az új rendelkezések segítenek abban, hogy a gazdák a gyakorlatban is rugalmasabban reagálhassanak a talajállapot, a szármaradványok és az időjárás által meghatározott kihívásokra – különösen a klímaváltozással súlyosbított időszakokban.
Hatálybalépés
A rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, és ezzel az uniós előírásoknak megfelelő, de a hazai termelők számára is alkalmazható szabályozási környezet jön létre.
Forrás: Magyar Közlöny
Indexkép: Shutterstock
