Az őszi időszak nem csupán a mezőgazdasági betakarításról szól: ilyenkor jelennek meg a legintenzívebben a vadkárok is, különösen Zala vármegyében, ahol az elmúlt években jelentősen megnövekedett a vaddisznóállomány. Ez komoly kihívás elé állítja a gazdálkodókat, hiszen a frissen vetett gabonák, a kukorica és a napraforgó is könnyen áldozatául eshet az éjszakai túrásoknak.
Egyre közelebb a településekhez
A vaddisznók egyre gyakrabban tűnnek fel lakott területek közelében, sőt, már zártkerti ingatlanokban is rendszeresen okoznak károkat. A jelenség mögött nemcsak az állomány növekedése áll, hanem az is, hogy sok elhagyott, gondozatlan terület ideális élőhelyet kínál számukra. A bozótos, elvadult telkek nemcsak rejtekhelyet adnak, de táplálékforrásként is szolgálnak.
Ahogy Győrvári Attila, az Országos Magyar Vadászkamara Zala Vármegyei Területi Szervezetének titkára is rámutatott, a vaddisznókat három dolog vonzza: a nyugalom, az élelem és a biztonság. Ha ezek együtt vannak jelen, szinte biztos, hogy a vad megtelepszik.
A védekezés kulcsa: a művelt, gondozott terület
A zártkerti ingatlanok esetében különösen fontos, hogy a tulajdonosok a földhivatali nyilvántartás szerinti művelési ágnak megfelelően használják területeiket. Egy szőlőként nyilvántartott telek nem válhat elhagyott akácerdővé vagy bozótossá anélkül, hogy ne vonzaná a vadat.
A rendszeres kaszálás, gondozás, aktív használat önmagában is riasztó hatású: a jól karbantartott terület nem nyújt elegendő búvóhelyet vagy táplálékot a vaddisznók számára, így azok jellemzően továbbállnak.
.jpg "vaddisznó")
A vaddisznók egyre gyakrabban tűnnek fel lakott területek közelében, sőt, már zártkerti ingatlanokban is rendszeresen okoznak károkat – fotó: pexels.com
Miért nem elég a vadászat?
Bár 2019 óta országos mentesítési program van érvényben az afrikai sertéspestis visszaszorítása érdekében, amely a vaddisznóállomány jelentős csökkentését írja elő, a gyakorlati megvalósítás nehézségekbe ütközik. Zala vármegyében például 19 ezer egyed kilövésére lenne szükség évente ahhoz, hogy elérjék az ideális, 200 hektáronként egy példányos állománysűrűséget. A vadászati nyomás miatt azonban a vaddisznók alkalmazkodtak: csendesebb, zavartalan területekre húzódtak vissza – gyakran éppen a külterületek, zártkertek, lakóövezetek határába.
A gazdák felelőssége és lehetőségei
A vadkárok megelőzése és kezelése nem csak a vadászatra jogosult szervezetek feladata. A gazdálkodók is sokat tehetnek a kockázatok csökkentéséért. A legfontosabb a folyamatos kapcsolattartás a vadásztársaságokkal.
Amennyiben időben jelzik a problémát, lehetőség van célzott vadriasztásra vagy szervezett vadászatra is. Emellett a jól megválasztott védekezési módszerek, például villanypásztor alkalmazása szintén hatékony lehet. Fontos azonban, hogy ezek nem működnek automatikusan: rendszeres karbantartás nélkül a védelem hatástalanná válik.
A károk bejelentése – határidőhöz kötött
A törvény szigorúan szabályozza a vadkárok bejelentését. A gazdálkodónak öt napon belül írásban kell jeleznie a kárt a vadászatra jogosult szervezet felé. Amennyiben nem születik megállapodás, az önkormányzat jegyzője három napon belül független szakértőt rendel ki a kár felmérésére. A pontos dokumentáció kulcsfontosságú: annak hiányában a kárigény elutasítható. A gazdáknak érdemes már a bejelentés pillanatában falugazdász segítségét kérni, hogy minden szükséges lépést szakszerűen rögzítsenek.
Forrás: infostart.hu
Indexkép: pexels.com
_fill_540x300_0.jpg)
