Javult a helyzet a romániai Cernavodă atomerőműnél, miután a Duna rendkívül alacsony vízállása miatt végrehajtott műszaki beavatkozásokkal sikerült mérsékelni a folyó apadásának hatását. A munkálatok során kővel megrakott uszályokat süllyesztettek el a folyóban, emellett a meder kotrásával is megpróbálták a megfelelő vízszintet biztosítani az atomerőmű környezetében.
Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter vasárnapi tájékoztatása szerint az első, munkálatok utáni mérést vasárnap reggel végezték el. Míg szombaton még három centiméterrel csökkent a vízszint, vasárnap reggelre már négy centiméteres emelkedést mértek Cernavodă térségében.
Ez elsőre mindössze néhány centiméteres változásnak tűnhet, az atomerőmű működése szempontjából azonban rendkívül fontos lehet.
Nyolc centimétert nyertek az apadással szemben
A miniszter szerint a beavatkozásokkal összességében mintegy nyolc centiméteres további vízszintesést sikerült megakadályozni. A számítás azért fontos, mert a folyó vízszintje az előrejelzések szerint vasárnap újabb négy centiméterrel csökkent volna.
Vagyis a beavatkozás nem egyszerűen azt jelentette, hogy a Duna tényleges vízszintje tartósan megemelkedett, hanem azt, hogy a folyó természetes apadását részben ellensúlyozni tudták az atomerőmű környezetében.
A műszaki megoldás lényege, hogy az elsüllyesztett, kővel megrakott uszályok és a meder átalakítása révén megváltoztatták a víz áramlási viszonyait, így az erőmű vízkivételi környezetében kedvezőbb vízszintet tudtak kialakítani.
Kilenc nappal tovább működhet a 2-es blokk
A beavatkozásnak közvetlenül az atomerőmű üzemeltetésére is lehet hatása. Radu Miruță szerint a jelenlegi előrejelzések alapján az elsüllyesztett uszályoknak köszönhetően legalább kilenc nappal meghosszabbítható a Cernavodă 2-es reaktorának működése.
Ez jelentős időnyereség lehet egy olyan helyzetben, amikor a folyó vízállása naponta több centiméterrel csökkenhet.
A Cernavodă atomerőmű két, egyenként mintegy 700 megawattos CANDU-reaktorral működik. A létesítmény számára a Duna nem egyszerűen közlekedési vagy ipari vízforrás: a folyó biztosítja azt a vízmennyiséget is, amely az erőmű hűtési rendszerének működéséhez szükséges.
–233 centiméternél már le kell állítani a blokkot
A mostani beavatkozás jelentőségét az mutatja meg igazán, hogy milyen közel került az erőmű a kritikus vízszinthez.
Ha a Duna vízállása –233 centiméterre süllyed Cernavodănál, a 700 megawattos 2-es blokkot le kell állítani. A probléma tehát nem az, hogy az atomerőmű egyik napról a másikra „kiszáradhat”, hanem az, hogy egy bizonyos vízszint alatt már nem biztosítható az előírt biztonságos hűtési feltétel.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök korábban arról beszélt, hogy amennyiben a Duna vízszintje továbbra is napi körülbelül három centiméterrel csökken, a folyó vízhozama mindössze négy-öt napig biztosíthatja még a működő reaktor üzemeltetését.
Azóta azonban a helyzeten javítottak a beavatkozások.
Nemcsak Cernavodă problémája
A cernavodăi helyzet ugyanakkor túlmutat egyetlen atomerőmű működésén. Újabb példája annak, hogy az egyre gyakoribb és súlyosabb aszályok, valamint a folyók tartósan alacsony vízállása közvetlenül érintheti az energetikai infrastruktúrát.
A vízhiány nem csupán a mezőgazdaságot sújtja. Hatással lehet a folyami hajózásra, az ipari vízfelhasználásra, a vízerőművek teljesítményére, valamint a hő- és atomerőművek hűtésére is.
A mostani romániai beavatkozás ezért fontos figyelmeztetés a Duna teljes vízgyűjtő területének országai számára. Ha egy ekkora folyó vízszintje olyan mértékben esik vissza, hogy egy atomerőmű működésének fenntartása érdekében már a folyó medrének mesterséges átalakítására és uszályok elsüllyesztésére van szükség, az jól mutatja, hogy a vízhiány egyre inkább energetikai és nemzetbiztonsági kérdéssé is válik.
A cernavodăi szakemberek most időt nyertek. A kérdés azonban továbbra is az, hogy meddig tart ki a Duna vízszintje, és elegendő lesz-e a következő napokban várható apadás ellensúlyozására a most végrehajtott beavatkozás.
Forrás: Maszol.ro
Indexkép: Facebook
