Amit nem mondanak el az állatjólétről: 9 tény, ami megváltoztatja a véleményed

Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában az állatjóléttel kapcsolatos kilenc, gyakran figyelmen kívül hagyott tényt mutatja be, amelyek segítenek szemléltetni a tématerület sokrétű természetét.

Az állatjólét folyamatosan kiemelt helyet foglal el az Európai Unió szakpolitikai napirendjében és visszatérő téma a brüsszeli vitákban. Ahogy a tématerület fejlődik úgy válik egyre fontosabbá a legújabb technikai, agronómiai és tudományos fejlesztéseknek a jogszabályi keretrendszerbe történő integrálása, annak érdekében, hogy a szabályozások tükrözzék mind a jelenlegi ismereteket, tudást, mind pedig a gyakorlati realitásokat.

Az állatjólétet övező viták azonban gyakran érzelmileg túlfűtöttek. Az állatjóléttel kapcsolatos komplex és bonyolult kérdések könnyen leegyszerűsített szlogenekké vagy „hatásvadász” képekké redukálódhatnak, amelyek ugyan felkelthetik a közvélemény figyelmét, de azzal a kockázattal járnak, hogy túlságosan leegyszerűsített módon mutatják be a tématerületet. Ennek eredményeként a gondos elemzést és vitát igénylő lényegi szempontokat néha figyelmen kívül hagyják vagy háttérbe szorítják, nem azért, mert elhanyagolják őket, hanem mert komplexitásuk miatt nehezebb közérthető módon kommunikálni őket.

A teljesebb és megalapozottabb párbeszéd elősegítése érdekében elengedhetetlen, hogy ne csak a felszínes benyomásokra koncentráljunk. Az állatjólét valódi mélységének megértéséhez fel kell ismernünk azt a számos – biológiai, környezeti, etikai és gazdasági szempontok közötti – összefüggést, amelyek alakítják azt. Az alábbiakban kilenc gyakran figyelmen kívül hagyott tényt mutatunk be, amelyek segítenek szemléltetni az állatjólét valódi sokrétű természetét.

1. TÉNY - Európa rendelkezik a világ legmagasabb állatjóléti normáival

Ma az Európai Unióban már a világ legfejlettebb állatjóléti előírásai vannak érvényben. Ez nem olyasmi, amit félvállról lehetne venni. Az első, a haszonállatok védelméről szóló európai szabályozások még az 1970-es évekre nyúlnak vissza, a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló irányelv pedig általános szabályokat határoz meg minden haszonállat – beleértve a halakat is – védelmére vonatkozóan.

Ezen túlmenően az EU-ban érvényben vannak az állatok szállítás közbeni és vágás alatti védelmére vonatkozó szabályozások, valamint bizonyos fajokra – például sertésekre és tojótyúkokra –, valamint egyes korcsoportokra – például a borjakra – minimumkövetelményeket is meghatároznak. E szabályok közzététele óta az európai gazdák gyakran már előre felkészültek a közelgő szabályozási változásokra és innovatív módszerekkel javították állataik gondozását és védelmét

2. TÉNY - Az állatjólét és a gazdasági fenntarthatóság összefüggenek egymással

Az állatok jó egészségi állapotának biztosítása minden gazda érdeke. Az állatjólét szorosan összefügg az állategészségüggyel, a tenyésztéssel és a takarmányozással, egyszerűen fogalmazva: a jól gondozott állatok hatékonyabban állítanak elő jobb minőségű termékeket. A gazdának az állatjólét fejlesztésébe való befektetés a gazdasági mérleg kiegyensúlyozását, az istállók átalakítását, a szellőzés javítását, az állományok monitoringozására szolgáló eszközökbe való befektetést és a takarmányozás megváltoztatását jelenti.

Mindez magas költségekkel jár, amelyek mértéke néhány ezertől akár több százezer euróig terjedhetnek. A gazdálkodó azonban csak akkor tud ezekbe a fejlesztésekbe befektetni, ha vállalkozása pénzügyileg stabil. Ez pedig kényes egyensúlyozási feladat. Ha az állatjóléti fejlesztésekbe történő beruházások költségei túlzottan magasak és azokat nem támogatják megfelelően az európai uniós szakpolitikák, a gazdák számára a pénzügyi megtérülés kockázatossá válik, hozamokat veszíthet, ennek következtében pedig kénytelenek lesznek más területeken visszafogni a beruházásaikat – például a környezetvédelmi fejlesztésekben –, vagy ami még rosszabb, teljesen újra kell gondolniuk a vállalkozásuk működtetését.

3. TÉNY - A kisebb gazdaságméret nem jelenti automatikusan a jobb állatjólétet

Bizonyos, sokszor ismételt klisékkel ellentétben meg kell jegyezni, hogy az állatjólét szintje nem feltétlenül magasabb a kisebb méretű gazdaságokban, egyes esetekben azért nem, mert a gazdálkodóknak nincs elegendő forrásuk a létesítményeik fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez.

A magasabb szintű normáknak és az új szabályozásokban rögzített előírásoknak való megfelelés jelentős változásokat igényel, mind pénzügyi, strukturális, mind pedig a humán erőforrás gazdálkodás tekintetében, amelyek túlzott terhet jelenthetnek a kistermelők számára. Ez oda vezethet, hogy egyes kisgazdaságok felhagynak tevékenységükkel, ami a vidéki közösségeket támogató gazdaságok, illetve a munkahelyek számának csökkenését eredményezi. Éppen ezért különös figyelmet kell fordítani a gazdaságokra gyakorolt társadalmi és gazdasági hatások mérésére.

4. TÉNY - A tökéletlen szabályozások a családi gazdaságok megszűnéséhez vezethetnek

A több mint 50 kereskedelmi megállapodásnak köszönhetően az Európai Unió számos állati eredetű terméket exportál. Ha az EU egyoldalúan úgy dönt, hogy a megállapodások felülvizsgálata nélkül emeli állatjóléti standardjait az többletköltséget jelent a gazdák számára és gazdasági előnyt biztosít azoknak a kereskedelmi partnereknek, akik Európába exportálnak.

A kockázat ebben az esetben az, hogy az európai állattenyésztés visszaszorul és olyan országokból fogunk majd állati eredetű termékeket importálni, amelyek nem feltétlenül alkalmazzák ugyanazokat az állatjóléti normákat, mint amelyek az EU-ban érvényben vannak. Ha nem figyelünk ezekre az üzleti dinamikákra, a következmények végül ellentétesek lehetnek azzal, amit valójában szeretnénk.

5. TÉNY - Ki fizeti meg az állatjólét költségeit?

Az Európai Bizottság még nem határozta meg az állatjóléti jogszabályok felülvizsgálata során alkalmazni kívánt, a támogatásokra vonatkozó konkrét intézkedési keretet. Ezért nem könnyű megbecsülni, hogy a költségek milyen mértékben hárulnak át a termelőkre és a fogyasztókra.

A tanulmányok által mutatott eredmények azonban egyértelműek: lehetetlen elkerülni a fogyasztói árak emelkedését azáltal, ha a költségeket kizárólag a gazdákra terhelik át. A Közös Agrárpolitika (KAP) költségvetése már tartalmaz olyan programokat, amelyek lehetővé teszik a gazdák számára az állatjólét javítását. Az Európai Bizottság azonban elismeri, hogy a KAP költségvetése nem lesz elegendő ezen szakpolitikák szerteágazó célkitűzéseinek teljesítéséhez.

6. TÉNY - A gazdaságok korszerűsítése időt és hosszú távú tervezést igényel

A gazdának alkalmazkodnia kell a természet hosszú ciklusaihoz. Ezért az állatjóléti intézkedések bevezetésének költségein túl az időtényezőt is figyelembe kell venni. Egy teljes istállófelújítás, az infrastruktúra átalakítása és az új agronómiai gyakorlatok bevezetése esetén sok évet vesz igénybe a beruházások megvalósulása és az, amire az újonnan bevezetett intézkedések eredményt hoznak.

A gazdálkodó családnak tudnia kell, hogy a szabályok nem fognak hamarosan ismét megváltozni, csak így tudják ugyanis felmérni, hogy mit lehet megtenni és milyen időtávlatban. Ha azonban a szabályozások túl gyakran és túl gyorsan változnak, valamint, ha az átmeneti időszakok túl szűkre szabottak a beruházások megvalósítása nehézzé, sőt akár lehetetlenné válik.

7. TÉNY - Állatgyógyászati készítmények alkalmazása, de csak szükség esetén

Ahogyan az embereknél a gyógyszerek, úgy az állatoknál az állatgyógyászati készítmények segíthetnek az állatoknak visszanyerni a jó egészségi állapotukat. És ahogyan az egészséges emberek, úgy az egészséges állatok is általában boldogabbak. De természetesen minden állatgyógyászati készítményt csak szükség esetén és a jó állattartási gyakorlatnak megfelelően szabad alkalmazni. Európában az elmúlt 10 évben az antimikrobiális szerek használata több mint 50%-kal csökkent, ami nemcsak az ágazat elkötelezettségét mutatja az antibiotikum-rezisztencia elleni küzdelem terén, hanem az állategészségügy javulását is.

8. TÉNY - Európai állatjóléti címke

Jelenleg nincs harmonizált, egységes európai állatjóléti címkézés. Egy európai állatjóléti címke részben kompenzálhatná a gazdák erőfeszítéseit és megnövekedett termelési költségeit azáltal, hogy prémium értéket adna termékeik árához. Úgy véljük, hogy ennek a címkének a kialakítása világos tudományos és technikai módszertanon kell alapulnia és konkrét közös gyakorlatokat kell jeleznie. Másodsorban egyértelműen különbséget kell tennie az európai és az importált termékek között, hogy megerősítse a magas európai állatjóléti, élelmiszerbiztonsági és munkavállalói jogi normákat.

9. TÉNY - Genetika, az állatjólét új határa

A tenyésztési stratégiák szintén támogatják az állatjólét javítását. Az állatok olyan különféle tulajdonságra való tenyésztése, mint a robusztusság, a termékenység, a hosszú hasznos élettartam, a betegségekkel szembeni ellenállóképesség és a pozitív viselkedési minták, javítja a gazdasági haszonállatok – beleértve a halakat is – egészségét és jólétét.

A közhiedelemmel ellentétben a korábbi tenyésztési gyakorlatok, amelyek kizárólag a termelékenységgel kapcsolatos tulajdonságokra összpontosítottak, ma már nem számítanak alapnormának. A genetika ma erőteljesen az állatjólétre, a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra és a negatív hatásainak mérséklésére, valamint számos más területre egyaránt összpontosít.

Felhívás az uniós intézményekhez

Az állatjóléti reform komoly hatással van az állattenyésztésre, következményei pedig egy teljes gazdálkodói generációt érintenek. Ezért fontos, hogy kiegyensúlyozott szakpolitikai döntések szülessenek, olyanok, amelyek összeegyeztethetőek mind az állatjóléttel, mind pedig az EU termelési kapacitásának megőrzésével és a vidéki térségek életképességének fenntartásával egyaránt.

Csak az ágazatban tevékenykedő szereplők bevonásával tudnak az európai intézmények olyan szakpolitikákat megvalósítani, amelyek mentesek az alaptalan érzelmi feltételezésektől és a legújabb technológiai és tudományos fejleményekre támaszkodnak. Eljött az ideje a nyílt párbeszédnek, hogy ott, ahol szükséges, megvalósítható és fenntartható változásokat tudjunk biztosítani.

Az Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport által a témához kapcsolódóan „9 Facts You Don't Know About Animal Welfare” címmel kiadott angol nyelvű animációs videót itt érhetik el.

Források: NAK
Indexkép: pexels.com