Az elektronikus gazdálkodási napló, az egységes kérelmek, az AKG és Natura 2000 szabályok, valamint az öröklési és gazdaságátadási ügyek is rengeteg kérdést vetettek fel az Agroinform „E-ügyintézés 2026” online konferenciáján.
Az Agroinform konferenciáján az előadók több fontos témát is érintettek:
- az eGN fejlődését és jövőbeli irányait Várszegi Gábor, a Nébih igazgatója mutatta be,
- az ökológiai gazdálkodás adatkezeléséről az ÖMKI részéről Dr. Jobbágy Péter beszélt,
- az egységes kérelem aktualitásait Veres Bernadett, a MÁK koordinátora ismertette,
- az AGRO-MENTOR Egyesület munkájáról Szabó-Nacsa Andrea és Horváth Nóra adott tájékoztatást,
- az Agroinform digitális fejlesztéseit pedig Kovács Andrea mutatta be.
Az Agroinform „E-ügyintézés 2026” online konferenciáját itt tudod visszanézni:
A konferenciát követően rendkívül sok gyakorlati kérdés érkezett, amelyekre most részletes válaszokat adtak az előadók.
AGRO-MENTOR Egyesület: nemcsak szaktanácsadókat várnak
Az egyik első kérdés arra vonatkozott, hogy kizárólag szaktanácsadók lehetnek-e tagok.
Andrási Barnabás azt kérdezte: Olyan személy lehet tag, aki nem szaktanácsadó, de jelentős (4300 ha területen készít EK-t, amiből AKG 3700 ha)?
Az AGRO-MENTOR Egyesület válasza szerint:
Természetesen, akár gazdálkodók, akár szaktanácsadók jelentkezését várjuk.
Egy másik érdeklődő, KSz nevű MATE-hallgató arról írt, hogy ugyan még nem gazdálkodó és nem szaktanácsadó, de szeretne tanulni és tájékozódni, viszont tagdíjat nem tud fizetni.
Az egyesület erre azt válaszolta:
A tagdíj vállalása nélkül sajnos nem áll módunkban beengedni a csoportba, a későbbiekben, ha lehetősége lesz a vállalásra, szívesen látjuk sorainkban.
Sándor Krisztina kérdésére azt is közölték: az éves tagdíj 24 ezer forint, időarányosan számolva.
Egységes kérelem: sok a bizonytalanság
Veres Bernadett, a Magyar Államkincstár egységes kérelem koordinátora rendkívül sok gyakorlati problémára reagált.
Csávázott vetőmag: kell-e külön számolni?
Nagy Árpád azt kérdezte: Miért nem elég egy gyárilag csávázott vetőmagnál feltüntetni a csávázás fajtáját? Még külön számolgatni kell.
A válasz rövid volt:
Az egységes kérelemben ilyen adatot nem kell megadni.
Ugyanő az AÖP kapcsán arról érdeklődött, hogy egy mikrobiológiai készítmény, amely a növénykondicionáló listában is szerepel, elszámolható-e?
A válasz szerint: Ha a készítmény szerepel a Nemzeti Irányító Hatóság listáján, akkor az AÖP-ben növény- és talajkondicionálóként felhasználható.
Natura 2000 kaszálás: kell-e új bejelentés?
Tamásné Hornyák Katalin azt kérdezte:
Natura2000 gyep esetében a kaszálás bejelentése megtörténik például június 1-jén, de ténylegesen csak július végén történik meg a kaszálás. Ilyenkor újra kell beadni a kaszálási bejelentőt?
A válasz:
„A jelenleg hatályos jogszabály alapján nem kell megismételni a bejelentést.”
Nem kell külön jelenteni a Nemzeti Parknak
Szarvasné Sebők Zsuzsanna azt kérdezte: A Natura 2000-es gyepterületek esetében akkor a Nemzeti Parkok felé külön nem kell kaszálási bejelentést tenni?
A válasz szerint:
2025. július 6-a óta nem kell a nemzeti park felé jelenteni semmit. Az adatokat a Kincstár továbbítja a területileg illetékes nemzeti parkok részére.
Vizenyős terület: hogyan kell számolni a kaszálást?
Csányi Marianna arra volt kíváncsi, hogyan teljesíthető a 90–95 százalékos kaszálási kötelezettség, ha a gyepterület egy része víz alatt áll?
A MÁK válasza szerint: Ha a vizenyős rész a talaj telítettsége miatt nem kaszálható, akkor azt a részt ki lehet hagyni a számításból.
Gazdaságátadás: ki adhatja be az EK-t?
Ács Éva kérdése komoly gyakorlati problémát érintett:
Kinek kell beadni az EK-t, ha az AKG kötelezettségvállalás átadási kérelme már januárban be lett adva, de a tulajdonjog bejegyzése csak június 15-i dátummal történik meg?
A válasz szerint:
Az adhatja be a 2026. évi egységes kérelmet, aki 2026. június 9-én jogszerű földhasználónak minősül.
A MÁK hangsúlyozta: ezen a gazdaságátadási szerződés sem változtat.
Gazdaságátadás: miért nem jelennek meg az átvett területek?
Egri Zsuzsanna azt jelezte, hogy az átvevőnél nem jelennek meg az átvett AKG-területek.
A válasz szerint:
- pontos támogatási azonosító nélkül nem adható konkrét válasz,
- több szerződés csak földhivatali bejegyzéssel lép hatályba,
- a megszemélyesítésre csak ezt követően kerülhet sor.
Mit tegyen a gazda, ha a műhold mást lát?
Bauer-Kovás Éva azt írta: az EK-rendszer több táblánál azt jelzi, hogy a műholdas kép alapján nem megfelelő a hasznosítás.
A MÁK szerint:
- ez csak figyelmeztetés,
- beadáskor figyelmen kívül hagyható,
- ugyanakkor célszerű georeferált fényképet készíteni és feltölteni.
AKG-zöldugar: lesz-e szankció?
Nagy Edina azt kifogásolta, hogy az EK-felület „levágja” a 20 méteres AKG-szegélyeket.
A válasz szerint:
- a pályázati felhívás pontosan meghatározza a maximális szélességet,
- ha ezt meghaladja a szegély, módosítani kell,
- a szankciókat a pályázati melléklet részletesen tartalmazza.
Lejtős területre vetett napraforgó
Nagy Krisztina kérdése: Van-e szankció, ha egy 30 hektáros táblában 500 négyzetméteren 17 százalékos lejtő található?
A válasz szerint:
- nem a 17 százalékos, hanem a 12 százalék feletti terület számít,
- ha ez összesen meghaladja az 1 hektárt, HMKÁ 5 megsértése történhet,
- ez támogatáscsökkentést eredményezhet.
Legelőre is vállalható kaszálásos AÖP
Csányi Marianna azt kérdezte: Legelő hasznosítás esetén vállalható-e kaszálással teljesíthető AÖP-gyakorlat?
A válasz: Igen, kaszálásos gyakorlat bejelenthető legeltetett hasznosítású területre is.
eGN: rengeteg technikai probléma merült fel
Várszegi Gábor, a Nébih igazgatója részletes válaszokat adott.
Miért nem lehet belépni az eGN-be?
Vágnerné Pocsaji Annamária Rita szerint sokszor még belépni sem lehet a rendszerbe.
A Nébih válasza: az AWS-cache-ben beragadt hitelesítési adatok okozták a problémát. Automatikus cache-ürítést vezetnek be.
Gammapolis2000: Ezeket a EU végrehajtási rendeleteket keleti szomszédaink is tudják?
Csak az egyik keleti szomszédunkra vonatkoznak. Minden bizonnyal Románia is tisztában van a rendeletekkel.
Pandur Ránka Radovánka: Kérnénk szépen az ENAR összehangolását az eGN állománynyilvántartó részével, mert a gazdálkodóknak ez csak 1 plusz munka, hiszen az ENAR-t naprakészen vezetjük.
Nébih: Az ENAR teljesen eltérő adatstruktúrával és adatkörrel operál, valamint az állatfajok is szűkebb körben vannak jelen abban a rendszerben. Ezen túl van egy személyi eltérés az ENAR-ba rögzítő személy (állatorvos), valamint az eGN-be rögzítő között, és időbeli eltérés is van az adatok rögzítése között. Mindezek ellenére vizsgáljuk a két rendszer közötti átfedést és a szinkronizáció lehetőségeit.
KSH-adatszolgáltatás: újabb adminisztráció
Gál Benedek azt vetette fel: jó lenne a KSH-rendszerrel is összekötni az adatokat.
A válasz szerint: a KSH-adatkör több ponton eltér az eGN rendszerétől, de a Nébih rendszeresen szolgáltat adatot a KSH részére.
Mikor indul az EK-szinkronizáció?
A válasz szerint: várhatóan június közepén indul az élesítés, az EK-beadási határidő után.
Ennek oka: a Kincstár csak a végleges adatokat adja át a Nébihnek.
Átkerülnek-e az agrotechnikai adatok?
Turóczki Emese arra kérdezett rá, hogy az EK-ban szereplő agrotechnikai adatok átkerülnek-e az eGN-be?
A válasz: Jelenleg nem. A tervek szerint az eGN-ben rögzített agrotechnikai adatok kerülnek majd átadásra az EK felület felé.
Szőlőben is kötelező a 24 órás feltöltés?
Vernyihel Lívia kérdésére fontos pontosítás érkezett: a szőlő ültetvényes kultúrának számít, ezért a 24 órás feltöltési kötelezettség nem vonatkozik rá. A permetezési naplót ugyanakkor továbbra is naprakészen kell vezetni.
BBCH-listák és méhkímélő technológia
Nagy Edina egész kérdéscsokorral érkezett – a következőkben a rájuk adott válaszok olvashatók:
1. Az új gazdálkodási napló formátumokat már most kérik az ÖKO és MÁK helyszíni ellenőrök! Most (mai napon) mit adjunk nekik?
Az eGN-ből exportálható új formátum várhatóan a jövő héten kerül élesítésre, viszont a papíralapú napló január óta elérhető a Nébih weboldalán.
2. Gazdálkodási napló fejlesztőként, miért kapjuk meg a fejlesztéshez szükséges adminokat sokkal-sokkal később? A piaci szoftver forgalmazóit ezzel a késedelemmel jelentős hátrányba hoz!
Ezt a kérdést nem értjük – ha a teszt partnerekre gondol, azok adatait megkapják, késedelemről nem tudunk, viszont a folyamatnak (az igényléstől számítva) szüksége lehet némi átfutási időre.
3. A csávázószerek mennyiségének felrögzítésére a Nébih eGN-be még most sincs lehetőség! Mikorra várható a csávázószer felvitelének lehetősége?
Készül hozzá a modul, az új adatlapról közleményben adunk majd tájékoztatást. A csávázott vetőmag kijuttatásának adatai pedig jelenleg is rögzíthetők az eGN rendszerben.
4. Központi (Nébih okirat szerinti) BBCH lista közlésére és méhkímélő technológiában használt növényvédőszerek listája mikor lesz elérhető? Az egységes BBCH lista és az óra megadása érdekében a félreértések elkerülése miatt!
A hasznosítások hozzárendelése a BBCH skálákhoz segédlet a jövő héten kerül be az eGN Súgójába. Olyan növényvédőszer listával (pontosabban a mögötti adatbázis-adattal) nem rendelkezünk, ami felsorolja az időben korlátozottan kijuttatható növényvédő szereket. Valamint, a kijuttatásnál minden esetben az engedélyokirat és a felhasználás körülményei a mérvadók, kérjük annak megfelelően eljárni és a kijuttatás szerint rögzíteni az adatokat az eGN rendszerben!
5. Gazdaságátadásnál a gazdaság átvevőnek az átvett táblájára vonatkozólag pl. egy őszi káposztarepcére a rovarölőszeres kezelést technikailag lehetetlen 24 bejelenteni, mivel nem tudjuk az új tábla számot, az új tábla területét. Ilyen esetben hogyan járjunk el?
Az eGN-ben az EK szinkron élesítéséig EK sorszám megadása nélkül is fel lehet venni a termőhelyeket. A táblaméretet az EK szinkron pontosítja majd júniusban, tehát ezek nem akadályai a 24 órán belüli feltöltésnek.
Korenyné Seprenyi Éva kérdése: Lesz szankció, ha visszamenőleg nem töltötték ki a BBCH skálát és az órát azoknál a növényvédelmi kezeléseknél, amik előbb kerültek a Nébih felületre, mint hogy kijött az új fejlesztés?
Nébih: Ha az adatok relevánsak voltak, akkor igen, lehet szankció. Az áprilisi fejlesztés után kérik az adatok pótlását.
Öröklés: speciális szabályokat kell követni
Sági József János arra kérdezett rá, hogyan vezethető az eGN vélelmezett örökösként?
A Nébih részletes útmutatást adott:
Ahogyan eddig, az útmutatóban és a GYIK-ban megadott módon:
Az örökhagyó naplójában nem kell semmilyen változtatást végeznie az örökösnek, hiszen az örökhagyó nevében nem tud (nincs joga) belépni a naplóba. Az örökösnek a saját naplójában kell rögzítenie az örökhagyó területeit és műveleteit.
Alapszabály, hogy csak az EK-ban található táblaszámok szerepelhetnek a gazdálkodó naplójában. Ez alól kivételt jelentenek a támogatást nem igényelt gazdálkodók (náluk NIT, PN kötelezettség állhat csak fent), illetve akiknek új termőhely került a gazdaságukba (öröklés, vagy vásárlás által).
Ennek tekintetében arra kérjük a vélelmezett örököst, a saját naplójába a következők szerint rögzítse az elhunyt tábláit:
- A tábla azonosító mezőbe kell írni, kötőjellel elválasztva az elhunyt következő adatait: elhunyt KINCSTÁRI ÜGYFÉLAZONOSÍTÓJA – elhunyt NEVE – elhunyt TÁBLA SORSZÁMA (amennyiben rendelkezett benyújtott Egységes Kérelemmel).
- Az EK sorszám mezőt és a kötelezettségvállalás egyedi azonosító mezőt üresen kell hagyni.
- Amennyiben a vélelmezett örökösnek szintén van benyújtott kérelme, az „Egységes Kérelemben (EK) nem kérelmezett (pl. öröklés, vásárlás esetén)” jelölőnégyzetet be kell pipálni, máskülönben a műveletek nem rögzíthetők! (Utólagos jelölésre nincs lehetőség, így a checkbox jelölését mindenképpen tegye meg a termőhely felvételekor!)
Természetesen ezek a termőhelyek így nem szinkronizálhatók és jogcímek sem rendelhetők hozzájuk.
Halmágyi Tiborné: A csávázószerek felvitele az eGN-be csak hibásan, szántóföldi kezelésként lehetséges. Ha a dózis megfelelő, akkor ez elfogadható-e?
Jelenleg valóban szántóföldi kezelésként lehet a kijuttatott csávázószert rögzíteni. Amennyiben a csávázott vetőmag kijuttatását rögzítik, a hatóság részéről az adatszolgáltatás rendben lesz.
A gazdák szerint továbbra is túl bonyolult a rendszer
A kérdésekből jól látszik:
- a gazdálkodók továbbra is nehezen igazodnak el az eGN és az EK szabályrendszerében,
- sok a technikai probléma,
- több fejlesztés még mindig folyamatban van,
- az ENAR, a Kincstár és az eGN rendszerei közötti adatkapcsolatok hiánya továbbra is komoly adminisztratív terhet jelent.
A Nébih és a MÁK ugyanakkor több esetben is jelezte:
- új fejlesztések érkeznek,
- további segédletek jelennek meg,
- és több adminisztratív folyamat egyszerűsítése is napirenden van.
