Egyre súlyosabb a helyzet a szőlőültetvényekben, országos szintű összehangolt fellépést sürgetnek a gazdák és szakemberek. A Zalai Borvidék szívében, Zalaszentgróton kedden tartott figyelemfelkeltő fórumon elhangzott: a grapevine flavescence dorée (FD) nevű fitoplazma a magyar szőlőültetvények pusztulását okozhatja. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és a Czanka Angelika ötletéből életre hívott Szőlő Fitoplazma Szőlész Csoport által szervezett rendezvény célja a gazdatársadalom aktivizálása, a tudásmegosztás és a döntéshozók mozgósítása volt.
Nagyon nagy a baj: teljes élet munkája mehet tönkre pár év alatt, mint ahogy erre már most is látni példát. A Zalai Borvidék számára a kórokozó és az általa okozott óriási kár nagy csapás, hiszen a borvidék nem régóta küzdötte fel magát újra a minőségi borokat előállító hazai borvidékek sorába.
A Szőlő Fitoplazma Szőlész Csoport nem hallgathat
A zalai rendezvény házigazdája, Tarsoly Róbert, a Zalai Borvidék Hegyközségi Tanács elnöke és gyakorló szőlősgazda kemény szavakkal indította az eseményt: „Elfogyott a hallgatás jogalapja, nem dughatjuk tovább a homokba a fejünket.” Az általa és hasonló gondolkodású szakmabeliek által életre hívott Szőlő Fitoplazma Szőlész Csoport célja az volt, hogy a még kevésbé fertőzött borvidékeken is tudatosítsák:
a betegség terjedését csak közös, felelősségteljes védekezéssel lehet megállítani.
Tarsoly hangsúlyozta, hogy még a rendszeres növényvédelem sem garancia a biztonságra – saját példáját is megmutatta, ahol minden óvintézkedés ellenére teljes táblák fertőződtek meg.
Tarsoly Róbert Fotó: Agroinform/Horváth Attila
A „rest társadalom” hibája
Molnár Ákos, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa Szőlészeti Szekciójának elnöke őszinte önkritikával szólt a jelenlévőkhöz: „Márai szavaival élve: a társadalmi jóra való restség bűnébe estünk mindannyian.” Szerinte nem csak a gazdák, de a hatóságok, a jogalkotók és a teljes szakmai közösség mulasztott az elmúlt években. Hangsúlyozta: a HNT az eseményt kiemelt jelentőségűnek tekinti, céljuk a termelők edukációja és a fitoplazma okozta gazdasági-társadalmi katasztrófa megelőzése.
Tudományos háttér: mit kell tudni a fitoplazmáról?
Zsolnai Balázs növényvédelmi zoológus előadása közérthető, mégis szakmailag mély betekintést adott a fitoplazmák világába. Mint elmondta: a grapevine flavescence dorée (FD) nevű kórokozó sejtfal nélküli baktérium, amely kizárólag a növény belső szöveteiben terjed. Ellene nincs közvetlen növényvédő szer, csak a terjesztő vektor, az amerikai szőlőkabóca ellen lehet védekezni.
Sajnos, számos esetben ez a mentalitás: a fotón egy tőke látható, melyet a fertőzöttsége miatt a hatóság illetékesei kivágásra ítéltek, ezért festékkel jelöltek meg. A gazda drótkefével tüntette el a jelölést... Fotó: Agroinform/Horváth Attila
A betegség tünetei gyakran más problémákkal összetéveszthetők: levélsárgulás, levélvörösödés, fürtfejlődési zavarok, elpusztuló hajtások. A biztos azonosításhoz laborvizsgálat szükséges. Zsolnai hangsúlyozta: az FD már egész Európát behálózza, Csehországban és Szlovákiában is jelen van, sőt 2024-ben Németországban is megjelent.
Hatósági szemmel: Zala már 94%-ban zárlat alatt
Szabó Béla, a Zala Vármegyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának vezetője bemutatta a térség drámai helyzetét. A vármegye 4500 hektáros szőlőterületéből 4200 hektár már karanténintézkedés alatt áll, vagyis a megye szinte teljes szőlőállománya érintett.
A résztvevők kint, terepen is meggyőződhettek arról, hogy Zalában óriási a fertőzöttség Fotó: Agroinform/Horváth Attila
A hatóság 2013 óta 70 ezer, csak 2024-ben közel negyedmillió tőke kivágását rendelte el. A szüret után azonban sokan abbahagyják a permetezést, miközben az amerikai szőlőkabóca augusztus–október között a legaktívabb – így újra és újra megtörténik a visszafertőződés.
A gazdák hangja: „Nincs több titkolózás!”
A fórum egyik legfontosabb üzenete: minden fertőzött területet jelenteni kell. A Szőlő Fitoplazma Szőlész Csoport önkéntes szakértői – köztük Czanka Angelika, Stiglicz András, Keszler Viktor, Balogh Ákos – hangsúlyozták: a döntéshozók csak akkor tudnak hatékony rendszert kidolgozni, ha teljes képet kapnak a fertőzöttség mértékéről.
A csoport javaslatcsomagot készített a kormányzat számára, amely három pillérre épül:
- Koordinált országos védekezési stratégia
- Méltányos és gyors kártalanítás
- Közvetlen párbeszéd a döntéshozókkal
A beteg tőkék levelei kanalasodnak, a fehér fajtáké sárgul, kivilágosodik, a vörös fajtákéi pedig ilyenek lesznek Fotó: Agroinform/Horváth Attila
Növényvédelem: fogyatkozó eszköztár
Stiglicz András és Molnár Ákos külön előadásban mutatták be a növényvédőszer-piac helyzetét. Mint rámutattak: több hatékony készítmény már csak korlátozottan vagy egyáltalán nem elérhető. A felszívódó hatóanyagok száma vészesen csökkent, miközben a kabócák ellen valódi hatékonyság csak kombinált technológiai rendszerekben érhető el. Ezért fontos lenne a bevált hatóanyagok alkalmazásának engedélyezése valamennyi szőlőtermelő számára, akár rendelkezik zöldkönyvvel, akár nem.
Nem volt biztató, amit a gazdák Zalaszentgróton hallottak és láttak, de talán sikerül felrázni a szakmát, illetve a döntéshozókat, amíg nem késő Fotó: Agroinform/Horváth Attila
Külföldi példák, hazai következtetések
A jelenlévő szakemberek több példát is hoztak Olaszországból, Franciaországból és Szlovéniából: ahol komolyan vették a betegséget, ott megállították a terjedést – akár országos kiterjedésű légi permetezéssel, akár súlyos pénzbírságokkal. Itthon az elhanyagolt, felhagyott ültetvények (különösen Zalában és a Kunsági Borvidéken) komoly esélyt jelentenek a betegség számára. Ugyanakkor szólni kell a gondozatlan önkormányzati tulajdonú területekről, kaszálatlan út menti részekről is, melyeken gyakran számos, a kabóca által kedvelt gazdanövény tenyészik.
A résztvevők a rendezvény végén személyesen is megtekinthették a fertőzött ültetvényeket, ahol hatéves, teljesen kiirtott területek mutatták meg a valóságot: egy élet munkája semmisülhet meg nagyon hamar.
Ezt akarja elérni a munkacsoport:
- Koordinált védekezési stratégia kialakítása
- Központi (borvidéki, borrégiós és országos) szintű stratégia kidolgozása.
- A magyar szőlőtermesztés fenntartható folytatásának biztosítása.
- A kutatás-fejlesztés ösztönzése és támogatása kiemelt prioritásként.
- Méltányos kártalanítási rendszer kidolgozása a FD (Flavescence dorée) következményeként kárt szenvedett termelők számára, a jelenlegi rendszer helyett:
- Elmaradt bevétel kompenzálása a kivágásra ítélt táblák miatt (újratelepítésig és termőre fordulásig eltelt 3–6 év).
- Újratelepítés költségeinek támogatása szakmailag megalapozott feltételek mellett.
- Mentesség biztosítása az AKG-szankciók alól azoknál az ültetvényeknél, amelyek az FD miatt nem tudják teljesíteni az előírásokat (pl. tőkeszám csökkenése vagy teljes kivágás esetén).
- Párbeszéd kezdeményezése.
- Az illetékes kormányzati, agrár-igazgatási szervekkel és döntéshozókkal.
- A javaslatok közös kidolgozása, megvalósítása és gyakorlatba ültetése.
- Folyamatos egyeztetés az ágazat irányítóival és az érintett termelőkkel.
Konklúzió: összefogás nélkül nincs jövő
A rendezvény záróüzenete egyértelmű: az FD fitoplazma elleni védekezés nem pusztán technológiai, hanem közösségi feladat is. Ahhoz, hogy a magyar szőlőtermesztés ne váljon a múlt részévé, össze kell fogniuk a termelőknek, hatóságoknak, kutatóknak és jogalkotóknak.
A Zalából indult Szőlő Fitoplazma Szőlész Csoport példát mutatott, most a többi borvidék következik. Mert az FD nem vár.
Indexkép: Agroinform/Horváth Attila
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
