A 2026-os Fehova kiállításon ismét bemutatkozott a Rendőrmúzeum vándortárlata, amely az orvvadászat történetét és eszköztárát helyezi középpontba. A kiállítás rávilágít: az orvvadászat ősidők óta jelen lévő bűncselekmény, amely vagy magánbirtokon, engedély nélkül végzett vadászatot, vagy illegális eszközökkel folytatott tevékenységet jelent – gyakran a kettő kombinációját.
Maga a „rapsic” vagy „rabsic” kifejezés is beszédes: a német rauben (rabolni) és schiessen (lőni) szavakból ered, és eredetileg azokat az alattvalókat jelölte, akik a királyi vagy főúri birtokokon jogtalanul vadásztak.
Bambuszcső és túlnyomás – indiánosdi helyett bűncselekmény
A gyűjtemény egyik legnagyobb méretű darabjához különösen izgalmas történet kapcsolódik. 1978-ban, amikor a rendőrök egy ráckevei betörőbandát üldöztek, véletlenül egy másik párosba botlottak: két férfiba, akik az éjszaka leple alatt házilag készített nyílpuskával vadásztak fácánra.
Az elkobzott eszköz egy közel kétméteres bambuszcsőből és egy hozzá csatlakoztatott túlnyomásos légtartályból állt, amely mintegy két atmoszféra nyomással lövellte ki a házi készítésű nyílvesszőket akár 20–25 méterre. A szerkezethez elemlámpát is rögzítettek, hogy sötétben is célba találjanak.
Az elfogott férfiak először azzal védekeztek, hogy csupán „indiánosdit” játszottak a Duna-parton, ám a helyszínen talált, nyíllal átlőtt fácántetemek és a nyaralójukban fellelt madártollak másról árulkodtak...
Konzervdoboz-hangtompító és biciklikormány-markolat
A tárlat másik figyelemre méltó darabja egy .22-es kaliberű, egylövetű kispuska, amelyet ismeretlen ezermester alakított át. A fegyver alapját valódi fegyvergyárban készült puskacső és elsütőszerkezet adta, ám a faágyazat helyett házilag barkácsolt megoldások kerültek rá.
A hangtompítót májkrémes és vagdalthúsos konzervekből készítették, a markolatvédő biciklikormány gumiborításából készült, és még távcső felszerelésére alkalmas bakokat is eszkábáltak rá. A kreativitás kétségtelen, de a cél törvénytelen volt.

Fotó: Facebook/Zsaru Magazin
Veszélyesebb a használóra, mint a célpontra
A vitrinekben több házi készítésű pisztoly is sorakozik, eltérő kaliberben, egylövetű és forgótáras kivitelben egyaránt. Ezek az eszközök gyakran legalább akkora veszélyt jelentenek használójukra, mint arra, akire irányítják őket. A nem megfelelő anyaghasználat és a barkácsmegoldások miatt egy-egy elsütés könnyen végzetes következményekkel járhat.
Az egyik pisztolyon koponya motívum és a tulajdonos monogramja is látható – utóbbi a későbbi azonosítást jelentősen megkönnyítette a rendőrök számára.
Tollpisztoly – kémregényből a valóságba
A kiállítás talán legkülönösebb darabjai a tollpisztolyok. Ezek első pillantásra hétköznapi írószerszámnak tűnnek, valójában azonban egy egyszerű elsütőszerkezettel ellátott egylövetű fegyverek. A fém tolltest azonban nem arra készült, hogy a lőszer elsütésekor keletkező gázokat biztonságosan kordában tartsa, így ezek az eszközök rendkívül kockázatosak.

Fotó: Facebook/Zsaru Magazin
A Rendőrmúzeum Mosonyi utcai állandó bűnügyi kiállításán összesen 24 darab házilag készített lőfegyver látható. A tárlat nem csupán technikai kuriózumokat mutat be, hanem arra is figyelmeztet: a barkácsolt fegyverek világa a törvénytelenség és az életveszély határán mozog.
A gyűjtemény egyszerre tárja fel a találékonyság és a felelőtlenség arcát – és emlékeztet arra, hogy az orvvadászat nem romantikus kaland, hanem súlyos bűncselekmény.
Forrás: Facebook/Zsaru Magazin/FÜLÖP MÁTÉ, MAGYAR RENDŐR ARCHÍV