Az elmúlt hónapokban ismét előtérbe került a szarvasmarhákat érintő bőrcsomósodáskór, amely már Spanyolországban, Franciaországban és Hollandiában is felütötte a fejét. A fertőzés nemcsak az állatok egészségét veszélyezteti, hanem súlyos gazdasági veszteségeket is okoz a gazdálkodóknak. Csökkent tejhozam, súlyvesztés, romló szaporodási mutatók és a kereskedelem visszaesése kíséri.



Terjedési útvonalak: rovarok és szállítás

A betegség nemcsak fertőzött állatok mozgatásával terjed, hanem rovarvektorokon – például legyeken, szúnyogokon, kullancsokon – keresztül is. A vírus akár a széllel is továbbjuthat új régiókba, így a hatékony védekezéshez több szintű stratégia szükséges.

Oltás: hatékony, de nem problémamentes

A vakcinázás a legfőbb védekezési módszer, ám akadályokkal teli: a legelterjedtebb vakcinák erős immunitást biztosítanak, de ideiglenes tüneteket, apró csomókat okozhatnak az állatokon. Ez sok gazdát elbizonytalanít, annak ellenére, hogy ezek a reakciók ártalmatlanok.

A védettség nem tart örökké, ezért emlékeztető oltásokra is szükség van. A WOAH szerint legalább 80%-os oltottsági arányra lenne szükség a terjedés lassításához, amit azonban logisztikai, pénzügyi és szervezési nehézségek hátráltatnak.


marha

Fotó: Pixabay

A védekezés három pillére

  • Vektorok elleni védekezés: Szúnyog- és légyirtás, a pangó vizek eltávolítása, gazdasági higiénia javítása – ezek mind csökkentik a rovarok által történő fertőzés esélyét.
  • Mozgáskorlátozás: Fertőzött állatok karanténba helyezése, sürgősségi oltási programok és szigorú állatmozgási korlátozások elengedhetetlenek a betegség megállításához, különösen új kitörések esetén.
  • Sokszereplős együttműködés: A hatékony védekezéshez gazdák, hatóságok, állatorvosok és iparági szereplők összefogására van szükség. Emellett nemzeti cselekvési tervek, beruházások, oktatási programok és laboratóriumi infrastruktúra-fejlesztés is nélkülözhetetlen.

A bőrcsomósodáskór leküzdése tehát csak összehangolt, több szinten zajló intézkedésekkel érhető el – az időben történő felismeréstől a megelőző vakcinázáson át a tudatos gazdálkodásig.



Magyarországi helyzet

Hazánkban a bőrcsomósodáskór eddig nem jelent meg széles körben, de a megelőzés érdekében a hatóságok folyamatos készenlétben vannak. A vírus főként vérszívó ízeltlábúak – például szúnyogok, legyek vagy kullancsok – közvetítésével terjed, ritkább esetben közvetlenül állatról állatra. Különösen meleg, párás időszakban nő meg a fertőzés kockázata, mivel az ízeltlábú vektorok aktivitása ilyenkor fokozódik.

A betegség tünetei jól felismerhetők: láz, levertség, étvágytalanság, szem- és orrváladékozás, súlyvesztés, csökkenő tejhozam, valamint a bőrön megjelenő 2–5 cm-es csomók. Ezek a csomók főként a nyakon, fejen, háton, tőgyön vagy faron alakulnak ki, és hegesedéssel gyógyulnak.

Bár a vírus az emberre nem veszélyes, a gazdasági következmények súlyosak lehetnek: a tejtermelés visszaesése mellett kereskedelmi korlátozásokat is vonhat maga után az élőállat- és húsexport terén. Ezért is rendkívül fontos a betegség korai felismerése és a terjedés megakadályozása.

A hatékony védekezés részeként az országos főállatorvos nyáron elrendelte a szarvasmarha- és bivalyszállítmányok fokozott ellenőrzését.

A Nébih arra kéri az állattartókat, hogy bármilyen gyanú esetén azonnal értesítsék állatorvosukat vagy a területileg illetékes hatósági állatorvost.

Forrás: dairyglobal.net

Indexkép: Pixabay