Rockzenével a farkasok ellen
Amerika nyugati határvidékén, Oregon és Kalifornia találkozásánál a farkasok és a marhatenyésztők között zajlik egy különös, modernkori csata – hangszórókkal, rockzenével és hollywoodi hangokkal. Az USA Mezőgazdasági Minisztériuma most nem puskával, hanem hanggal védi az állattartókat: drónokkal zavarják el a farkasokat, mégpedig úgy, hogy váratlan zajokat, filmrészleteket, sőt rockdalokat játszanak le nekik.
A legelők felett repkedő hőkamerás drónok elsődleges célja a farkasok észlelése. Amint közeledik egy ragadozó, megszólal a „riadókoncert”: többek közt az AC/DC „Thunderstruck” című klasszikusa, vagy Scarlett Johansson egyik filmjének jelenetei harsannak fel, olykor emberi kiabálás vagy tűzijáték hangjai kíséretében.
A módszer meglepően hatékony. A farkasok ugyanis nem szeretik a váratlan, idegen zajokat. A zene, a filmek hangjai és a drónok zúgása együtt megzavarja a szokásos vadászati rutinjukat, így sok esetben inkább visszavonulnak, mintsem megtámadják a csordát.
De ne becsüljük alá az ellenfelet! Bármilyen ütős is az AC/DC, a farkasokat nem lehet könnyen átverni. Ahogy azt Kovács Levente vadászmester megjegyezte: „A farkasok nagyon okos jószágok. Vadászat előtt pontosan felmérik a körülményeket, és észreveszik, ha rés van a pajzson.” Ez azt jelenti, hogy ha a módszert sokszor ugyanott és ugyanolyan módon alkalmazzák, a farkasok előbb-utóbb megtanulják, hogy a zaj nem jelent valódi veszélyt.
Ezért a szakemberek folyamatosan változtatják a hanghatásokat, az időzítést és a drónok mozgását, hogy a ragadozók ne tudják kiismerni a rendszert.
Technológia kontra természet
A drónos‑hangos védekezés előnye, hogy így a farkasokat nem kell kilőni, mégis védhetőek a marhák. A tesztidőszakok ígéretesek: ahol a módszert alkalmazták, jelentősen csökkent az állatveszteség. Egy területen például 85 nap alatt csak 2 farkastámadás történt, míg korábban 20 nap alatt 11.
Korlátok és kérdések
• Hosszú távú működés: Vajon a farkasok megunják-e a zajt? Vagy megszokják, hogy csak hang van, de nincs veszély? Ha igen, akkor a módszer hatékonysága csökkenhet.
• Költség és technikai igény: Egy jól felszerelt drón, amely éjszaka is láthat, hangosító rendszerrel együtt, nem olcsó – ráadásul kell kiképzett pilóta is, hogy biztonságosan és hatékonyan használják.
• Terep és környezet: Erdős, dús növényzettel borított területeken nehezebb a drónnak látni, jelezni, és a hang is gyorsan elnyelődik, így gyengülhet a hatás.
A természet és a gazdasági érdekek összehangolása kreativitást kíván – Fotó: Shutterstock
Mit tanulhatunk ebből?
Ez a módszer újabb példája annak, hogy a természet védelmének és a gazdasági érdekeknek az összehangolása kreativitást kíván. A cél az együttélés – hogy az állattartás életképes legyen farkasok által lakott területeken is.
A jövőben akár Európában is elterjedhet ez a különös, de hatékony módszer, főleg mivel nálunk is egyre több helyen jelennek meg újra a farkasok, és a gazdák gyakran kiszolgáltatottnak érzik magukat.
Forrás: divany.hu
_fill_540x300_0.jpg)
