A vörös tűzhangya Dél-Amerikából származik, de az elmúlt évtizedekben sikeresen megtelepedett Észak-Amerikában, Ausztráliában és Ázsia több térségében is. Európában legutóbb Olaszország déli részein azonosították nagyobb kolóniáit, ahol több ezer egyedből álló fészkeket is találtak. A kutatók attól tartanak, hogy amennyiben a terjedését nem sikerül időben megfékezni, a faj a mediterrán térségekből kiindulva Európa jelentős részén megjelenhet.

A vörös tűzhangya rendkívüli alkalmazkodóképessége miatt különösen veszélyes. Képes megtelepedni mezőgazdasági területeken, gyepes területeken, kertekben, parkokban, de akár városi környezetben, utak mentén és épületek közelében is. Fészkei a talajban alakulnak ki, gyakran nagy kiterjedésű bolyok formájában, amelyek bolygatják a talajszerkezetet és kiszorítják az őshonos rovarfajokat.

Mezőgazdasági szempontból a faj jelenléte többféle kockázatot hordoz. A tűzhangyák közvetlenül károsíthatják a fiatal növényeket, a csíranövényeket és a gyökérzónát, emellett agresszív viselkedésük miatt zavarják a betakarítást és az állattartást is. Az állatok – különösen a legelőn tartott jószág – csípésekkel találkozhatnak, amelyek stresszt, sérüléseket, szélsőséges esetben elhullást is okozhatnak.

A vörös tűzhangya az emberre is veszélyt jelenthet. Csípése rendkívül fájdalmas, égő érzéssel jár, és egyes esetekben súlyos allergiás reakciót, akár anafilaxiás sokkot is kiválthat. A nemzetközi tapasztalatok szerint a faj az elektromos berendezésekben és infrastruktúrában is kárt tehet, mivel vonzza az elektromos mező és előszeretettel fészkel kapcsolószekrényekben, kábelcsatornákban.

Gazdasági hatásai sem elhanyagolhatók. Az Egyesült Államokban évente több milliárd dollárra becsülik az általa okozott károkat, amelyekbe beletartoznak a mezőgazdasági veszteségek, az infrastruktúra javítási költségei, valamint az egészségügyi kiadások is. Európában hasonló mértékű problémák alakulhatnak ki, ha a faj nagyobb területeken megtelepszik.

A klímaváltozás tovább növeli a kockázatot. A melegebb telek és a hosszabb vegetációs időszak kedvez a vörös tűzhangya túlélésének és szaporodásának, így a szakemberek szerint nemcsak a mediterrán térség, hanem hosszabb távon Közép-Európa egyes részei is veszélyeztetettek lehetnek.

Az Európai Unió környezetvédelmi és növényegészségügyi szervei már dolgoznak a lehetséges védekezési stratégiákon. A cél elsősorban a korai felismerés, a gyors beavatkozás és a lakosság, valamint a gazdálkodók tájékoztatása. A szakértők hangsúlyozzák: ha a vörös tűzhangya túl nagy területen válik elterjedtté, a teljes kiirtása gyakorlatilag lehetetlenné válik, ezért kulcsfontosságú a mielőbbi fellépés.

A mezőgazdasági szereplők számára különösen fontos az éberség: az ismeretlen, nagyméretű hangyabolyok, agresszíven viselkedő hangyák megjelenése esetén a hatóságok mielőbbi értesítése döntő szerepet játszhat a további terjedés megakadályozásában.

Forrás: Economx

Indexkép: Magyar Állatvédelem