Ukrajna: jöhet a „fordított bővítés”?
A hírek szerint az Európai Bizottság egy rendhagyó megoldáson dolgozik, amely lehetővé tenné, hogy Ukrajna már 2027-ben részleges uniós tagságot kapjon, még a teljes csatlakozási reformfolyamat lezárása előtt.
Az úgynevezett „fordított bővítés” elve alapján Ukrajna hivatalosan tagállammá válna, és ezt követően fokozatosan kapná meg a tagsággal járó jogokat és kötelezettségeket. A konstrukció lényege, hogy a teljes jogharmonizáció nem lenne előfeltétel a belépéshez.
Ugyanakkor egy ilyen döntés komoly következményekkel járna: a hivatalos tagság után a tagállamok már nem tarthatnának fenn korlátozásokat Ukrajnával szemben, ami különösen az agrár- és kereskedelmi kérdésekben vet fel érzékeny dilemmákat.
Növényvédő szerek: ellentámadásban a „zöldek”
Éles kritikát fogalmazott meg a Générations Futures nevű környezetvédő szervezet az Európai Bizottság 2025. december 16-án előterjesztett egyszerűsítési csomagjával, az úgynevezett Omnibus rendelettel kapcsolatban.
A szervezet elemzése szerint 49 szintetikus növényvédő hatóanyag kaphatna időben korlátlan engedélyt, amennyiben a javaslat hatályba lép. Az Omnibus egyik kulcseleme ugyanis az, hogy az általános gyakorlat az időkorlát nélküli engedély lenne, és csak kivételes esetben alkalmaznának határozott időre szóló jóváhagyást.
Fontos ugyanakkor, hogy az engedélyezési eljárások gyorsítása elsősorban a biológiai alapú növényvédő szerekre vonatkozna. A vita mindenesetre felerősödött, és jól látható, hogy a környezetvédő szervezetek a médiában is ellentámadásba lendültek.
Takarmány-aminosavak: vámok és árháború
Az állati takarmányozásban kulcsszerepet játszó esszenciális aminosavak – lizin, triptofán, valin – importja körül is éles viták zajlanak. A lizin ára jelenleg mintegy 20 százalékkal alacsonyabb, mint 2024 júliusában, a triptofáné pedig egy év alatt 60 százalékkal csökkent. Az árstabilitás az európai mezőgazdaság számára stratégiai jelentőségű.
Az EU 2025 elején ideiglenes dömpingellenes vámokat vetett ki a kínai lizinre, ám a kínai exportőrök további árcsökkentéssel gyakorlatilag semlegesítették az intézkedés hatását. Ennek nyomán Brüsszel február 14-től végleges dömpingellenes vámokat vezetett be a kínai valinra is, és jelezte: az intézkedések szigorú ellenőrzésére lesz szükség, hogy ne lehessen azokat megkerülni.
Klímaváltozás: Európa gyorsabban melegszik
A globális átlaghőmérséklet az iparosodás előtti szinthez képest mintegy 1,4 °C-kal emelkedett, és az Európai Klímaváltozási Tudományos Tanácsadó Testület szerint egyre valószínűbb, hogy a Párizsi Megállapodás 1,5 °C-os célját túllépi a világ.
Európa ráadásul körülbelül kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a globális átlag. A hőmérséklet-emelkedés gyakoribb és súlyosabb éghajlati szélsőségeket – aszályokat, hőhullámokat, áradásokat – okoz, ami közvetlenül érinti az agrárszektort is.
A klímapolitika egyik alapvető dilemmája továbbra is az, hogy az Európai Unió önmagában képes-e érdemi változást elérni, ha a nagy kibocsátók – például az Egyesült Államok, Kína vagy India – nem csökkentik hasonló mértékben emissziójukat.
Az európai agrárium számára mindez egyszerre jelent piaci, szabályozási és klimatikus kihívást – és egyben alkalmazkodási kényszert a következő években.
Forrás: MAGOSZ
Indexkép: Chat GPT
