A cseresznye és a meggy a legkedveltebb gyümölcseink a kiskertekben. Azonban sajnos gyakran nem mi, hanem a kártevők falatoznak belőle. De vajon mit tehetünk a cseresznye és a meggy védelmében?
Védd meg a cseresznyét és a meggyet
A cseresznye és a meggy egymással nagyon közeli rokonsági kapcsolatban álló csonthéjas gyümölcsfaj. Habár a cseresznyét ropogóssága és édessége miatt, míg a meggyet savanyú ízéért kedveljük, a különbségek ellenére növényvédelmi szempontból sok a hasonlóság a két gyümölcsfa között.
Az alábbi betegségek és kártevők ellen pedig mindkét gyümölcsfa esetében fel kell venni a harcot, hogy ne a finom gyümölcs lássa a kárát.
1. A cseresznye és a meggy nekrotikus gyűrűsfoltossága
A cseresznye és a meggy nekrotikus gyűrűsfoltossága a két csonthéjas gyümölcs legelterjedtebb vírusos betegsége - tudjuk meg Megyeri Szabolcs írásából. Tünete, hogy a levélen halvány, sárguló, gyűrű-szerű foltok jelennek meg. A vírussal fertőzött fák termésvolumene csökken, növekedésük gyengül és idejekorán elpusztulnak. Az egyetlen preventív védekezési lehetőség a bizonyítottan vírusmentes szaporítóanyag megvásárlása, például Megyeri Szabolcs kertészetében.
2. Meggy és cseresznye mikoszferellás levélfoltossága
A mikoszferellás betegség egy alkalmanként előforduló gombás betegség meggynél és cseresznyénél. A tünetek kizárólag a leveken jelentkeznek. Kezdetben 2-4 mm átmérőjű, lilás foltok figyelhetőek meg a leveken, mely foltok később kihullanak. Védekezni a blumeriellás betegségnél leírtaknak megfelelően kell.
3. A cseresznye és a meggy blumeriellás betegsége
A blumeriellás betegség esetében a foltok kisebbek, és sűrűn helyezkednek el. A levél színén, a mikoszferellás levélfoltossághoz képest valamivel kisebb, 1-3 mm-es, vöröses, lilás foltokban jelentkezik a betegség legfőbb tünete. Az idő előrehaladtával a foltok összeolvadnak, s körülöttük a levél elsárgul, majd lehull. A foltok viszont itt nem hullanak ki. A védekezés fontos része, hogy a beteg leveleket mindenképp gyűjtsük össze az őszi kertmunkák során és semmisítsük meg. A III. forgalmi kategóriás, gazdaboltban is megvásárolható, mankoceb hatóanyagú, kontakt szerek vagy a kombinált hatóanyagú (boszkalid és piraklostrobin) Signum WG jól kontrollálják a betegséget.
4. A cseresznye és a meggy monilíniás betegsége
A cseresznyét és meggyet fertőző monilíniás betegségeket az alapján különítjük el, hogy az adott monilínia faj a növény mely részét fertőzi. A hajtások és virágok elhalásáért legfőképpen a Monilinia laxa de egyébként a Monilinia fructicola is felel. Virágpusztulásra leginkább akkor kell számítani, amikor a virágzás során hűvös, csapadékos idő van, ugyanis ez az időjárás kedvez a legjobban a kórokozónak.
A cseresznyét és a meggyet meg lehet védeni a kártevőkkel szemben. Fotó: Shutterstock
A virágokat érő fertőzés során mind a csésze, mind a sziromlevelek hervadásnak indulnak és megbarnulnak. A fertőzött hajtások száradni kezdenek, emellett mézga csepp-kiválás is megfigyelhető a beteg részeken. Általánosságban a Monilinia fructigena az a faj, amely a cseresznye és meggy súlyos gyümölcsfertőzéséhez vezet. Ennek a kórokozónak elsődlegesen egy termésen található sebfelületre van szüksége ahhoz, hogy fertőzni tudja a gyümölcsöt.
A beteg gyümölcsön először barnás, majd szürkés gombatelepeket figyelhetünk meg, melyek a fán maradva várják, hogy a következő évben újra fertőzhessenek. Nagyon fontos a rendszeres, időszakos metszés és a gyümölcsmúmiák eltávolítása. A védekezés fontos részét képezi a téli lemosó permetezés. Ezt rézoxiklorid vagy réz-szulfát hatóanyagú szerekkel tehetjük meg.
A cseresznye és meggy legfontosabb kártevői
1. Cseresznyelégy
A cseresznyelégy nősténye minden egyes termésben egy tojást helyez el, így minden gyümölcsben 1 nyű fog károsítani. Kívülről csak az látszik, hogy a lárva károsítása helyén a gyümölcs besüpped, puha tapintásúvá válik. Legtöbbször azonban ezt nem vesszük észre, így gyakran csak evés közben szembesülünk vele, hogy a cseresznye vagy a meggy sajnos "kukacos".
Az előrejelzés jó megoldást nyújthat. Termő ültetvényeken az előrejelzési módszerek (mint például a feromon csapdák, színcsapdák kihelyezése) a kártevők populációk nagyságának a meghatározására, illetve a szükséges növényvédelmi kezelések időpontjának kidolgozásában játszanak nagy szerepet. Bio ültetvényeken, illetve kiskertekben viszont ez a cseresznyelégy elleni védekezés kiinduló pontja. Legjobb megoldás a sárga ragacslapok kihelyezése, melyek színcsapdaként funkcionálnak. A csapdán egy speciális, nem száradó ragasztó réteg van, melybe a rovar beleragad és onnan többé nem szabadul.
A színcsapdákból magassági méterenként 1-2 db-ot kell elhelyezni, a legtöbbet a fa tetején, ugyanis abban a magasságban rajzanak a legintenzívebben. Az előrejelző eszközöket érdemes már az állat rajzásának kezdetekor kihelyezni, mely az időjárási körülményektől függően április vége - május eleje.
2. Takácsatka
Az aszályos, száraz időjárás kedvez a felszaporodásuknak, emellett nagy számban fordulhatnak elő olyan területeken, ahol nem végeznek rendszeresen gyomirtást. Károsításuk során a levelek fokozatosan elveszítik fotoszintetizáló képességüket, halványulnak, majd lehullnak.
A takácsatkák ellen kiváló, ha gyomtalanítjuk a gyümölcsfák környékét. A paraffinolajat tartalmazó Vektafid A vagy Vektafid S egy olyan lemosó permetezésre használható növényvédőszer, melynek atkagyérítő, de gombaölő hatása is van.
3. Fekete cseresznye-levéltetű
A jellegzetesen fekete színű rovarok a cseresznye és meggyfák tipikus kártevői. Szívogatásukkal a hajtásvégek, illetve a levelek súlyos torzulását okozzák. A táplálkozásuk során ürített mézharmaton megtelepedik a korompenész, mely a termésre kerülve csökkenti annak eladhatóságát. A fekete cseresznye – levéltetű gyümölcsérésig károsít csak a lombkoronában, később a nyári tápnövényeire repül és ott táplálkozik.
A levéltetvek elleni védekezésben kiemelt szerepe van a metszésnek és a tudatos tápanyag utánpótlásnak. Utóbbi főként a nitrogén utánpótlásra vonatkozik. A nagy mennyiségű nitrogén erős vegetatív fejlődést indukál, melyben a levéltetvek kiválóan érzik magukat. Ezen kívül lehetőség van speciális aficidek használatára, melyek olyan növényvédőszerek, melyek célzottan a levéltetveket gyérítik.
4. Aranyos eszelény
A rovarölő szerekkel nem túlkezelt fákon a kifejlett eszelény a fejlődő termésbe helyezi tojását. A termésben fejlődő lárva táplálkozása során feléli a gyümölcs magját, ezzel visszafordíthatatlan mennyiségi és minőségi kárt okoz. Sajnos a rovar ellen még nincs kidolgozott növényvédelmi stratégia a házikertekben. Azonban a faj populációjának felmérésére létezik megoldás, az úgynevezett ”kopogtatás”. A módszer lényege, hogy az ember egy kifordított esernyőt helyez a fa alá, erősen megrázza a lombkoronát és megfigyeli, hogy hány eszelényt sikerült lekopogtatni a meggyfáról.
A cseresznyét és a meggyet tehát meg lehet, és meg is kell védeni a betegségektől és kártevőktől!
_fill_540x300_0.jpg)