Őszi immunbomba a kertedből – Ezért ültess naspolyát

A naspolya az őszi kertek különleges és sokak által alulértékelt gyümölcse. Első harapásra talán túl fanyar, de ha megcsípi a dér, és megpuhul a húsa, akkor páratlan ízélményt nyújt. Emellett nemcsak díszítőértéke és gasztronómiai felhasználása jelentős, hanem számos egészségügyi előnnyel is bír. Egyaránt megtalálható a hazai fajták között a közönséges naspolya, valamint egzotikusabb rokona, a japán naspolya is.

Kétféle naspolya: közönséges és japán

Közönséges naspolya

A közönséges naspolya (Mespilus germanica) Közép-Ázsiából, a Kaukázus déli lejtőiről származik. Vadon máig előfordul a Fekete-tenger vidékén. Európába valószínűleg a rómaiak közvetítésével, olasz közreműködéssel került, és már a középkorban is ismert és kedvelt gyümölcs volt. A magyar népnyelvben több elnevezése is fennmaradt – legismertebb ezek közül a „laponya”.

Nevének eredete a latin mespila szóból származik, amely az olasz nyelvben nespula formában maradt fenn. Érdekesség, hogy a név nem utal a gyümölcs német eredetére, noha tudományos nevében a „germanica” szerepel.Ez a fajta lombhullató fa vagy bokor, 4–6 méteresre nő meg, de ritka esetekben a 10 métert is elérheti. Koronája széles, oldalirányba terjed, ágrendszere kevés, de erős. Kérge idővel repedezetté válik, a hajtásokat eleinte sűrű fehér szőr borítja, később tövisek is megjelenhetnek rajtuk.

Levelei hosszúkás, tojásdad vagy lándzsás formájúak, ép vagy finoman fogazott szélűek, bőrszerűek, sötétzöld színűek. Május közepén nyíló virágai fehér szirmúak, és egyesével, esetenként párosával helyezkednek el a hajtások végén. A naspolya öntermékeny, azaz porzói saját virágai.

Termése 2–3 centiméter átmérőjű, kezdetben halványzöld, majd bebarnul, héja molyhos, és az érettség jeleként koronaszerű csészelevél-maradványok láthatók a gyümölcs csúcsán.

A naspolya utóérő gyümölcs: akkor válik élvezhetővé, amikor már megpuhult, szinte lekváros állagú, és édeskés, fűszeres illatot áraszt. Legízletesebb akkor, ha megcsípi a dér, azaz az első fagy után fogyasztjuk.

Közönséges naspolya (Mespilus germanica) – fotó: pexels.com

Japán naspolya

A japán naspolya (Eriobotrya japonica) ugyan elnevezésében Japánra utal, valójában Kína dombos, melegebb vidékeiről származik, és onnan terjedt el Japánba, ahol már több mint ezer éve termesztik. Ez a fajta örökzöld, kisebb fa vagy bokor, amely általában 3–4 méteresre nő meg, de optimális körülmények között akár a 10 métert is elérheti.

Levelei vastagok, bőrszerűek, fűrészes szélűek, felszínükön sötétzöldek, fonákjukon sárgásbarna szőrrel borítottak. A virágok kicsik, fehér színűek, bugavirágzatban nyílnak. A termés fürtökben nő, körte alakú, sárga vagy narancssárga színű, íze édes, enyhén savanykás. Általában 3–5 magot tartalmaz, de ez a szám változó lehet.

Érdekesség, hogy a japán naspolya ősszel virágzik, és gyümölcsei kora tavasztól kora nyárig érnek. Bár elsősorban szubtrópusi növény, díszfaként a mérsékelt éghajlaton is megél.

Fontos tudni, hogy a japán naspolya magvai és levelei enyhén mérgezőek – ezeket fogyasztásra ne használjuk!

Japán naspolya (Eriobotrya japonica)  – fotó: pexels.com

A legismertebb naspolyafajták

• Szentesi Rózsa – Magyar eredetű fajta, október végétől december elejéig érik. Nagy, körte alakú gyümölcse zöldesbarna, enyhén molyhos, kellemes ízű, öntermékeny és bőtermő.
• Hollandi óriás – Ismeretlen eredetű, nevét valószínűleg származási helyéről kapta, november közepétől érik. Igen nagy, lapított gömb alakú, világosbarna gyümölcse van.
• Nottingham – Október végétől szedhető. Közepes méretű, molyhos, gömb alakú, zöldes-pirosasbarna héjú, kevésbé savas, bőven termő fajta.

Ültetés és gondozás – így nevelj naspolyát sikeresen

A naspolya kevés gondozást igénylő, hálás növény. Kertbe ültetve nemcsak terméséért, hanem dekoratív megjelenéséért is értékes. A hazai klímát jól bírja, különösen a közönséges fajta, amely még a komolyabb téli fagyokat is elviseli.

Ültetés lépésről lépésre:

• Hely kiválasztása: Napos vagy félárnyékos, déli fekvésű terület ideális.
• Talaj: Közepesen kötött, tápanyagdús, nyirkos talajt kedveli.
• Gödör ásása: Legalább kétszer akkora mélységű és szélességű legyen, mint a konténer.
• Trágya: A gödör aljába szerves trágyát érdemes szórni.
• Ültetés: Az oltási pont a talajszint fölött legyen, ne ültessük túl mélyre!
• Öntözés: Ültetés után bőségesen öntözzük meg.
• Metszés és gondozás – Metszeni csak fiatal korban szükséges, ekkor alakítható ki a fa végleges formája. A virágkezdemények a vesszők végén fejlődnek, ezért erőteljes metszés nem ajánlott. Télen, január végén – február elején lehet eltávolítani az elhalt vagy beteg ágakat.
• Betegségek és védekezés – A naspolya viszonylag ellenálló faj, de időnként előfordulhatnak betegségek
  • Tűzelhalás – Baktérium okozza, nedves időben terjed, a hajtáscsúcsok és levelek elszáradnak, a gyümölcsökön barna foltok jelennek meg. Megelőzés: tavaszi lemosó permetezés, fertőzött részek eltávolítása.
  • Lisztharmat – Fehér, lisztszerű bevonat jelenik meg a leveleken. Védekezés: megfelelő fajta kiválasztása, jó tápanyagellátás, kéntartalmú permetező szerek, fertőzött részek eltávolítása

A közönséges naspolya szüretelési ideje október végétől november elejéig tart. Mivel a gyümölcs utóérő, a legjobb, ha hűvös, száraz, szellős helyen tároljuk, és megvárjuk, hogy megpuhuljon. A dércsípte, megpuhult termés nyersen is fogyasztható – édes, lekvárszerű, enyhén fűszeres íze igazi csemege.

Egészségügyi előnyei – miért érdemes fogyasztani?

A naspolya nemcsak ízletes, hanem igazi immunerősítő is, különösen az őszi-téli időszakban.

Jótékony hatásai:

• magas a C-vitamin-tartalma
• pektintartalma védi emésztőrendszerünket, segíti a vastagbél baktériumos emésztését.
• hatásos székrekedés és hasmenés esetén
• erősíti a csontokat.
• antioxidáns tartalmánál fogva serkenti az immunrendszer működését
• a magjából készült teát vesekőképződés ellen ajánlják
• élelmi rostjai lassítják a szénhidrátok emésztését és felszívódását; ezáltal mérsékelik a vércukorszint étkezést követő hirtelen emelkedését
• csökkenti a koleszterin-szintet
• gyulladáscsökkentő
• segít vérszegénység esetén
• ismert a vesekőhajtó hatása (magfőzetként)
• vérzéscsillapító (kéregfőzetként)
• egyes iráni kutatások szerint a levélkivonat csökkenti a vércukorszintet és segít a testsúly normalizálásában is.

Naspolya a konyhában – lekvár készítése egyszerűen

A naspolya magas pektintartalma miatt kiválóan alkalmas lekvár vagy gyümölcszselé készítésére. Mivel természetes cukortartalma magas, hozzáadott cukor nélkül is ízletes csemege készíthető belőle.

Hozzávalók: 3 kg naspolya, 6 dl víz (kilónként 2 dl), 30 dkg cukor

Elkészítés: A naspolyát mossuk meg, és héjastól, magostól tegyük lábosba. Adjuk hozzá a vizet, és főzzük lassú tűzön, míg pépessé nem válik. Szitán nyomjuk át a gyümölcspépet – héj és mag marad a szűrőben. A kapott masszát újra főzzük, ízlés szerint adjunk hozzá cukrot. Forrón töltsük steril üvegekbe, zárjuk le, és hagyjuk száraz dunsztban kihűlni.

A naspolya igazi kincsesbánya: díszfa, gyümölcs, gyógynövény és gasztronómiai alapanyag egyben. Könnyen nevelhető, jól alkalmazkodik a hazai viszonyokhoz, és a dércsípte gyümölcsből készült lekvár vagy zselé felejthetetlen csemege. Fedezd fel újra ezt az elfeledett gyümölcsöt, és tedd különlegessé vele kertedet és asztalodat!

Indexkép: pexels.com