Dr. Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége igazgatója szerint az RSZKF-járvány utáni helyreállítás nemcsak technikai és gazdasági, hanem erkölcsi próbatétel is volt a magyar tenyésztők számára.

Mint azt Facebook-posztjában írja: a járvány által sújtott telepek most új fejezethez érkeztek: lezajlottak a végfertőtlenítések, a leölt tenyészállatok ellenértékét az állam kifizette, így megkezdődhetett az újratelepítés.

Dr. Wagenhoffer szerint azonban ez még csak az út eleje:

Hosszú még az út, hogy tejtermelésben és értékesítésben elérjük a járvány előtti szintet, de a gazdák bizakodók. Tudják, hogy amit most tesznek, az a jövőjük alapja.

Bár a bevételek hónapokig elmaradnak a korábbiaktól, a telepek dolgozói nem adják fel. „Amikor a tehénállomány újra tejet ad, az lesz a legnagyobb jutalom a kitartásért” – fogalmazott a szakember.

Összefogás és kísértések a piacon

Dr. Wagenhoffer Zsombor szerint a helyreállítás egyik legfontosabb tanulsága az emberség és az összetartás próbája volt:

„Szerencsére sokan példát mutattak: voltak tenyésztők, akik maguk ajánlották fel üszőiket a bajba jutott telepeknek, méghozzá korrekt áron."

Ám nem mindenki viselkedett így: akadtak olyanok is, akik visszavonták felajánlásaikat, vagy éppen mesterségesen felverték az árakat: „Európa-szerte rekordszintre emelkedett a hízó- és vágómarha ára, ami természetesen megdobta a tenyészállatok árát is. A kártérítésekből ma már nem lehet ugyanazt a minőséget visszavásárolni, mint a leölés idején.”

Genetikai megújulás: a válság lehetősége

Az újraindulás nemcsak pótlás, hanem előrelépés is lehet. Minden telep a korábbinál jobb genetikai alapokra törekszik, ami új kihívásokat jelent. Mint arra a MÁSZ igazgatója posztjában rámutat: nem egyszerű több ezer, kiváló genetikai potenciállal és küllemmel rendelkező, közel azonos korú szűz- vagy vemhes üszőt beszerezni. De aki hosszú távra gondolkodik, most építheti fel a jövő állományát.

A szakember kiemelte, hogy a magyar holstein-fríz állomány a világ élvonalába tartozik:

A hazai populáció és a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesületének munkája révén nem kell külföldre mennünk, ha a legjobb genetikát vagy szaktudást keressük. Ez valódi nemzeti érték.

Magyarország a nemzetközi tejipar térképén

2025 áprilisában Magyarország rendezi meg a világ legjobb holstein-fríz küllembírálóinak és tenyésztési szakembereinek továbbképzését, ahol meghatározzák a fajta küllem-bírálati szempontjait és a tenyészértékbecslés új adatgyűjtési módszereit.

„Ez nemcsak szakmai elismerés, hanem lehetőség is: a magyar tejtermelés ma a világ legversenyképesebbjei közé tartozik, és ennek híre végre eljut a nemzetközi színtérre is” – jelezte.

Hit a szakmában, hit a jövőben

Dr. Wagenhoffer Zsombor szerint a járványhelyzet megmutatta, kik azok, akik a legnehezebb körülmények között is képesek megőrizni hitüket és szakmai becsületüket.

„A magyar tejtermelők példát mutattak: a munka, az elhivatottság és a jövőbe vetett hit képes átvészelni bármilyen válságot.”

A szakember zárszava egyben üzenet is a teljes agrárágazatnak:

„Higgyünk a szakmánk jövőjében! A magyar tejtermelés, a holstein-fríz tenyésztés és a szakmai közösség egysége biztosíték arra, hogy nemcsak talpraállunk, hanem erősebben megyünk tovább, mint valaha.”

Forrás és indexkép: Facebook/Dr. Wagenhoffer Zsombor