Május 12-e a Növényegészségügy Nemzetközi Napja, mely a növények védelmének fontosságát és a növényegészségügyi szakterület jelentőségét hangsúlyozza. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a kormányhivatalok növényegészségügyi szakemberei folyamatosan e célokért dolgoznak, ám a jeles nap alkalmából a hivatal külön is szeretnék felhívni a figyelmet a károsítók elleni védekezésre. Ennek érdekében idén is csatlakozott az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) PlantHealth4Life elnevezésű kampányához, valamint közösségi média felületén a legfontosabb alapszabályokat és a Xylella fastidiosa baktériumot bemutató social tartalmakkal és edukatív minikvízzel jelenik meg.

A növények egészségének megőrzése alapvető a környezet, a mezőgazdaság és az élelmiszertermelés szempontjából

A magyar növényegészségügyi szakemberek a kormányhivatalok, a járási hivatalok, valamint a Nébih kötelékében folyamatosan hazánk növényvilágának megóvásáért dolgoznak. Ennek érdekében 2024-ben közel 24 ezer vizsgálatot és károsítófelderítést végeztek a hazai termelésben és nemzetközi forgalmazásban. Az import és export ellenőrzéseken több mint 25 ezer tételt vizsgáltak meg és 90 károsítót azonosítottak.

A globális kereskedelem növekedése miatt fokozott figyelmet fordítanak a távoli országokból, például Kínából érkező tengeri konténerekre, különösen a fa csomagolóanyagokra és egyéb szennyeződésekre. Tavaly 714 konténert ellenőriztek. Ezek az intézkedések kulcsfontosságúak az invazív fajok behurcolásának megelőzése és a hazai növény- és állatvilág védelme érdekében.

A május 12-i Növényegészségügy Nemzetközi Napja ráirányítja a figyelmet a megelőzés fontosságára is, hiszen a károsítók elleni védekezés jóval hatékonyabb, mint a kialakult vészhelyzetek kezelése.

károsítók

A Xylella fastidiosa baktérium veszélyt jelent a szőlőre is – fotó: Pixabay

A növénykárosítók hazánkba történő behurcolásának megelőzése érdekében fontos, hogy utazásaink során ne hozzunk be növényeket, terméseket vagy vetőmagokat, mivel ezek nem-honos károsítókat terjeszthetnek. Az Európai Unión kívülről származó növények behozatala csak érvényes növényegészségügyi export bizonyítvánnyal lehetséges, míg az EU-n belüli szállítás esetén növényútlevél szükséges. Online vásárláskor is ügyeljünk arra, hogy a termékek megfeleljenek a növényegészségügyi előírásoknak és rendelkezzenek a szükséges dokumentumokkal.

Ezen szabályok betartásával előzhető meg az olyan komoly gazdasági kárral járó kórokozók behurcolása, mint a Xylella fastidiosa baktérium, ami az egyik legnagyobb fenyegetés jelenleg hazánk növényvilágára. A szőlőt és számos más növényt is veszélyeztető baktériumnak több mint 600 gazdanövénye van Európában. Ráadásul olyan népszerű üdülőhelyekről hurcolható be könnyedén, mint Dél-Franciaország, Dél-Olaszország és Spanyolország.

A növényvédelem lakosságot érintő általános szabályai és a Xylella fastidiosa baktérium legfontosabb ismérvei jelennek meg a Nébih Növényegészségügy Nemzetközi Napja alkalmából indított edukációs sorozatában. A hivatal közösségi oldalán futó minikampányt egy hétig tartó játékfelhívás is színesíti, melyre május 12-től regisztrálhatnak az érdeklődők. További információ a hivatal közösségi média felületein elérhető.

A Növényegészségügy Nemzetközi Napja okán indult útjára az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) és az Európai Bizottság (EB) PlantHealth4Life elnevezésű kampánya is, melyhez a Nébih szakmai támogatásával Magyarország is csatlakozott. A 32 ország részvételével megvalósuló program célja, hogy felhívja a figyelmet a növények egészségére és a biológiai sokféleségre. Az idei kampány középpontjába hazánk a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazmás betegséget állítja. A cél, hogy felhívjuk a szőlősgazdák figyelmét a betegség súlyos növényegészségügyi és gazdasági kockázatára, valamint a védekezéshez szükséges aktuális teendőkre.

Forrás: Nébih

Indexkép: pixabay.com