A világ tüdejeként emlegetett Amazonas most új szerepben tűnik fel: pénzügyi nagyhatalomként. Egy friss kutatás szerint az ott keletkező csapadék évente mintegy 20 milliárd dollár értéket képvisel a mezőgazdaság számára. Igen, valóban így van: az eső, ami az erdőből „születik”, konkrét bevételt jelent a földeken.

Az Amazonas hatalmas fái nem csupán árnyékot adnak és szén-dioxidot kötnek meg. A levelek párologtatása révén nedvességet juttatnak a légkörbe, amelyből felhők képződnek, majd eső hullik vissza – nemcsak az erdőre, hanem a környező mezőgazdasági területekre is. Ez a természetes vízkörforgás olyan, mintha az erdő saját öntözőrendszert működtetne. A kutatók műholdas adatok és éghajlati modellek segítségével számolták ki, mekkora gazdasági hasznot jelent ez a csapadék a termelőknek.

A kép azonban nem felhőtlen. Az erdőirtás miatt már most is milliárdos nagyságrendű lehet az a veszteség, amely a csökkenő csapadékból fakad. Kevesebb fa, kevesebb pára, kevesebb eső – és végső soron kisebb terméshozam.

De a történet nem csak Dél-Amerikáról szól. A Kongó-medence, Délkelet-Ázsia trópusi erdei vagy akár az európai és észak-amerikai erdőségek is hasonló vízszabályozó szerepet töltenek be.

Az erdők minden kontinensen befolyásolják a helyi és regionális csapadékeloszlást. Ha eltűnnek, nem csupán a táj változik meg, hanem a mezőgazdaság vízbiztonsága is meginoghat.

Amazonas

Az erdők minden kontinensen befolyásolják a helyi és regionális csapadékeloszlást – Fotó: Shutterstock

A tanulság világos: az erdők értéke messze túlmutat a faanyagon vagy a természetvédelem eszmei oldalán. Láthatatlan szolgáltatásaik – mint a csapadékképzés – közvetlenül hatnak az élelmiszer-termelésre és a gazdák megélhetésére. Amikor tehát egy erdő sorsáról döntünk, valójában a jövő terméséről is határozunk.

Lehet, hogy az eső ingyen hullik az égből, de egyre inkább úgy tűnik: az erdők nélkül megfizethetetlen lenne.

Forrás: earth.com