A brazíliai Belémben megrendezett COP30 klímakonferencián mutatta be legújabb jelentését a ProVeg Brazil, amely szerint a brazil vidéki gazdák akár meg is kétszerezhetnék jövedelmüket, ha áttérnének a növényi alapú agroerdészeti rendszerekre. A tanulmány arra is rámutat, hogy ez a gazdálkodási forma jelentősen csökkentheti Brazília üvegházhatásúgáz-kibocsátását is.
Mit jelent a növényi alapú agroerdészet?
Az agroerdészet olyan gazdálkodási módszer, amely során mezőgazdasági és kertészeti növények mellett fákat is termesztenek. Ez nemcsak a talaj egészségének és a biodiverzitásnak kedvez, hanem növeli a terméshozamot és a gazdaságok fenntarthatóságát is.
Különösen jól működik olyan trópusi növények esetében, mint a banán, kávé vagy kakaó – amelyek Brazíliában alapvető agrárkultúrák.
Jelentős jövedelemnövekedés az állattenyésztés kiváltásával
A ProVeg Brazil adatai szerint:
bizonyos esetekben az állattenyésztésről való fokozatos áttérés akár 152–525 százalékos jövedelemnövekedést is hozhat, különösen azokban a régiókban, ahol a gazdák könnyebben elérik a specializált piacokat.
A jelentés kiemeli, hogy a mezőgazdasági földterületek jelenlegi használata nem minden esetben a leghatékonyabb – különösen, ha figyelembe vesszük a klímaválság hatásait.
illusztráció – Fotó: Shutterstock
Aline Baroni: Nem kell választani gazdaság és környezet között
„Brazíliának nem kell döntenie a gazdasági növekedés és a környezetvédelem között” – hangsúlyozta Aline Baroni, a ProVeg Brazil ügyvezető igazgatója. Hozzátette: a növényi alapú agroerdészeti rendszerek nemcsak nagyobb értéket teremtenek ugyanazon a földön, hanem regenerálják is a lepusztult ökoszisztémákat. A rendszer különösen előnyös lehet a családi gazdaságok számára, munkahelyeket teremt, és stabilabb, sokoldalúbb jövedelmet biztosít.
A mezőgazdaság hatása a klímaváltozásra
A mezőgazdaság az összes emberi eredetű üvegházhatású gázkibocsátás közel egyharmadáért felelős világszerte, míg az állattenyésztés az élelmiszerrel kapcsolatos kibocsátások 60 százalékát adja, vélik a konferencia résztvevői. A növényi alapú agroerdészet viszont segíthet visszafogni az erdőirtást, csökkentheti a talajeróziót és megállíthatja az ökoszisztémák romlását – ezzel komoly előnyt jelenthet a klímaváltozás elleni küzdelemben.
Túl sok az ipari lobbista, túl kevés az érdemi lépés?
A ProVeg jelentését azután mutatták be, hogy kiderült: a COP30 klímatárgyalásokon több mint 300 ipari mezőgazdasági lobbista vett részt. Sokan kritizálják, hogy a konferencia nem hozott elég konkrét és hatékony lépést a mezőgazdaság fenntarthatóbbá tételére. Kelly Dent, a World Animal Protection vezetője szerint a COP30 nem adott választ arra, „amire az állatoknak, az embereknek és a bolygónak szüksége van a boldoguláshoz”.
Mi az a COP30 és miért fontos?
A COP30 (Conference of the Parties) az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) éves klíma-csúcstalálkozójának 30. ülése, amelyet 2025-ben Brazília rendez. Ez a világ legnagyobb klímavédelmi fóruma, ahol állam- és kormányfők, civil szervezetek, tudósok és gazdasági szereplők tárgyalnak a klímaváltozás megfékezésének stratégiáiról.
A konferencián elfogadott döntések meghatározzák a következő évtizedek környezetvédelmi és gazdaságpolitikai irányait
– így az olyan témák, mint a fenntartható mezőgazdaság, kulcsszerepet kapnak. Brazília számára különösen fontos ez az esemény, hiszen az ország egyszerre kulcsszereplő a globális agrárgazdaságban és a klímaváltozás elleni harcban.
Forrás: plantbasednews.org
Indexkép: Shutterstock
_fill_540x300_0.jpg)
