A klímaváltozás kapcsán évtizedek óta uralkodó tudományos és politikai konszenzust kérdőjelezi meg Szarka László Csaba, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Professzorok Batthyány Köre energia-munkacsoportjának vezetője. A Demokratának adott interjújában hangsúlyozta: a klímaváltozás nem magyarázható kizárólag az emberi szén-dioxid-kibocsátással, hiszen a természet bonyolult rendszerében számos, egymással kölcsönhatásban álló tényező működik – köztük a Nap aktivitása, a vulkanikus folyamatok és a városi hősziget-hatás.
A szén-dioxid nem ellenség, hanem az élet része
Szarka szerint a szén-dioxid démonizálása tévút:
– A szén-dioxid az élet egyik építőköve. Megalapozatlan, hogy egyetlen tényezőre, az emberi kibocsátásra építsük az egész klímaváltozás-elméletet – szögezte le.
Szarka László Csaba – Fotó: HUN-REN
A professzor emlékeztetett: a természet önmagában is képes hasonló változások előidézésére, mint amilyeneket ma a klímaváltozás számlájára írnak. Példaként említette az Eyjafjallajökull izlandi vulkán 2010-es kitörését, amely hónapokra megváltoztatta Európa csapadékeloszlását. Hasonló, természetes eredetű folyamatok a múltban is alakították a Föld éghajlatát – emberi beavatkozás nélkül.
A városi hősziget többet számít, mint gondolnánk
A geofizikus kiemelte, hogy az elmúlt évszázad hőmérsékleti adatai torzulhatnak az urbanizáció miatt:
A meteorológiai állomások többsége lakott területen van, ahol a városi hősziget hatása rendszeresen 2–4 Celsius-fokos különbséget is jelenthet – mondta.
Szerinte ez a hatás magyarázhatja a mérések egy részét, amelyeket gyakran a globális felmelegedés bizonyítékaként értelmeznek.
A Nap és a vízgőz lehet a kulcs
Szarka hangsúlyozta, hogy a Nap aktivitásváltozása és a vízgőz légköri szerepe sokkal nagyobb hatással van az éghajlatra, mint azt a közbeszéd feltételezi.
– A vízgőz a legfontosabb üvegházhatású gáz. A légkörben ötvenszer annyi vízgőz van, mint szén-dioxid, mégis szinte senki nem beszél róla – fogalmazott a professzor.
Szarka László Csaba szerint a klímapolitika félrecsúszott, amikor kizárólag a szén-dioxidra fókuszált, miközben a természet önszabályozó rendszerei képesek hosszú távon egyensúlyban tartani a klímát.
A zöldátállás ára: drága és bizonytalan energia
A szakember úgy véli: a megújuló energiaforrásokra épített gazdasági modell hosszú távon nem fenntartható.
– A nap- és a szélenergia aránya a globális energiamixben másfél évtizednyi támogatás után is csak 2,5 százalék. Ezzel szemben a fosszilisek 85 százalékos részesedést tartanak. A megújulók működtetése több energiát igényel, mint amennyit termelnek – fogalmazott.
Úgy véli, a társadalmi jólét is veszélybe kerülhet, ha az energia-megtérülés (EROI) túl alacsony szintre esik:
– Ha az EROI csak három, minden harmadik embernek energiatermeléssel kellene foglalkoznia. Ez a középkor szintje lenne.
Klímahisztéria helyett tudományos párbeszéd
Szarka László Csaba szerint a jövő nem a pánikban, hanem a tudományos nyitottságban rejlik:
– A természet bölcsebb nálunk. Az éghajlat mindig is változott, most is változni fog. Az a feladatunk, hogy ezt megértsük, ne pedig hisztérikusan harcoljunk ellene – zárta mondandóját a Professzorok Batthyány Köre energia-munkacsoportjának vezetője.
Forrás: Demokrata
Indexkép: Pexels
_fill_540x300_0.jpg)