Ez ugyan elengedhetetlen lépés volt az ökológiai katasztrófa megelőzése érdekében, ám az intézkedés hatása messzebb gyűrűzhet, mint elsőre gondolnánk. A Maros vízgyűjtő területéhez tartozó Korond-patak vize ugyanis – közvetett módon – befolyásolhatja a Maros vízhozamát és minőségét is, ami a folyóból öntöző gazdák szempontjából kardinális kérdés.
Mi történt pontosan Parajdon?
A májusi áradások következtében a Korond-patak vize ismét betört a parajdi sóbányába, elárasztva annak minden részét. A katasztrófa elkerülése érdekében sürgősségi munkálatok kezdődtek, amelyek célja a patak vízének teljes elterelése volt – ezt mostanra sikerült megvalósítani. A víz immár egy mesterséges csőrendszeren keresztül kerül elvezetésre, megelőzve a sóval való közvetlen érintkezést.
Miért fontos ez a mezőgazdasági öntözés szempontjából?
A Korond-patak eddig is szerepet játszott a térség vízháztartásában, és bár nem közvetlen ága a Marosnak, az elmúlt hónapok során bebizonyosodott, hogy a bányában összegyűlt, magas sótartalmú víz átszivároghatott a Kis-Küküllőbe – amely közvetett módon hatással van a Maros vízminőségére is. Az így megnövekedett sótartalom veszélyeztette a környező mezőgazdasági területeket, különösen azokat, amelyek öntözővizüket a Marosból vagy annak közvetett mellékágaiból nyerik.
A sóval szennyezett víz öntözési célú felhasználása hosszú távon károsíthatja a talaj szerkezetét, csökkentheti a terméshozamot, és bizonyos növények esetében akár teljes tönkremenetelt is okozhat. Mindez különösen érzékenyen érinti azokat a gazdálkodókat, akik az aszályos nyarakon kizárólag a Maros vizére támaszkodnak.
Megoldás, de nem végleges
A csőrendszer bevezetése ugyan jelenleg biztosítja, hogy az édesvíz ne találkozzon közvetlenül a sóval, de a szakemberek szerint a rendszer nem alkalmas nagyobb vízhozamok elvezetésére. Egy esetleges újabb áradás így újfent veszélybe sodorhatja a bánya stabilitását – és azon keresztül a környező vízrendszerek sószennyezettségét is.
Mit jelent ez a gazdák számára?
A következő hónapok kulcsfontosságúak lesznek. Ha a Korond-patak medrének szabályozása stabilan megoldottá válik, és a víz nem juthat el a sótartalmú rétegekig, akkor hosszabb távon csökkenthető a Maros sóterhelése. Amennyiben viszont a csőrendszer nem bizonyul tartós megoldásnak, az további öntözési problémákat okozhat.
Ezért a Maros mentén gazdálkodóknak érdemes fokozottan figyelniük a vízminőségi jelentéseket, különösen a sótartalom alakulását. A hatóságok rendszeres mintavételezése remélhetőleg időben jelezni tudja, ha ismét veszély fenyeget, de az alternatív vízforrások keresése is napirendre kerülhet a jövőben.
Forrás: ma.hu
Indexkép: Shutterstock
