A horvát mezőgazdaságot – és közvetve a közép-európai agrárpiacot – alapjaiban érintheti az a friss fejlemény, miszerint az ország egyetlen műtrágyagyártó üzeme, a kutenyai Petrokemija, fokozatosan háttérbe szorítja mezőgazdasági tevékenységét, és egyre inkább a robbanóanyagok előállítására koncentrál. A döntés mögött egyértelmű gazdasági logika áll: miközben a műtrágyagyártás a magas földgázárak miatt egyre kevésbé nyereséges, a hadiipar profitkilátásai kedvezőbbek, különösen a világpolitikai feszültségek erősödésének tükrében.



Megváltozott prioritások: mezőgazdaság helyett hadiipar

A Petrokemija tavaly került török tulajdonba: az isztambuli Yildirim csoport és a horvát állam közötti megállapodás után új üzleti irányvonalat jelöltek ki. Az egykor kizárólag műtrágyát gyártó üzem, amely az ország gázfelhasználásának közel feléért felelős, most újraindítja hadiipari kapacitásait, amelyek már a múltban is jelentős szerepet játszottak – például az autópályák alagútjainak építéséhez szükséges robbanóanyagokat is innen szerezték be.

A döntés egyik fő mozgatórugója a gazdaságosság: a jelenlegi földgázárak mellett a műtrágyagyártás nem termel elég nyereséget, míg a NATO által ösztönzött hadiipari kereslet bővülése vonzó alternatívát kínál. A tervezett 40 millió eurós beruházás keretében a gyár földrengésben megrongálódott épületeit és gépsorait állítják helyre, az újraindítás már ősszel megkezdődhet.



Mi lesz így a műtrágyával?

Bár a vállalat nem állítja le teljesen a műtrágyagyártást, a vezetőség nyilatkozatai alapján nem zárható ki, hogy hosszú távon teljesen áttérnek a robbanóanyag-gyártásra. Ez különösen aggasztó lehet a horvát gazdák számára, akik jelenleg is nehezen jutnak megfelelő mennyiségű és árú műtrágyához – a Petrokemija ugyanis eddig döntő szereplője volt az ország műtrágyaellátásának.

A probléma azonban nem csak nemzeti szintű: a horvát műtrágyagyár a régiós piacra is szállított, így az ellátási lánc esetleges gyengülése vagy megszakadása Magyarországon, Szlovéniában és Boszniában is éreztetheti hatását. A gazdálkodók számára ez újabb költségnövekedést és még nagyobb kiszolgáltatottságot jelenthet.



Új korszak a műtrágyapiacon?

Úgy tűnik, a műtrágyapiac már nem csupán agrárgazdasági kérdés, hanem geopolitikai tényezővé is vált. Egy-egy stratégiai gyár tulajdonosi vagy működési változása komoly következményekkel járhat nemcsak az élelmiszer-előállítás költségeire, hanem a termelés biztonságára is. A magyar mezőgazdaság szempontjából is fontos lehetőség és egyben kihívás: hogyan tudunk hosszú távon stabil műtrágyaellátást biztosítani egy olyan világban, ahol a mezőgazdaság már nem mindenhol prioritás?

Forrás: Világgazdaság

Indexkép: Shutterstock