A klímaváltozás mostanra a mindennapjaink része, mindenkit sújtó jelenség. Nem mentesek ettől az agrárium szereplői, a gazdálkodók sem. A mögöttünk levő év a maga szélsőséges időjárási kihívásaival csak megerősítette, hogy további lépésekre van szükség a klímaváltozás elleni küzdelemben. A klímaváltozás agráriumra gyakorolt hatása nem csak az élelmiszer- és élelmezés biztonságot érinti, de közvetlenül befolyásolja az agráriumból élők megélhetését, vállalkozásait is – írja az AGRYA közleménye. 

A klímaváltozás problémája közös problémája a társadalomnak. Az egyes szereplők természetes módon más-más szempontokra helyezik a hangsúlyt, amikor a megoldások kereséséről van szó.

Csak akkor lehet azonban sikeres a társadalmi fellépés, ha ezeket a különböző szempontokat egyeztetik az érintettek és megtalálják a közös megoldásokat a közös problémára.

Az AGRYA és a PVSZ üdvözli a természet- és környezetvédő szervezetek felhívását, amely az új klímatörvény előkészítéséhez kapcsolódó szakmai egyeztetést célozza. Az AGRYA és a PVSZ csatlakozik a kezdeményezéshez és aktív részese kíván lenni a közös, megoldást kereső szakmai munkának.

Bővebben a kezdeményezésről: www.ujklimatorveny.hu

Az új magyar klímatörvény előkészítését segítő szakmai egyeztetés párhuzamosan folyik majd az Európai Unió költségvetéséről és a közös agrárpolitika kereteinek változásáról szóló döntési folyamattal. Az előbbi két ügy – EU költségvetés és KAP reform- is erősen fókuszál a klímavédelmi kihívás kezelésére. Így a most kezdeményezett egyeztetés esélyt adhat arra is, hogy a két témában a magyar civil szereplők egységesebb álláspontot tudjanak kialakítani az európai uniós döntési folyamatban. Erre a szervezeteink részéről messzemenőkig megvan a nyitottság – írják. 

Miért van szükség új klímatörvényre? 

Ahogy a kezdeményezés honlapján is olvasható, az Alkotmánybíróság június elején alkotmányellenesnek ítélte a hazai klímatörvényt, egészen pontosan megsemmisítette a törvény 3. § (1) bekezdését, ami azt mondta ki, hogy „Magyarország az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 40%-kal csökkenti 2030- ig az 1990. évhez képest.” Az Alkotmánybíróság új szabályozás megalkotására kötelezve az Országgyűlést, aminek 2026. június 30-ig kell elkészülnie. Egy új, valódi tartalommal bíró klímatörvény előkészítését kezdeményezték civil szervezetek, az egyeztetéshez azóta számos, különböző profilú szervezet csatlakozott.