– Fotó: Shutterstock
A Kukorica minden SZEMszögből online szakmai konferencián (melynek műsorvezetője ezúttal is Mátyás-Horváth Janka volt) a meghívott szakértőkkel minden oldalról megvizsgáltuk a kukoricatermesztés helyzetét, kihívásait és lehetőségeit. Ugyanis a 2025-ös aszály sok gazdálkodót arra kényszerít, hogy újragondolja: van-e még jövője a kukoricának Magyarországon?
Előadóink szerint nagyon is van, a kukorica továbbra is a magyar mezőgazdaság egyik meghatározó növénye, de a termesztésének feltételeit radikálisan újra kell gondolni.
A Kukorica minden SZEMszögből Agroinform webináriumot itt nézheted vissza:
A kukorica helyzetére ható tényezők és várható hatásuk a nemzetközi és a hazai piacon
Bidló Gábor, ügyvezető, Budagabona Kft.
Bidló Gábor szerint a világ kukoricatermelése húsz év alatt megduplázódott, de az utóbbi években szűkült a készlet és feszültebb lett a piac. A termelés növekedése mellett a fogyasztás is folyamatosan emelkedik, a 2022-es év háborús és időjárási hatásai különösen megbolygatták az árakat.
Bidló Gábor – Fotó: Agroinform.hu
Európa egyre inkább importra szorul, főként Ukrajnából és Brazíliából fedezi szükségletét. Magyarországon a csapadékhiány és a klímaváltozás miatt visszaesett a termés, idén 3,4–3,5 millió tonnát várnak, ami csak jelentős import mellett fedezheti az igényeket. Az árakat várhatóan az olasz exportpiac fogja meghatározni, 250–260 euró körüli szinten. A jövő kulcskérdései a szárazságtűrő hibridek, a logisztika és a jövedelmezőség fenntartása.
Bidló Gábor prezentációja ITT érhető el.
A Pioneer® kukorica és napraforgó portfólió gerince 2026-ban – Miért pont ezek a hibridek alkotják?
Sólyom János, a Corteva Agriscience vetőmag termékmenedzsere
Sólyom János elmondta: a Pioneer 1926-ban alapított hibridkukorica-nemesítő vállalatként forradalmasította a mezőgazdaságot, és azóta is a genetikai fejlesztés egyik világvezető szereplője. Az elmúlt száz év kutatásai olyan hibridekhez vezettek, amelyek a termésstabilitásra, aszálytűrésre és alkalmazkodóképességre építenek.
Sólyom János – Fotó: Agroinform.hu
A cég Optimum AQUAmax programja mesterségesen beállított szárazságkörülmények között szelektálja a legellenállóbb kukoricafajtákat, amelyek akár 5%-kal nagyobb termést adnak aszályos években. A 2026-os Pioneer-portfólió főként ilyen, magas terméspotenciálú hibridekből áll, köztük a P92841, P99175 és P9944 típusokkal. A vállalat napraforgófronton is erős: az P64LE185-ös és P64LE280-as hibridek kiemelkednek olajtartalmukkal és betegségellenállásukkal. A szakember kijelentette: a LumiGEN™ csávázási technológia tovább növeli a vetőmagok biztonságát és pontot is ér az Agro-ökológiai Programban.
Sólyom János prezentációja ITT érhető el.
A kukorica vertikum jövője Magyarországon
Vámosi Gábor, ügyvezető, CEO, Cornmill Hungary Kft.
Vámosi Gábor szerint Magyarország helyzete látványosan romlik az európai kukoricapiacon: a tavalyi 300 ezer tonnás rekordvásárlás ellenére az idei termés a becsült 3,7 millió tonna helyett inkább 3 millió tonna alatt lehet. Az aszályos évek miatt az ország nettó importőrré válik, főként Szlovákiából és Lengyelországból kell majd kukoricát behozni.
Vámosi Gábor – Fotó: Agroinform.hu
A vetésterület 550–600 ezer hektárra csökkenhet, a feldolgozóipar visszafogja termelését, az export pedig szűkül. A szakember három forgatókönyvet vázolt: optimista esetben enyhül az aszály és stabilizálódik a termelés, középutas esetben a technológiai fejlődés mérsékelheti a veszteséget, míg pesszimista verzióban a vízhiány hosszú távon is ellehetetleníti a kukoricatermesztést Magyarországon.
Vámosi Gábor prezentációja ITT érhető el.
Aszály és növényvédelem – új kihívások a kukoricatermesztésben
Dr. Körösi Katalin, szakmai vezető, Kukorica Kör Egyesület; egyetemi docens, MATE Integrált Növényvédelmi Tanszék
Dr. Körösi Katalin előadásában az aszály és a növényvédelem új összefüggéseire hívta fel a figyelmet a kukoricatermesztésben. Mint rámutatott, a hőségnapok száma 2022–23-ban még 16 volt, 2024-re 60-ra, idén pedig 65-re emelkedett, miközben a csapadék mind nyáron, mind télen hiányzik – ez súlyos abiotikus stresszt okoz a növényekben. A vízhiány és a hőség gyengíti a kukoricát, így nő a fogékonyság a mikotoxin-termelő gombákra, főként a Fusarium és Aspergillus fajokra.
A gyengültségi állapotban lévő növényeket könnyen fertőzik ezek a kórokozók, különösen akkor, ha rovarkár (pl. kukoricamoly, gyapottok-bagolylepke) utat nyit a csőbe jutásukhoz.
A szakember hangsúlyozta: az abiotikus és biotikus tényezőket együtt kell kezelni, mert a stressz és a fertőzés kölcsönösen erősítik egymást.
Dr. Körösi Katalin – Fotó: Agroinform.hu
A védekezés alapja az integrált növényvédelmi szemlélet (IPM), amely négy pillérre épül:
- genetikai (ellenálló fajták),
- agrotechnikai (helyes vetésforgó, talajművelés, vízmegőrzés),
- biológiai (hasznos mikroorganizmusok),
- kémiai védelem (elsősorban csávázás és célzott permetezés).
Hangsúlyozta, a megelőzés és a talajállapot megőrzése kulcsfontosságú: ha a gazda nem hozza gyengült állapotba a növényt, a kórokozók sem tudnak érvényesülni.
Üzenetként az előadó kiemelte: az aszály, a kártevők és a kórokozók együttesen jelentik az új kihívást, de tudatos, integrált szemlélettel a probléma kezelhető.
Dr. Körösi Katalin prezentációja ITT érhető el.
A kukoricát érintő biológiai és technológiai változások
Szabó Roland, növényorvos-gyombiológus, egyéni vállalkozó, címzetes egyetemi docens
Az előadó szerint a kukorica gyomirtásában megállt az idő, és az ágazat ma már inkább „vesztésre áll”, mint fejlődik. Míg 10–15 éve még több hatékony hatóanyag és kombináció állt rendelkezésre, mára ezek nagy részét kivonták vagy korlátozták, miközben a gyomflóra egyre összetettebbé vált. Az újonnan terjedő fajok – például a Setaria, Panicum, Eragrostis vagy az ázsiai gyapjúfű – nehezebben irthatók, és gyakran eltérő hatóanyag-érzékenységet mutatnak.
Szabó Roland – Fotó: Agroinform.hu
A forgatás nélküli talajművelés terjedése tovább fokozza a gondokat: kedvez az aprómagvú egyszikűek csírázásának, növeli az évelő fajok – például a folyófű vagy az acat – jelenlétét, és megváltoztatja a növényvédő szerek bomlását, ami az utónövény-választást is kockázatossá teszi.
Összességében a szakember arra figyelmeztetett, hogy a hatóanyag-kivonások, az új gyomfajok és a talajművelési váltás együtt komoly fenntarthatósági problémát jelentenek a kukoricatermesztésben. Jelenleg a gyomirtás még megoldható – ha drágábban és több menetben is –, de a jövőben a helyzet technikailag is kezelhetetlenné válhat, ha nem érkezik új hatóanyag vagy technológiai áttörés.
Célzott védekezés kukoricában: rovarmonitoring és modern inszekticid megoldások
Tóth Máté, Somogy, Baranya vármegyei területi szakmérnök, FMC-Agro Hungary Kft.
A 2025-ös évben a kukoricatermesztés egyik legnagyobb kihívása a gyapottok-bagolylepke volt, amely a klímaváltozás miatt ma már tartósan áttelel Magyarországon, és több kultúrában – kukoricában, napraforgóban, sőt gabonában is – súlyos károkat okoz. A kukoricamoly mellett ez a faj vált a legjelentősebb polifág kártevővé.
A védekezés kulcsa az előrejelzés: az FMC Farm Intelligence rendszer országos csapdahálózatot működtet, amely fény- és kameracsapdák adatait dolgozza fel. Az applikációs felületen térképen jelennek meg az aktuális „hot spotok”, így a gazdák naprakész információt kapnak arról, mikor érdemes beavatkozni. 2025-ben az első rajzáscsúcs június közepén volt megfigyelhető, és az elhúzódó rajzás miatt a tartamhatású készítmények használata különösen fontos.
Tóth Máté – Fotó: Agroinform.hu
A fertőzésre utaló jelek a lyuggatott levelek, a rágcsáléknyomok, illetve a lárvák megjelenése a levélerek mentén. A 10%-ot meghaladó fertőzöttség már gazdasági kárt okoz, ezért indokolt a védekezés. Egy kezeletlen tábla akár 0,4–1,2 tonna/ha terméskiesést is elszenvedhet, ami 50–75 ezer forintos bevételcsökkenést jelenthet hektáronként – miközben a védekezés költsége mindössze kb. 30 ezer forint/ha.
A Koragen® 20 SC rovarölő szer alkalmazása az első nemzedék rajzáscsúcsa után 6–8 nappal javasolt. A készítmény felszívódó hatású, a lárvák minden fejlődési alakja ellen hatékony, tojásölő hatással is bír, és nem veszélyes a méhekre vagy a hasznos élő szervezetekre (pl. katicák, fátyolkák, zengőlegyek). Ezáltal a védekezés nemcsak a termésmennyiséget, hanem a minőséget is megőrzi – különösen a mikotoxin-fertőzések (fuzárium, aspergillus, aflatoxin) megelőzésével, amelyek komoly problémát okoztak 2024-ben és 2025-ben is.
A precíziós csapdázáson és előrejelzésen alapuló, időben elvégzett rovarölő szeres védekezés ma már elengedhetetlen a kukorica védelmében, hiszen a rovarkár nemcsak termésveszteséget, hanem minőségi és élelmiszerbiztonsági kockázatot is jelent.
Tóth Máté prezentációja ITT érhető el.
Miért fölösleges nitrogént kijuttatni a kukoricaszár bontásához?
Daoda Zoltán, szakmai igazgató, AGRO.bio Hungary Kft.
Az előadás központi üzenete, hogy a kukoricaszár bontásához nem szükséges nitrogén műtrágyát kijuttatni, mivel az inkább káros, mint hasznos. A talajba kevert növénymaradványok lebomlása során ugyanis pentozán hatás lép fel: a mikroorganizmusok a kijuttatott nitrogént saját szaporodásukhoz kötik le, így az a növények számára átmenetileg nem elérhető.
A probléma megoldását az irányított biológiai bontás jelenti. A Bactofil Cell készítmény olyan baktériumtörzseket tartalmaz, amelyek a kukoricaszár lignocellulóz szerkezetét fél év alatt 75–80%-ban képesek lebontani. Ezek a mikroorganizmusok nem a talajban lévő, legyengült mikrobákra, hanem a légköri nitrogénre építenek, így nincs szükség műtrágyára.
.jpg)
Daoda Zoltán – Fotó: Agroinform.hu
A folyamat eredményeként gyorsabb lebomlás, jobb tápanyag-visszapótlás és kedvezőbb talajszerkezet érhető el. A bontás során a növények számára felvehető nitrogén folyamatosan rendelkezésre áll, miközben nincs kimosódás vagy elpárolgás. A talaj vízbefogadó és vízmegtartó képessége javul, és hosszú távon üzemanyag-megtakarítás is elérhető.
Gazdasági szempontból a biológiai szárbontás hektáronként 80–100 ezer forint megtakarítást eredményezhet, miközben a készítmény költsége alig 15 ezer forint. A tapasztalatok szerint a talajélet javítása nélkül nem lehetséges fenntartható termelés, ezért a biológiai megoldások alkalmazása ma már elengedhetetlen a növénytermesztésben.
Daoda Zoltán prezentációja ITT érhető el.
Fenntartható kukorica-feldolgozás
Reng Zoltán, vezérigazgató, Hungrana Kft.
Az elmúlt hat évtizedben a világ népessége 3-ról 8,5 milliárdra nőtt, a kukoricatermelés pedig ezzel párhuzamosan szintén megháromszorozódott, elérve az évi 1,3 milliárd tonnát. A legnagyobb termelő az USA, ahol a növekvő ipari felhasználás – izocukor-, keményítő- és etanolgyártás – mellett a termelékenység is jelentősen nőtt. Kína a világ termelésének egynegyedét adja, Brazília pedig már 11 százalékot – fogalmazott Reng Zoltán.
Európában ezzel szemben ingadozó a termésmennyiség: az időjárási szélsőségek és a növekvő feldolgozási igény miatt az EU egyre több, évente 18–24 millió tonna kukoricát importál. A kukorica fő felhasználási területe a takarmánygyártás és az ipari feldolgozás (etanol, keményítő, izocukor). Az EU-ban évente kb. 7–7,5 milliárd liter etanolt állítanak elő, ennek 40–45 százalékát kukoricából. Magyarország közel 900 millió literes bioetanol-termelésével a világ harmadik legnagyobb előállítója népességarányosan.
.jpg)
Reng Zoltán – Fotó: Kaszás Gergely
Ugyanakkor az európai etanolgyártást egyre inkább veszélyezteti az olcsó import – főleg az USA-ból és Dél-Amerikából –, amely már a kapacitások visszafogásához vezetett. A keményítőipar évente mintegy 22 millió tonna alapanyagot dolgoz fel, ebből 6 millió tonna kukoricát.
A szakember hozzátette: Magyarországon a kukoricatermés mennyisége erősen ingadozik, a feldolgozóipar évente mintegy 2,5 millió tonnát használ fel, miközben import is szükséges.
A jövő kulcskérdése a fenntarthatóság és versenyképesség: a klímaváltozás, a globális kereskedelmi viszonyok, a hozamnövelés lehetősége és a génszerkesztés megítélése mind meghatározó tényezők.
A feldolgozóipar és a termelők együttműködése alapfeltétel. Csak versenyképes, tudásalapú és vízgazdálkodásban fejlett termelés mellett maradhat működőképes a magyar kukoricaágazat, mert – ahogy az előadás zárógondolata hangsúlyozta – sikeres feldolgozás nincs sikeres termelés nélkül.
Reng Zoltán prezentációja ITT érhető el.
A kukorica optikai osztályozása - csak a nagyok kiváltsága?
Horváth Zoltán, ügyvezető igazgató, CHH Műszaki KFT.
Horváth Zoltán, a CHH Műszaki KFT. ügyvezetője szerint ma már a kukorica osztályozása nem csupán a nagyüzemek kiváltsága, hanem bármely gazdaság számára elérhető technológia, ha a termés minősége megköveteli. Az utóbbi években különösen az Aspergillus flavus gomba és az általa termelt aflatoxin okozott gondot, ezért a szemes termények feldolgozásában kulcskérdés lett a toxinszint-csökkentés.
.jpg)
Horváth Zoltán – Fotó: Agroinform.hu
A fertőzések elleni védekezés alapja a csávázott vetőmag használata és az éghajlathoz igazított hibridek választása, ugyanakkor a proaktív, tapasztalaton alapuló gazdálkodás is előnyt jelent. A gombák elleni védelemben egyre nagyobb szerepet kap a precíziós bevonatolás, amely során pontosan adagolt hatóanyagokat, tápanyagokat vagy akár baktériumkultúrákat juttatnak a mag felületére. Ez nemcsak a növény indulását segíti, hanem csökkenti a kórokozók bejutásának esélyét, és illeszti a vetőmag méretét a precíziós vetőgépek igényeihez.
A toxinmentesítés több technológiai lépésen alapul: a tisztításon túl a fajsúlyszeparátorok és szín szerinti osztályozók kombinációja bizonyult a leghatékonyabbnak. Az aflatoxint tartalmazó könnyű magok eltávolításával, valamint az UV-fényre reagáló optikai válogatással jelentős mértékben csökkenthető a fertőzöttség. Horváth Zoltán szerint ezek a modern gépek kisüzemi környezetben is telepíthetők, így a minőségi kukoricafeldolgozás ma már nem kizárólag a nagyvállalatok eszköze.
A kukorica kártevői – aktuális és jövőbeli kihívások
Farkas István, rovartani mérnök szakértő, Vas Vármegyei Kormányhivatal, Agrárügyi Főosztály, Növény- és Talajvédelmi Osztály
Farkas István előadásában elmondta: a magyar kukoricaterület tíz év alatt egymillióról 770 ezer hektárra zsugorodott. A klímaváltozás, az aszályok, a toxinproblémák és a piaci bizonytalanság mellett a kisebb vetésterület felerősítette a kártevők nyomását.
Nyugat-Magyarországon a vetési varjak és a talajlakó kártevők (pajorok, drótférgek, csigák) már a kelés idején pusztítanak. A muharbolha és az árpabogarak újabb kihívást generálnak, miközben a jól ismert kukoricabogár, kukoricamoly és gyapottok-bagolylepke továbbra is a legnagyobb veszélyt jelentik. Utóbbiak a csöveket, bibeszálakat és szárakat támadják, utat nyitva a gombafertőzéseknek.
Farkas István
A jövőben várhatóan megjelenik a japán cserebogár és az őszi sereghernyó is, amelyek már a szomszédos országokban kimutathatók. A szakértők szerint a sikeres védekezés kulcsa a folyamatos megfigyelés és a pontos időzítés, ezért minden nagyobb termelőnek ajánlott mobil fény- vagy feromoncsapdák használata.
A kukoricatermesztés jövője a megelőző szemléletben és az integrált növényvédelemben rejlik – ezek nélkül a kártevők könnyen felülírhatják a termelési biztonságot.
Farkas István prezentációja ITT érhető el.
Főtámogató:
Támogatók:
.png)
Szakmai partnerek:
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)