Komoly veszélybe került a magyar dohánytermesztés jövője: bár az Európai Unióban stabil és jelentős a kereslet, a hazai termelők egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a folyamatos adóemelések, a feketepiac térnyerése és a kiszámíthatatlan szabályozás miatt. A gazdák úgy látják, hogy amennyiben nem születnek sürgős, racionális döntések, akkor a dohánytermesztés – még a biztos értékesítési lehetőségek mellett is – csupán a fennmaradásért folytatott küzdelem szimbólumává válik. A tét nemcsak az érintett termelők megélhetése, hanem ezrek munkája és vidéki közösségek megmaradása.

Ófehértón megkongatták a vészharangot

A hazai dohányágazat szereplői vészjelzést adtak: az ófehértói Fejértó Szövetkezet földjén tartott egyeztetésen részt vett a Magyar Dohánytermesztők Országos Szövetsége (MADOSZ), országgyűlési képviselők, valamint az Agrárminisztérium képviselői is. A helyszínválasztás nem véletlen: Északkelet-Magyarországon – különösen Ófehértón – jelentős hagyományai vannak a dohánytermesztésnek.

A dohánytermesztés mindig akkor volt erős, amikor a benne dolgozók alkalmazkodni tudtak az aktuális helyzethez, és megoldásokat találtak rá

– fogalmazott Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára. A szakpolitikus szerint a magyar dohány kiváló minősége és beltartalmi értékei miatt továbbra is keresett. „A dohánytermesztésnek a magas élőmunkaigény miatt a foglalkoztatásban is fontos szerepe van – Magyarországon 11 ezer ember dolgozik közvetlenül a dohányföldeken – így a vidék lakosságmegtartó képességében is rendkívül fontos ágazat” – tette hozzá Tarpataki, kiemelve, hogy az ágazat jól szervezett, a termelés szerződéses keretek között történik.

dohány

A termesztés rendkívül élőmunka-igényes: egy hektár dohány művelése akár 500 munkaórát is igényel – fotó: Pixabay

Támogatások nélkül eltűnhet a növény Északkelet-Magyarországról

A termeléshez szükséges nagy volumenű beruházások, valamint a piaci kockázatok – például az időjárás vagy az EU-s szabályozások – tovább nehezítik a gazdák helyzetét. Tarpataki Tamás hangsúlyozta: nem szabad hagyni, hogy a dohányföldeket kivonják a művelésből. Ennek érdekében a kormány 2020 óta több programot indított, és nemzeti hatáskörben támogatásokat is nyújt. Ófehértó első embere szerint a növény eltűnése súlyos következményekkel járna: „Ófehértó szempontjából tragikus lenne, ha ez a növény nem lenne. Azok az emberek, akik ebből élnek, lényegesen szegényebbek lennének. És mi is szegényebbek lennénk mint település” – mondta Simon József polgármester.

Az EU adóemelési terve a feketepiac malmára hajtja a vizet

Kocsis Miklós dohánytermelő szerint a helyzet évek óta romlik, és a kilátások sem kecsegtetőek. Bár az Európai Unió a világ egyik legnagyobb dohányimportőre, a magyar termesztők számára a jövedelmezőség egyre csökken. Az okokat elsősorban az adópolitikai döntések és az illegális kereskedelem összefonódásában látja. Az Európai Bizottság ugyanis egy új, drasztikus jövedékiadó-emelési javaslatot készített elő, mely a dohányfogyasztás visszaszorítását célozza. Azonban a gazdák szerint ez a gyakorlatban nem így működik.

„A dohányosok nem szoknak le egyik napról a másikra, inkább olcsóbb alternatívát keresnek – sokan az illegális piacon. Ez az a szürkezóna, ahol a cigaretta ára fele vagy harmada a legálisnak, minősége viszont – ellenőrzés híján – kétséges” – hívta fel a figyelmet a termelő, hozzátéve: a feketekereskedelem aránya ma már Magyarországon is meghaladja a 10 százalékot, Nyugat-Európában pedig akár 30 százalékra is rúghat.

A gazdák mindennapjai a túlélésről szólnak

Kocsis szerint az állami költségvetés mellett a szabályosan működő termelők is súlyosan megsínylik a jelenlegi helyzetet.

Az államkasszán túl a legális termelők is megszenvedik a következményeket. Ők dobozonként mindössze 20 forintot kapnak a dohányért, miközben a bolti ár meghaladja a 2000 forintot. Ez a torzulás nemcsak igazságtalan, hanem táptalaja is annak a feketegazdaságnak, amely lopásokkal, bűncselekményekkel és illegális kereskedéssel mérgezi a legális termelők mindennapjait

– mutatott rá a gazdálkodó. A termesztés rendkívül élőmunka-igényes: egy hektár dohány művelése akár 500 munkaórát is igényel, amit leginkább alacsonyan képzett munkavállalók végeznek – akik közül sokan maguk is fogyasztók, ezért a termést a gazdák gyakran saját embereiktől kénytelenek védeni.

Az egészségügyi kockázatok is nőnek a feketepiac miatt

Az egészségügyi kockázatok sem elhanyagolhatók: míg a legális cigaretták gyártása ellenőrzött körülmények között történik, az illegális termékek minőségét senki sem garantálja.

A piacon gyakran gyenge, fermentálatlan alapanyag jelenik meg, ami a hagyományosan is ártalmas dohánytermékeknél is veszélyesebb lehet a fogyasztóra nézve. Ugyanakkor Kocsis Miklós szerint nem az új típusú nikotintermékek jelentik a fő veszélyt a dohánytermesztésre.

„Az EU dohányéhsége akkora, hogy ha a magyar gazdák háromszoros mennyiséget állítanának elő, azt is felszívná a piac. Az igazi kérdés így nem az értékesítés, hanem a megélhetés marad” – hangsúlyozta. A hektáronkénti 900 ezer forintos foglalkoztatási támogatás ugyan segít a gazdáknak, de önmagában nem jelent megoldást.

A jövedékiadó-emelés megerősítené az illegális láncokat

A Continental dohányipari vállalat szerint a feketepiac visszaszorításáért már eddig is komoly lépések történtek, de az EU-s jövedékiadó-emelés újabb lökést adna az illegális piacnak.

„A feketepiacon 1500 forintért lehet kapni cigarettát, ami ugye „adómentes”. Az illegális szereplők egy csomagológéppel óránként 15 millió forint profitot tudnak termelni, az EU javaslata ehhez dobna hozzá – becsléseink szerint – tízmilliót. A másik oldalon pedig kieső költségvetési bevétellel kell számolni és azzal, hogy ez a terv Magyarországon társadalmi sokkot okozna, ami leépítési hullámmal járna a földektől a gyárakig” – figyelmeztetett a vállalat. Jelenleg az adó egy doboz cigarettán 1550 forintot tesz ki, a fennmaradó részen osztozik a gyártó és a kereskedő.

Jogszabálykövetők kerülhetnek lehetetlen helyzetbe

A jogszerűen működő gazdák helyzetét még jobban megnehezítené a tervezett adóemelés.

„A vonatkozó adószabályozás jelenleg még csak javaslat, bízunk benne, hogy a majd elfogadott szabályozás minden körülményt, így a feketepiacra gyakorolt hatást és az agrárium ezen szektorában dolgozók helyzetét is figyelembe veszi” – mondta egy dohányipari szakértő. Szerinte az új típusú nikotintermékek – például a hevítéses eszközök vagy nikotinpárnák – nem váltják ki a dohány felhasználását, csupán annak formája változik. „Ezekben a termékekben tehát nikotin van, mely a dohánynövényből származik. Ilyen módon nincs érdekellentét, csupán a dohánynövény felhasználásában indultak be változások” – fogalmazott.

Csak együttműködéssel lehet visszaszorítani a feketepiacot

A feketepiac elleni harcban a termesztők, a feldolgozók és a hatóságok együttműködése nélkülözhetetlen. A szakértő szerint a szabályozás ma már elég zárt ahhoz, hogy megfelelő, fokozatos adóemeléssel és hatékony hatósági fellépéssel csökkenjen az illegális piac mérete.

A szabályozás kellően zárt mind nemzeti, mind európai szinten, így a tervezhető és megfelelő léptékű adóemelés egy kellően hatékony hatósági fellépéssel folyamatosan csökkentheti az illegális piac méretét és arányát

– mutatott rá. Mindezek ellenére a termelők helyzete továbbra is rendkívül bizonytalan, hiszen bár a piac adott, a kiszolgáltatottságuk a szabályozásoknak és a gazdasági környezetnek folyamatosan nő. Ha nem születnek felelősségteljes és átgondolt döntések, a magyar dohánytermesztés a túlélés határára sodródhat.

Forrás: index.hu

Indexkép: pexels.com