Feszültté vált a globális búzapiac – nehéz helyzetben a magyar termelők

Bidló Gábor, az Első Pesti Malom Zrt. vezérigazgató-helyettese az Agroinform webináriumán részletes elemzést adott a Fekete-tenger régió hatásairól, a kukorica és búza globális összefüggéseiről, valamint arról, miért csak a kiváló minőségű magyar búza maradhat talpon az európai exportpiacokon.

– A világ 2025–26-os szezonjára a várakozások szerint mintegy 808 millió tonna búzatermés realizálódik – kezdte előadását. Hangsúlyozta, hogy a számok impozánsak, de nem garantálják a stabilitást. A termelés és a felhasználás közel megegyező szinten áll, így a szezonvégi készletek érdemben nem nőnek.

– 2019 óta a világ készletei 300 millió tonnáról 260 millióra estek vissza, ez 10–15 százalékos csökkenés. A logika szerint ez áremelkedést indukálna, de a világpiac mást mutat. Alapvetően ennek az az oka, hogy a kieséseket egyes régiókban más térségek pótlólagos termelése kiegyenlítette, így a keresleti nyomás csak lokálisan érvényesült.

Fotó: Shutterstock

Kukorica: rejtett befolyásoló a búzapiacon

Bár a webinárium főként a búzáról szólt, Bidló Gábor szükségesnek tartotta, hogy a kukorica globális trendjeit is bemutassa. Rávilágított arra, hogy Kína hatalmas belső készletet tárol, amely kevéssé jelenik meg a nemzetközi piacon, így annak áralakulására sincs közvetlen hatása.

– A világ kukoricatermése idén elérheti az 1 260 millió tonnát, ami fedezi a globális igényeket – jelentette ki a szakember. A déli félteke, különösen Dél-Amerika, kulcsfontosságú exportőr, amely nyáron képes árazási nyomást gyakorolni Európára. Ez a szituáció közvetetten a búza versenyképességét is befolyásolja, mivel a két termény helyettesítheti egymást.

A Fekete-tenger térsége diktálja az irányt

A világpiac egyik fő mozgatórugója azonban továbbra is Oroszország és Ukrajna.

– A két ország együttesen 60–63 millió tonna búzát exportál, és jól látható stratégiai időzítéssel teszik ezt – magyarázta. – Ukrajna gyorsan piacra dobja termését, főként július-december között, míg Oroszország kivár. Megvárják, míg Ukrajna eladja a készleteit, és februártól kezdik csak az intenzív exportot, amikor már nincs versenytárs a régióban – ismertette a taktikát. Ez a hozzáállás jelentősen befolyásolja az európai árakat, hiszen az EU éves búzaexportja „csupán” 35 millió tonna körül van – tehát csaknem fele az orosz–ukrán volumennek.

Magyarország: túlárazás, szűk mozgástér és olasz exportfüggés

A hazai helyzetre térve Bidló Gábor egyértelműen fogalmazott:

– A magyar piac jelenleg túlárazott. A magyar eurobúza ára 260 dollár, míg az észak-olaszországi jegyzések 270 dollár körül járnak. Ez még nem is lenne feltétlenül baj – mondta –, de az ukrán hajóra rakott búza már 227 dolláron mozog, a romániai szállítmányok pedig 218 dollár körül elérhetők. És mindezt 16,5 dollár fuvarköltséggel kínálják Észak-Olaszországba hajón – ez komoly versenyhátrány nekünk, akik 40 dolláros közúti szállítási díjjal számolunk – hívta fel a figyelmet. Ez a struktúra 70 ezer forint feletti tonnánkénti árat nem bír el. A hazai piaci árszint lefelé korrigálhat, főként, ha a prémiumminőség nem tudja fenntartani az árkülönbséget.

Csak a prémium minőség menthet

Van azonban egy szűk, de erős kitörési pont: a magas fehérjetartalmú, prémium minőségű búza.

– 13,5–14 százalékos fehérjetartalommal, homogén, ipari feldolgozásra is alkalmas árualappal még van keresnivalónk az olasz piacon – hangsúlyozta. – A magyar export több mint fele ide irányul, így kulcsfontosságú, hogy ezen a piacon versenyképesek maradjunk. Ehhez viszont elengedhetetlen az árualap koncentrációja, a tiszta beltartalom és a logisztikai hatékonyság.

A világpiacon a szezonvégi zárókészlet továbbra is a felhasználás 30% fölött van, ami elvileg 4 hónapra elegendő globális tartalékot jelent. Azonban Bidló szerint ez a biztonság látszólagos, hiszen az export 65–70 százaléka mindössze öt ország kezében van, amelyek többsége az északi féltekén található.

A vége: stabilitás csak összefogással lesz

– Az európai és globális versenyhelyzetben a magyar termelők csak akkor tudnak sikeresek lenni, ha minőségre koncentrálnak, és együtt tudnak fellépni a piacon – akár kereskedelmi szövetkezetek, akár szerződéses termeltetés formájában. A piac nem fog minket megvárni – nekünk kell alkalmazkodni hozzá – zárta előadását Bidló Gábor.