Beállt csapágyak, berozsdásodott láncok, kontakthibás érzékelők, egérrágta kábelek: roppant dühítő tud lenni, amikor a szezon első munkája közben megáll a kombájn. Egy alapos, rendszerszerű téli felkészítés viszont nemcsak ezeket előzi meg, hanem a javítási költségeket is jelentősen csökkenti, és növeli a gép élettartamát. Nézzük végig lépésről lépésre, mit érdemes elvégezni, mielőtt a kombájn „téli álomra” vonul.
1. Alapos tisztítás – minden más ezután jön
A téliesítés mindig a tisztítással kezdődik. Amíg por, pelyva, szármaradvány és rárakódott sár van a gépen, addig semmit nem látunk rendesen, rejtve marad a korrózió és megnő a tűzveszély.
- Először fújjuk át a gépet levegővel: a hűtőradiátorokat, a motorteret, a dob- és a rázóláda környékét, felhordókat, rostákat, szecskázót, a kabin környékét.
- Ezután jöhet a mosás, de csak ésszel: a nagy nyomású mosót ne irányítsuk közvetlenül csapágyakra, elektromos csatlakozókra, szenzorokra, mert ha víz kerül ezekbe, később korróziót, kontakthibát okozhat.
- Ahol lehet, használjunk melegvizes mosót és enyhe, gépbarát tisztítószert, főleg az olajos-zsíros lerakódásoknál a motor és hidraulika környékén.
- A tisztítás végén hagyjuk a gépet teljesen megszáradni – jó esetben szellős, fedett helyen.
- A vágóasztalt és a szárzúzó rendszert külön is tisztítsuk meg.
2. Szemrevételezés, kopó alkatrészek felmérése
Ha tiszta a gép, végre mindent látunk. Ekkor érdemes nyugodtan, jegyzetfüzettel a kézben körbejárni a kombájnt.
- Nézzük át a csigákat, verőléceket, rostákat, rázóládát – nincs-e törés, repedés, túlzott kopás.
- Ellenőrizzük a láncokat, lánckerekeket: van-e nyúlás, kopott fogak, lazaság?
- Vizsgáljuk át a szíjakat: repedezés, oldalról felválás, mély, fényes felület (csúszásra utal).
- Nézzük át a vázat, burkolatokat, lépcsőket, korlátokat: nincs-e repedés, elhajlás, sérült hegesztés.
Ami már most látható, hogy a következő szezonban úgyis cserés lenne, azt érdemes télre ütemezni – ilyenkor nyugodtabban, olcsóbb, szezonon kívüli alkatrészárakon lehet beszerezni és beszerelni.
3. Zsírzás, csapágyak védelme
Az aratás végi zsírzás nem „opció”, hanem kötelező védelmi lépés.
- Az összes kenési pontot (csapágyházak, csuklópontok, csuklós tengelyek) lássuk el friss zsírral. Ez kiszorítja az esetleg bejutott nedvességet, és vékony védőréteget képez.
- A zsírzás után érdemes a gépet még pár percig járatni, hogy a zsír eloszoljon a csapágyakban.
- A zsírzópontokat ne csak megszokásból járjuk végig: ha valahol nem fogadja a zsírt a pont (eltömődött vagy hibás a zsírzószem), azt írjuk fel javításra.
4. Motor és hajtásrendszer – olajak, szűrők, hűtés
A motor élettartama szempontjából különösen fontos, hogy milyen állapotban tesszük el a gépet télire.
- A motorolajat és az olajszűrőt célszerű már ősszel cserélni, nem pedig tavasszal. Így a tél során friss olaj védi a belső felületeket, nem egy fél szezon után elsavasodott, szennyezett olaj áll hónapokig a motorban.
- A levegőszűrőket (fő- és előszűrő) tisztítsuk vagy cseréljük – a poros szűrő huzamos tárolás alatt is átengedhet párát, ami kellemetlen lerakódásokat okozhat.
- A hűtő- és klímaradiátorokat tisztítsuk meg alaposan, de kíméletesen, majd ellenőrizzük a fagyálló folyadék szintjét és fagyáspontját.
- A hidraulikaolaj szintjét ellenőrizzük, és ha időszerű, tervezzük be az olaj- és szűrőcserét a téli időszakra.
- Ha a kombájn külön váltó- vagy hajtóműolajjal dolgozik (pl. hidrosztatikus hajtás), ezek szervizperiódusát is jó most átnézni.
5. Üzemanyagrendszer
A gázolaj jellegétől függően a hosszú téli állás is okozhat gondot, főleg, ha sok kondenzvíz csapódik ki a tartályban.
- A fülledt, koszos, vizes gázolaj tavaszra dugulást, szivattyú- és injektorproblémákat okozhat. A legtöbb gyakorlat szerint érdemes a tartályt közel tele hagyni jó minőségű, téli gázolajjal, mert így kevésbé tud belülről bepárásodni, illetve kevés kondenzvíz képződik.
- Az üzemanyagszűrők vízleeresztő csapját nyissuk meg, ha szükséges.
- Az üzemanyag- és visszafolyó csöveket nézzük át: nincs-e repedés, szivárgásnyom.
6. Akkumulátor – ne hagyjuk „éhen halni”
A több hónapos állás leggyakoribb áldozata az akku. Ha hagyjuk teljesen lemerülni, annak az élettartam lesz az ára.
- A legbiztonságosabb, ha az akkumulátort kivesszük a gépből, és fagymentes, száraz helyen tároljuk.
- Időnként (1–2 havonta) töltsük után szabályozott töltővel.
- Ha a gépben marad, akkor is érdemes főkapcsolóval leválasztani az elektromos rendszerről, hogy a rejtett fogyasztók (fedélzeti elektronika, őrzőrendszer) ne merítsék le.
7. Elektromos és elektronikus rendszerek védelme
A modern kombájnok tele vannak szenzorokkal, kábelkötegekkel, vezérlőegységekkel – ezeknek nem tesz jót a nedvesség, a por, az egér jelenléte pedig különösen nagy problémát okozhat a következő nyárig.
- A mosás után minden fontosabb csatlakozót, csatlakozóblokkot ellenőrizzünk, ha szükséges, kontakttisztítóval kezeljük.
- Ügyeljünk rá, hogy fedél, kupak, gumiátvezetés mindenhol a helyén legyen.
- A monitorokat, terminálokat a kabinban puha ronggyal tisztítsuk, ne erős vegyszerrel.
- A hibakódokat, szervizüzeneteket érdemes leírni, kinyomtatni, és a télen időt szánni rá, hogy a kritikusabbakat szakemberrel megbeszéljük.
8. Korrózió elleni védelem – a rozsda a legnagyobb ellenség
A tiszta, száraz felületeket sokkal könnyebb megvédeni.
- A vágóasztal késeit, csigafelületeket, dob- és rotorburkolatokat, illetve minden nyers fémfelületet vékony rozsdagátló olaj- vagy sprayréteggel vonjuk be.
- A lakkozott, de sérült felületeket (horpadás, leütés) drótkefével tisztítsuk meg, majd alapozóval és festékkel javítsuk, hogy ne induljon meg alattuk a rozsda.
- A láncokat szintén kenjük át korróziógátló olajjal.
9. Rágcsálók, kártevők elleni védekezés
A tél „kedvenc” szállodája a kombájn: meleg, száraz, tele szigetelőanyaggal és maradék szemekkel. Ha nem teszünk ellene, megcsámcsogott kábelek, szétrágott szivacsok, fülke- és légcsatorna-károk várnak ránk.
- A kabinban, gép körül rágcsálóirtó csalétkeket helyezzünk ki, de úgy, hogy se háziállat, se gyerek ne férjen hozzá.
- Távolítsunk el minden gabona-, termény- és ételmaradékot a gépből.
- A kabint hagyjuk tisztán, szárazon, kívül-belül kitakarítva.
10. A téli tárolás helye – nem mindegy, hová tesszük
A kombájnt ideális esetben fedett, három oldalról zárt, szellős helyen tároljuk, szilárd talajon.
- Ha csak szabad ég alatt tudjuk hagyni, ponyvával takarjuk le, de hagyjunk némi légmozgást, hogy a pára el tudjon szökni. A közvetlenül „nyakába húzott”, szellőzés nélküli fólia többet árt, mint használ.
- A gumiabroncsokat ne hagyjuk teljes terhelés alatt ugyanazon a ponton 5-6 hónapig: vagy kicsit tehermentesítsük (alátámasztás), vagy szezononként legalább egyszer mozdítsuk előrébb a gépet, hogy ne egy ponton „nyomódjon ki” a gumi.
- A rögzítőféket ne hagyjuk behúzva hosszú időre, mert letapadhatnak.
11. Dokumentáció, szerviztervezés
A tél a legjobb időszak arra, hogy a kombájn papírjait és szervizterveit rendbe tegyük.
- Írjuk össze, milyen hibák, rendellenességek jelentkeztek aratás közben, és mit kell feltétlenül kijavítani még a következő szezon előtt.
- Ellenőrizzük a szervizkönyvet, olajcsere-periódusokat, felülvizsgálatokat.
- Ha szükséges, a bonyolultabb munkákhoz (dobcsapágy csere, komolyabb lakatolás, elektronikai javítás) időben egyeztessünk a szervizpartnerrel – ne júniusban, az első cséplés előtt.
Összegzés: a jó téliesítés fél szezonnyit ér
Egy kombájn téli felkészítése nem egy délutános „ráfújunk, letesszük” feladat, hanem átgondolt, több lépésből álló folyamat: tisztítás, alapos átvizsgálás, kenés, folyadékok ellenőrzése, korrózióvédelem, rágcsálók elleni védekezés és megfelelő tárolás. Ami ősszel plusz egy-két nap munkának tűnik, az a következő szezon elején sokszor napokkal kevesebb szerelést, kevesebb váratlan meghibásodást és sokkal nyugodtabb indulást jelent.
A jól téliesített kombájn tavasszal gyakorlatilag „kulcsra készen” várja a feladatot – és ez a mai, időjárás szabta, szűk betakarítási ablakok mellett sokszor döntő versenyelőnyt jelenthet a gazdaság számára.
|
Indexkép: Pixabay
_fill_540x300_0.jpg)