A 19. század második felében olyan kór ütötte fel a fejét Magyarországon, amely alapjaiban rengette meg a szőlő- és borkultúrát: a filoxéra, azaz a szőlőgyökértetű (Phylloxera vastatrix). Ez a parányi élőlény húsz év alatt szinte teljesen kipusztította a történelmi borvidékeket, és a magyar szőlőtermesztés újjászervezését kényszerítette ki.

A filoxéra pusztításáról szóló egyik első zalai tudósítás Keöd József hajóskapitánytól és szőlésztől származik, aki 1879-ben így írt a Zalai Közlönyben:

„Phylloxera itt, phylloxera ott! Tűz van! verik félre a harangokat országszerte! A phylloxera felgyújtotta Magyarország bortermelésének épületét!”

A riadó azonban már elkésett. A Zalamegye című lap 1882-ben arról tudósított, hogy a fertőzés valójában már 1879 tavaszán megjelent Meszes-Györök szőlőiben, amikor Koller Ferenc keszthelyi lakos Kassáról hozott csemegeszőlő-vesszőkkel akaratlanul is behurcolta a kórt.

Hogyan pusztított a szőlőgyökértetű?

A filoxéra apró, alig háromnegyed milliméteres nőstény alakja hím nélkül is képes volt egész éven át szaporodni. A szőlő gyökereinek háncsszövetéből szívta a nedvet, ezzel gumós elváltozásokat okozott. A megtámadott gyökerek elrothadtak, a tőkék hajtásai évről évre gyengültek, majd néhány esztendő alatt teljesen kipusztultak.

A betegség jellegzetesen sugárirányban terjedt, így a szőlőben kör alakú, „filoxérás foltok” alakultak ki. A Kárpát-medencében 1875-ben regisztrálták először a kártevőt, és rövid idő alatt végigsöpört az ország borvidékein.

A megoldás: új telepítések, új korszak

A katasztrófa után a Balaton-part homokos területeinek betelepítését gróf Széchenyi Imre irányította. Az újjáépítés nem csupán a szőlők pótlását jelentette, hanem a korszerű szőlőművelés meghonosítását is.

A szénkénegezés – amely ideiglenesen képes volt visszaszorítani a kártevőt – nem bizonyult elégségesnek. A megoldást az amerikai szőlőalanyok alkalmazása hozta el: ezek gyökerei ellenálltak a filoxérának, így az oltás vált a szőlőtermesztés alapjává. Az új telepítéseknél már nagyobb sor- és tőtávolságot alkalmaztak, forgatott földbe ültettek és karóztak is. A régi fajták mellett megjelentek új, nyugat-európai és hazai nemesítések.


filoxéra

Korabeli cikkek a filoxéravészről Fotó: Facebook

A filoxéra öröksége

A filoxéravész nemcsak pusztítást hozott, hanem korszakhatárt is jelentett a magyar borászatban. Kényszerűségből ugyan, de bevezette azokat a modern módszereket, amelyekre a mai szőlőtermesztés is épül.

S hogy mit kezdünk napjaink filoxérájával, az aranyszínű sárgulást okozó fitoplazmás betegséggel és terjesztőjével, az amerikai kabócával? Nos, az még a jövő zenéje... De ha a filoxérát sikerült legyőznünk, bízhatunk abban, hogy ezt az új kórt is le fogjuk!

A történetet Gyanó Szilvia, a nagykanizsai Thúry György Múzeum néprajzos-főmuzeológusa elevenítette fel legutóbbi írásában, amelyhez Molnár István 1897-es rajzai szolgálnak illusztrációként.

Forrás: Facebook

Indexkép: Wikipedia