Queensland trópusi esőerdői lehetnek az elsők a világon, amelyek elvesztették szénelnyelő képességüket, és szén-dioxid-forrássá váltak. Ez a fordulat a bolygó éghajlati egyensúlya szempontjából különösen aggasztó, hiszen az esőerdők hagyományosan kulcsszerepet játszanak a globális szénkörforgásban.
A változás hátterében az egyre szélsőségesebbé váló hőmérséklet és a csökkenő csapadékmennyiség állhat. A Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint – amely 50 évnyi adatot dolgoz fel – a fordulat nagyjából 25 évvel ezelőtt kezdődött.
A szénelnyelésből szénkibocsátás lett
A kutatások kimutatták, hogy az ezredforduló környékén megkezdődött a trópusi erdők szénmérlegének negatívba fordulása. Az ekkoriban elpusztult fák bomlása során több szén került a légkörbe, mint amennyit az újonnan növekvő fák képesek voltak elnyelni. Ez a trend mára felerősödött, és az ausztrál esőerdők több szén-dioxidot bocsátanak ki, mint amennyit megkötnek.
A változás hátterében az egyre szélsőségesebbé váló hőmérséklet és a csökkenő csapadékmennyiség állhat – fotó: pexels.com
Globális hatások és jövőbeli kilátások
Ausztrália nedves trópusi területei valamivel melegebbek és szárazabbak, mint a világ más trópusi erdői. Ezért sorsuk előrevetítheti azt a jövőt, amely más földrészek trópusi ökoszisztémáira is várhat – figyelmeztet dr. Hannah Carle, a Western Sydney Egyetem munkatársa, a tanulmány vezető szerzője.
Adrenne Nicotra professzor, a tanulmány társszerzője szerint egyelőre nem bizonyított, hogy a világ többi trópusi erdejében is hasonló változások várhatók. Ha azonban ez bekövetkezik, annak súlyos következményei lehetnek: módosítani kell a jelenlegi klímamodelleket, és újra kell gondolni a kibocsátáscsökkentési célokat is.
Mi vár a magyar erdőkre?
Az ausztrál példából tanulva felmerül a kérdés: mi vár a hazai erdőkre? A Holnapután című sorozatban Aszalós Réka erdőökológussal ennek járunk utána, különösen az idei, pusztító aszály tükrében.
Forrás: greendex.hu
Indexkép: pexels.com
